Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-11 / 8. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 11., HÉTFŐ 13 KÖRKÉP Izlandon is magyar paprikával főznek reykjavík Az Alföldről került a gleccserek és vulkánok hazájába Az izlandiak nyelvét és kultúráját tanulja, Reykjavík- ban Oppelt Csaba, aki három és fél éve él Izlandon. Évente egyszer-kétszer látogat haza, Kecskemétre. Popovics Zsuzsanna A helyiek nyelvét akarta megtanulni, így költözött Izlandra. Oppelt Csaba irodalomkutatót a híres izlandi középkori kéziratok érdeklik, ezért huszonévesen úgy döntött, munkáját Reykja- víkban folytatja. Egyetemen tanul, a Nemzeti Múzeum munkatársa, angol nyelvű tárlatvezető.- Egyre több hazánkfia jár turistaként Reykjavíkban, idén márciusban, a szabadságharc évfordulóján magyar nyelvű ingyenes tárlatvezetést is hirdet a múzeumunk - meséli Csaba. - Ezzel leginkább nekem kedveznek, mert az izlandiak ilyenek: nyitottak, emberközpontúak, figyelmesek - mondja Csaba. - Néhány éve még nem is zárták lakásukat. A nagyobb településeken élők manapság jobban védik vagyontárgyaikat, mert felerősödtek a társadalmi egyenlőtlenségek, ami bűnözéshez vezetett. Az izlandiak sokat tudnak a magyarokról, egy költőjük Petőfi Sándor verseit fordította anyanyelvűkre. Tudják, hogy Magyar- országon kommunizmus volt, hallottak az ötvenhatos eseményekről. Egy történelem szakos egyetemista barátja arra kérte Csabát, vigyen Reykjavíkba egy Lenin-arcképet. Teljesül a kívánság, a nevezetes portré - mely a rendszerváltásig egy kecskeméti hivatalt „szolgált” - ma iskolai szemléltető eszköz Izlandon. Szabad idejében a természetet járja, mesés gleccsereket, vízeséseket, működő vulkánokat fotóz a fiatal magyar kutató. Bejárta Iz- land szinte minden részét a nyugati fjordoktól a keletiekig, leghosszabb útján eljutott egészen Grönlandig.- Ami hiányzik, az a család, a fák és a napsütés. Aki itthonról odautazik, megtanulja értékelni a magyar Alföld csodálatos négy évszakát - véli Csaba. - A nyári hónapokban a nap huszonnégy órájában világos van, a legsötétebb téli napon, december 21-én ellenben mindössze három órán át dereng némi fény Izlandon. Oppelt Csaba Az Arany-vízesés télen Az izlandi felföld egy részlete A Jökulsárlón gleccserlagúna Reykjavik híres temploma Tojássütés lávakövön IZLANDON ALACSONY ű népsűrűség - alig háromszázezren lakják a szigetet -, így szinte mindenütt érintetlen a természet Az elemek harca és az extrém körülmények jellemzik, és minden nagyon gyorsan változik. A sziget gyakorlatilag egy hatalmas, fantasztikus laboratórium, ahol kicsiben nyomon követhető a Föld kialakulásának története. IZLAND TÍZ SZÁZALÉKÁT gleCS- cserek borítják. Majd’ harminc vulkanikus rendszere van, sok az aktív tűzhányó, és szinte ötévente kitör valamelyik. A Vestmann-szigetek egyik vulkánja közel negyven éve hányt lávát legutóbb, kráterében máig olyan forrók a kőzetek, hogy tojást is süthet rajta, aki nem töri össze, míg feljut rá. A vulkanológusok és geológusok idénre két vulkánkitörést is prognosztizálnak Izlandon. Fák azért nincsenek az északi szigeten, mert a kisebb jégkorszakok nem kedveztek a fás növényzetnek, a lávamezők is elvették az erdőktől az életteret, ami fa korábban volt, azt a telepesek használták el. A helyi konyha viszont ízletes és egészséges. Egyedül a főzeléket nem ismerik, mert nemigen van zöldségük, legfeljebb üvegházi.- Rengetegféle tengeri haluk van, ki is művelődtem tengeri élőlényekből, de eddig csak foltos tőkehalat, lazacot és pisztrángot kóstoltam - árulja el Csaba. - Hiányzik az itthoni paradicsom, szilva íze, no meg a Túró Rudié, amiből visszaútra rendre fél bőrönddel viszek, de elfogy, mielőtt földet érne velem a repülőgép. Milyen az izlandi halászlé? Nagyon más, mint az itthoni. Viszont ismerik a gulyáslevest, és pirospaprikával készítik, amit tőlünk importálnak. Emellett sok csirkés, halas ételt ízesítenek a magyar fűszerrel. Korábban tokaji bort is lehetett kapni a fővárosban, újabban nincs a boltokban. Viszek is egyet-kettőt a barátaimnak, no meg jófajta kecskeméti barackpálinkák Megkérdeztük a Wattay-középiskola diákjait Mit olvasnak a mai fiatalok? Idén ismét kluboznak a világjárók kovács Bernadett 12/B (Kiskőrös): - A legkedvesebb szerzőm Bret Easton Ellis. Most is épp tőle olvasok egy könyvet, a Nullánál is kevesebbet. Rendkívül jól ábrázolja a gazdag Amerika fiataljainak lelkét, pontosabban lelketlenségét, vagyis a kiüresedettség, a teljes érzelmi sivárság mögött megbújó vágyat egy értelmesebb életre. Szeretem az erős társadalomkritikát megfogalmazó műveket. VANCSiK Bianka 11/B (Kecel):- Most éppen a Twilight harmadik részét olvasom. Stephe- nie Meyer romantikus vámpírmeséje, az Alkonyat üstökösként robbant be az amerikai, majd később a magyar könyvpiacra. Függetlenül attól, hogy erős a szerelemi szál, és fiatalok a főhősök, vagyis diákokról szól a sztori, szerintem nem csak bennünket, fiatalokat köt le. Horváth Éva 10/C (Akasztó):- Én egyszerre több szerző művét is olvasom. Most épp Stendhal realista regényét, a Vörös és feketét és Stephen King Carrie című könyvét. Ha jól tudom, ez volt az a regény, amelyik Stephen King számára meghozta az áttörést 1974-ben. Ugyan a szerző könyveit sokan leszólják, szerintem viszont remek szereplő- és helyszínleírások vannak benne, és üzenete is van. ANDRISKA ANETT 9/A (Kisk& rös): - Engem most épp a Harry Potter ötödik része „varázsolt el”. Annyira sok cikk jelent meg róla annak idején, és annyi ismerősöm ajánlotta már, hogy végül úgy döntöttem, magam is elkezdem olvasni, és egyszerűen nem tudtam letenni. Egyébként pedig én is szeretem Stephe- nie Meyer vámpírmeséit és az ifjúsági regényeket. vajda Anita 9/A (Páhi): - Úgy tűnik, leginkább a Twilight hódít a köreinkben. Én is épp Ste- phenie Meyer sorozatát olvasom, most a harmadik könyvnél járok. Nem volt nehéz beleszeretni, hiszen az első rész olvasása közben is sokszor szinte kézzelfogható közelségben éreztem a szereplőket. Néha olyan volt, mintha magam is a helyszínen lennék. Egyébként pedig jöhet minden, ami sci-fi. (szbz) Az albániai Prokletije-hegység- ben tett csoportos túráról tart élménybeszámolt Szabó Ödön kecskeméti pedagógus, túravezető a Világjáró Klub idei első találkozóján. Az egyesület idén ismét rendszeresen szervez előadásokat a kecskeméti Természet Házában. Korábban hetente összejöttek, ebben az évben minden hónap első keddjén számolnak be úti élményeikről a lelkes túrázók, természetbarátok. A diavetítéssel egybekötött előadásokon az egyesületi tagok mellett minden érdeklődőt szívesen látnak. A részvétel ingyenes. Februárban Molnár Péter mutatja be Spanyolországot úgy, ahogy ő látta és fényképezte. ■ P. Zs. Egy gleccsernyelv Európa legnagyobb nemzeti parkjában
