Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-02 / 1. szám
PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 2., SZOMBAT A NAP TÉMÁJA ingatlan Hatalmas a káosz, a hivatalok tehetetlenek, az ügyfél fizet. A tanyája ugyanis nem minősül lakóháznak. Egy műhelyt viszont képtelenség kivonni az adókötelezettség alól. JOGSZABÁLYOK CSAPDÁJÁBAN Takács Valentina Bács-Kiskun megyében hetvenezer ember él tanyán. Többségük valószínűleg erősen meglepődne, ha megtudná, hogy otthona nem lakóingatlan. Ez ellen pedig semmit nem tehet, mert min- . denütt egymásnak ellentmondó jogszabályokba ütközik. Napnyugta a téli tanyavilágban. Aki ezt egyszer is megtapasztalta, annak eszébe sem jut, hogy ez ne lenne egy igazi otthon. Ha egy vállalkozás megszűnik, a műhelyt mint rendeltetést, jelenleg egyetlen hivatal sem tudja egyszerű melléképületté módosítani nált, ám a vállalkozását beszüntette - mondja Varga Ákos. - Mivel a műhely után adót kell fizetnie, ezért most szeretné megváltoztatni az épület rendeltetését. Ehhez az építéshatóság segítségét kéri, de mi tehetetlenek vagyunk, hiszen - mint korábban említettem - nincs már ilyen ügytípusunk. Az ügyfél pedig továbbra is fizetheti az adót, pedig a valóságban már nem is működik a vállalkozása. Ugyanez a helyzet akkor, ha valaki ingatlant vásárol, és csak később jön rá arra, hogy valamelyik épület adóköteles. Nyilván ő is megpróbálja megváltoztatni annak a rendeltetését, hiszen tegyük fel, hogy soha nem is volt vállalkozása, álmában sem gondol ilyenre, ő egyszerűen csak egy lakóházat vett.- Ez sem ismeretlen helyzet számunkra - mondja ennek kapcsán Kristóf István. - Sőt! Előfordul, hogy egy helyiség korábban például szerszámboltként működött, és azt presszóvá alakították. Jelenleg az a helyzet, hogy hiába van meg minden engedély hozzá, hiába működik presszóként, a földhivatali nyilvántartásban az bizony szerszámbolt marad. Ez pedig mindaddig így lesz, amíg a ránk vonatkozó előírás nem harmonizál az építéshatóságra vonatkozóval. Elegendő lenne például, ha lehetővé tennék, hogy a rendeltetés módosítását az ügyfél kérelmére is megtehessük. Magyarországon Bács-Kiskun megyében van a legrégebbi, több évszázados hagyománya a tanyasi életmódnak. Az emberek többsége mezőgazdaságból élt, és ehhez ott kellett laknia, ahol a földjei, állatai voltak. Igaz, manapság már próbálják erőltetni azt a felfogást, hogy gazdálkodni külterületen kell, lakni pedig a városban, de mivel az ellő tehén aligha tud telefonon beszólni a gazdájának, hogy ugyan rohanjon már ki a tanyára, ezért aki gazdálkodik, annak többnyire az otthona is ugyanott, a tanyán van. Panelba kényszerítve ______I Az utóbbi években megfigyelhető az is, hogy sokaknak eszükben sincs gazdálkodni, mégis tanyára költöznek. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy ott olcsóbban lehet akár telekhez, akár kész ingatlanhoz jutni, így a szegényebbek választják a lakhatáshoz ezt a megoldást. A másik tendencia, hogy a tehetősebbek nagy területre, csendre, nyugalomra vágynak, amihez ideális megoldás a tanya. A lényeg, hogy bármilyen okból választják is ezt az életformát, minden esetben az az otthonuk. A tanya fogalmát a földtörvény nevesíti, mely szerint a tanya igenis lakóingatlan. Ám úgy tűnik, hogy ez a jogszabály adott helyzetekben mit sem ér, mert nem mindenkire érvényes. Például a bankok egy része fütyül rá. Azt mondják, nem adnak rá hitelt, hiszen a tulajdoni lapon megnevezésként mindössze annyi szerepel, hogy tanya, ami szerintük nem lakóház. Amikor még volt szocpol, akkor sokan jártak pórul, hiszen a támogatás elbírálásánál egyes pénzintézetek elzárkóztak. így két-há- rom gyermekes családokat belekényszerítettek abba, hogy kevéske pénzükkel kétszobás panelba költözzenek, mert csak arra kaptak szocpolt és hitelt. A tulajdonos akkor sincs sokkal jobb helyzetben, ha netán eladni szeretné a tanyáját. Az adótörvény ugyanis ebből a szempontból szintén ellentmond a földtörvénynek. Ismeretes, hogy korábban a jogszabály szerint minden egyes ingatlantípus esetében tizenöt év múlva futott ki az ingatlan-forrásadó nullára. Ezen néhány éve változtattak, mégpedig úgy, hogy a lakóingatlanok öt év után váltak teljesen adómentessé, az összes többinél maradt a tizenöt év. Csakhogy a tanya nem került be az ötéves kategóriába! Adózik, pedig bukott a bolton | A jogszabály részleteivel nem szeretnénk untatni az olvasót, ám egy érzékletes példával világossá válhat, hogy ez miért igazságtalan, ugyanakkor miért értelmezhetetlen. Tegyük fel, hogy valaki tizennégy évvel ezelőtt eladta a kecskeméti, szé- chenyivárosi kétszobás lakását, melynek akkor 2,5 millió forint volt a reális ára. Ezért a pénzért könnyen vásárolhatott egy nagyjából száz négyzetméteres, jó állapotú tanyát melléképületekkel, nagy területtel. Nos, jelenleg ugyanezt az ingatlant nagyjából hétmillió forintért tudja eladni, így 4,5 millió forint adóalap keletkezik. Ha netán ez is lakóingatlannak minősülne, akkor - mivel rég eltelt az öt év - egyetlen fillér adót sem kellene fizetnie. Ám mivel ez nem lakóingatlan, és csak tizennégy év telt el a vásárlás óta, így most 112 500 forint adót kell fizetnie az értékesítés után. Azzal senki nem foglalkozik, hogy hétmillió forintért például már nem tudna visszamenni egy ugyanakkora panelba, mint amekkorából annak idején elköltözött. Ami bizonyos: ezen az üzleten nemhogy keresne, de még veszített is, ettől függetlenül fizet. Az is érthetetlen, hogy egyáltalán miért hagyták meg bármilyen ingatlan - legyen az föld, iroda, garázs, bármi egyéb - esetében a tizenöt évet, amikor köztudott, hogy az árak ennél sokkal hamarabb szöktek, szöknek az egekbe, a forint elértéktelenedik. De mit tehet az a tanyatulajdonos, aki akár hitelfelvételkor, akár a ház eladása előtt megpróbál változtatni a helyzeten? Nyilvánvalóan abból indul ki, hogyha a földtörvény szerint a tanya igenis lakóingatlan, ezért felkeTörvényszeríí a jogi zűrzavar A megoldás nyilván minden esetben csakis a jogszabályok megváltoztatása lehet oly módon, hogy azok egyrészt egymáshoz, másrészt a mindennapi gyakorlathoz illeszkedjenek. Van-e ennek realitása? - kérdeztük Bagi Béla országgyűlési képviselőt, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagját, aki egyben a Magyar Gazdakörök Szövetségének alelnöke, és a megyei gazdakörök szövetségének elnöke.- attól tartok, nem példa nélküli az ilyen eset. Visszaemlékezve az elmúlt három és fél év jogalkotására, szinte törvényszerű a zavar. Az ismertetett eset alátámasztja a tanyák ügyében meghozott országgyűlési határozat szükségességét, és még inkább indokolttá teszi azt a felvetést, hogy a tanyák problémáit önálló jogszabály keretei között kell rendezni. A következő kormány hangsúlyozottabban akar foglalkozni a vidéken, illetve a tanyákon élők sorsával. Az emberek életét értelmetlenül megnehezítő és megkeserítő jogszabályi ellentmondásokat sürgősen megszünteti majd. resi a földhivatalt, és kéri a megnevezés megváltoztatását, esetleg kiegészítését. Itt pedig jön a következő akadály. Egyik csapdából a másikba az, hogy rendelkezünk-e adattal, vagy sem. Arról viszont soha nincs adatunk, hogy az adott tanya megfelel-e a lakóingatlan követelményeinek. Még nagyobb probléma, hogy a közelmúltban megváltozott a jogszabály, és most már kimondja, hogy az ingatlan rendeltetésének módosításához nincs szükség építéshatósági engedélyre. Tehát nálunk ez az ügytípus megszűnt, ami számtalan esetben okoz gondot az ügyfeleknek. A két nyilatkozatból világosan kiderül tehát, hogy itt egy újabb csapdával kerül szembe az ügyfél. Nevezetesen azzal, hogy míg az építéshatóságra vonatkozó jogszabályt megváltoztatták, addig a földhivatal a régi szabályok szerint dolgozik. Előbbi nem kérheti a rendeltetés módosítását, míg az utóbbi - az építéshatósági kezdeményzés hiányában - nem módosíthatja az ingatlan rendeltetését! Lehetetlen a változtatás A két hivatalra vonatkozó eltérő szabályozás azonban nem csak a tanyán élőknek okoz gondot.- Számtalanszor előfordul, hogy valaki korábban egy melléképületet műhelyként hasz- A földhivatal vagy az ügyfél vagy a hatóság megkeresésére módosíthat bármit is a tulajdoni lapon - mondja Kristóf István, a megyei földhivatal vezetője. - Ebben az esetben viszont az épí- ■ A forint elérték- téshatóság megkere- telenedése szinsésére van szüksé- tón nem zavarja günk. Ez az előírás a jog-alkotót, függetlenül attól, hogy a földtörvény valóban lakó- ingatlanként határozza meg a tanyát. Ezért a területileg illetékes építéshatóságnak vagy egy hatósági bizonyítványt kell kiadnia, vagy kezdeményeznie kell az ingatlan rendeltetésének megváltoztatását. Ezek után a tanyatulajdonos felkeresi az önkormányzatot.- Nagyon sok ilyen kérelemmel találkozunk, de segítem, sajnos, mi sem tudunk - mondja Varga Ákos, a kecskeméti polgármesteri hivatal építéshatósági csoportvezetője. - A baj az, hogy a ránk irányadó jogszabályok bennünket is kötnek. Hatósági bizonyítványt nem tudunk kiadni, hiszen ránk nem a földtörvény az irányadó, hanem
