Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-13 / 10. szám
3 PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Külföldiek nyitják a szőlőt alkalmi munkavállalás Teret adnak a határon túlról érkezőknek A munkaügyi szakemberekhez eljutó információk arról árulkodnak, hogy sokan szívesebben alkalmaznak külföldit, mint környékbelieket Kiskőrös környékén alIskolai erőszak: tanárára támadt egy bajai középiskolás Ököllel megütötte tanárát egy elégtelen érdemjegy miatt egy bereczkis diák, aki ellen rendőrségi eljárás indult, az intézmény pedig várhatóan fegyelmi eljárás után távolítja el az intézményből. Az eset még pénteken történt, ám sem a helyi, sem a megyei kapitányság híradásaiban nem szerepelt az eset.- Elismerte tettét a fiatalember, aki elől tanárnője kénytelen volt elmenekülni. A pedagógus fizikai értelemben könnyű, nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt indítottunk eljárást - nyilatkozta lapunknak Putnik Zoltán, a bajai kapitányság szóvivője. ■ Önálló kisebbség lehetne a bunyevácság Az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői ülésén hitelesítette azt a népi kezdeményezésre vonatkozó aláírásgyűjtő ívet, melynek célja, hogy önálló kisebbségként ismerjék el a bunyevác népcsoportot. A szabályok értelmében a kezdeményezőnek két hónapja van a szükséges ezer aláírás összegyűjtésére. A kérdés nem először szerepel az OVB előtt: 2006-ban már hitelesített az OVB egy ugyanilyen tartalmú aláírásgyűjtő ívet, és a kezdeményező összegyűjtötte a szükséges ezer aláírást. Az OVB akkor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökéhez fordult a kérdésben, az akadémia akkori elnöke pedig arról tájékoztatta a választási bizottságot, hogy szakértői vélemények szerint bunyevác kisebbség, népcsoport „Magyarországon nem megállapítható”; így nem tartja indokoltnak önálló kisebbségi közösségként való elismerését. A horvátokat hosszú évek óta érintő asszimilációs politikát mélyen elítélő Muity Mihály, a bunyevácok képviselőjeként azért fordult ismét az OVB-hez, mert Pálinkás József, az MTA jelenlegi elnöke levélben arról tájékoztatta, hogy megváltozott az akadémia álláspontja. ■ MTI kalmi munkavállalóból több a külföldi, mint a magyar. Barta Zsolt Fröschl Péter, a kiskőrösi munkaügyi kirendeltség vezetője azt mondja, hogy tízezernél többen lehetnek azok a külföldiek, akik a gazdáknak, illetve a borászati cégek ültetvényein segítenek. Ez nem azt jelenti, hogy egyszerre ennyien szorgoskodnak a földeken, de amikor dandárja van a munkának, számuk több ezer lehet. Keleti szomszédunk uniós csatlakozása óta azok, akik egykor illegálisan dolgoztak nálunk, legálisan kiválthatják az alkalmi munkavállalói kiskönyvet, s dolgozhatnak a földeken. Éveken át arról cikkeztünk, hogy a Romániából érkező vendégmunkásokat rendőrök, munkaügyi felügyelők, határőrök serege üldözi a szőlőültetvényeken. Dologidőben - februártól októberig - rengetegen dolgoztak a magyar gazdák szőlőiben. Akkor a körösi, vadkerti, keceli gazdák név nélkül ugyan, de mindig azt nyilatkozták lapunknak, hogy nincs elég magyar ember, aki elmenne hozzájuk dolgozni. (Igaz, aki elment, annak egy részét nem is jelentették be.) Pontosan azonban senki sem tudta megmondani, mennyien is nyiZárás január végéig a kiskőrösi munkaügyi kirendeltségen a hónap végéig mindennap reggel 8-tól 18 óráig várják azokat az ügyfeleket, akik alkalmi munka- vállalói könyvvel rendelkeztották a szőlőt tél végén, vagy szüreteltek augusztustól az ősz közepéig. A térségben napjainkban 18600 érvényes munkavállalási okmány van kinn. A statisztikák szerint ennek több mint a felét külföldiek nevére állították ki. Zömmel román állampolgárok részére, akik többsége román nevű. A munkaügyi szakemberekhez eljutó információk arról árulkodnak, hogy sokan szívesebben alkalmaznak külföldit, mint környékbelieket. A tízezerre rúgó külfölnek. Ezeket ugyanis le kell záratniuk hivatalosan. Ezek adatait ezután kapja meg az adóhivatal. A kirendeltségen 16 munkatárs foglalkozik a zárással. di tevékenysége azt igazolja, hogy munkalehetőség - legalábbis idényszerűen - van a térségben. Helyi munkaerő is lenne: á kiskőrösi kistérségben 3374 regisztrált állástalant tartanak számon. Ezeknek az embereknek fele szakképzetlen, egy részük még az általános iskolát sem járta ki. A mezőgazdasági munka valószínűleg nem ismeretlen számukra. A tapasztalatok szerint azonban többségük nem jelentkezik mezőgazdasági munkásnak, emiatt is kapnak teret a vendég- munkások. Fröschl Péter értékelése alapján világos, hogy a fizetség annyira rúg, mint egy átlagos segédmunkás bére: „a minimálbért meg lehet keresni”. Ez több, mint amit munkanélküli-segélyként kapnak az emberek. Az átlagos ellátás összege ugyanis 28-70 ezer között mozog. Az átlag 40 ezer forint. Egymillióan kapun kívül vállalkozók mondják gyakran, hogy a munkanélküliek azért vesztették el az állásukat, mert egyébként sem akarnak dolgozni. Aki pedig akar, az úgyis talál magának munkát. Ilyenkor szoktam közbevágni, hogy általánosítani nem illik. De kétségkívül van olyan ember, aki inkább eltengődik a szociális segélyeken, minthogy dolgozna. Az át- kosban is rengeteg dologta- lan volt annak ellenére, hogy a polgárok többségének volt munkakönyvé. A szociológusok csak kapun belüli munkanélkülieknek hívták őket. Az elmúlt húsz év dzsungelkapitalizmusa a lapáttámasztókat kisöpörte a cégektől, meg sajnos azokat is, akiknek ott lenne a helyük a munkapadoknál. Ez utóbbiak száma sok százezer. És ez az óriási baj. Magyarországon a rendszerváltás óta egymillió álláshely veszett el. (Ennél több szűnt meg, de újak is születtek.) Ám ez az egymillió dolgozó hiányzik ma a munkaerőpiacról. Gondjaink jelentős része ennek tulajdonítható. Ezért van ná- lipik hússzor annyi rokkant - merthogy a leszázaléko- lásba menekült sok egészséges ember -, mint például Szlovákiában. Emiatt hatalmasak az adók, merthogy kevés dolgozóra oszlik szét a közösségi teher. A mi gazdaságunk emiatt áll sokkal rosszabbul, mint például a hasonló létszámú Csehországé. Ott az idén szolid fejlődés várható, nálunk meg helyben járás, jobb esetben. Majd’ elfelejtettem leírni: Svejk országában éppen egymillióval többen dolgoznak és fizetnek adót, mint nálunk. HÁT AZÉRT VAN SZÜKSÉG a kiskőrösi térségben román vendégmunkásra, hogy legyen, aki elvégezze a munkákat. Hl. Az urivi áttörés emléknapja Kiskunhalason, a II. világháborús emlékműnél tartottak tegnap megemlékezést az urivi áttörés hatvanhetedik évfordulóján. A Don-kanyarnál súlyos vereséget szenvedő II. Magyar Hadseregben sok olyan halasi is szolgált, aki már soha nem térhetett vissza a frontról. A Bibó-gimnázium diákjainak emlékműsorát követően gyertyagyújtással, koszorúzással emlékeztek a háború hősi áldozataira. VITRIOL A jó program működik, az a rossz, aki rosszra gondol Ideje átnézni az új esztendőre szóló állami és uniós pályázatokat, talán akad köztük nekünk való. Az egyik friss kiírás szerint összesen 15 miiiát csíphetnek meg egészségügyi propagandára a fokozott nemi fertőzési kockázatot vállaló civilszervezetek. Könnyen kitalálható, kik lehetnek ebben érdekeltek, mindenesetre a kiíró nem hagy kétségben: utal a szexiparág munkásait összefogó egyletekre. Nem tudom, hány ilyen szervezet létezik, viszont hallottam, hogy az országos egyesületük rendszerint jól rajtol a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megsegítésére elkülönített forrásokra. Tavaly szervezetfejlesztésre nyertek közpénzt, amit zömmel az egyesületeik vállalkozóvá fejlesztésére fordítottak. Azóta a régi romantikus megszólítások helyett „iparosított” hangzásúhoz ragaszkodnak- szexmunkások. Mindjárt más. Arról nem szól a fáma, hogy milyen sikerrel ment náluk a projekt, az előző éviről találtam kimutatást. Eszerint a Humán-erőforrás Fejlesztés Operatív Programon ugyanezen célra nyert 15,2 millióból 110 személyt vontak továbbképzésbe - ötszörös túljelentkezésből válogatva. Ha egy program működik, akkor az jó, úgyhogy kéretik mellőzni a rosszmájú megjegyzéseket! m M. J.
