Petőfi Népe, 2010. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-11 / 8. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2010. JANUÁR 11, HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Célegyenesbe jutott az Európai Duna Stratégia előkészítése Célegyenesbe ért az Európai Duna Stratégia magyarországi előkészítése, Magyarország felkészült a Duna menti együttműködés integráló szerepének betöltésére - közölte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) az MTI-vel. A tárca közleményében hangsúlyozza: a Duna védelme érdekében összehangolt nemzetközi fejlesztésre és együttműködésre van szükség. Ezért a korábbi tematikus nemzetközi együttműködési fórumok mellett átfogó stratégia kidolgozása kezdődött meg 14 ország részvételével, Európai Duna Stratégia néven. A kormányzat ennek egyik első lépéseként elkészítette a nemzetközi egyeztetések alapjául szolgáló, magyar érdekeket és igényeket összesítő dokumentumot, melynek kidolgozásában az érintett tárcákon kívül részt vesznek többek között a régiók, a szakmai szervezetek és a tudományos intézmények képviselői is - fejtik ki a közleményben. Hozzáteszik: a kérdésről 2010 első hónapjaiban nemzetközi konferenciákat rendeznek Budapesten. Díszlövés a hős honvédek emlékére Minden évben, a doni áttörés január 12-ei évfordulójához legközelebb eső vasárnapon emlékezik a második világháborúban elesett katona hősökre a Történelmi Vitézi Rend és a kecskeméti kistérségi hagyományőrző Nemzetőr Szövetség. Vasárnap dr. Juharosné v. Molnár Piroska, a vitézi rend megyei székkapitánya tartott emlékbeszédet az evangélikus templomban. A székkapitány rámutatott: „A hozzátartozóikat gyászoló emlékezők feladata megtanítani a mai fiatalokat tisztelni és ápolni elődeink, magyar hőseink emlékét." Az istentiszteletet követően az emlékezők a Deák Ferenc térre vonultak és megkoszorúzták a hősi emlékművet. A honvéd hagyományőrzők díszlövést adtak le. Stricibanda áll bíróság elé kecskémét Ők futtatták a város szinte összes örömlányát ■ A Duna védelmének érdekében tizennégy ország összehangolt nemzetközi fejlesztésére és együttműködésére van szükség. , A.formálódó koncepció, eredményeként a Duna régió várhatóan közös európai fejlesztési és kutatási térséggé alakulhat 2014-től, az új uniós költségvetési periódustól. Magyar- ország éppen ezért kiemelt feladatként kívánja kezelni a kérdést a stratégia tervezett elfogadása idején, 2011 első félévében az EU soros elnökeként - mutat rá a minisztérium a közleményben. Az NFGM a projektgyűjtés eddigi eredményeként a civil és a gazdasági oldal, valamint a szakmai szervezetek együttműködésében több mint 300 pro- jektjaváslatot kapott. A fejlesztési igények között környezet- védelmi, vízügyi, közlekedésfejlesztési, fenntartható turisztikai fejlesztések és az örökségvédelem tematikus programjai jelentek meg. ■ MTI Összesen huszonhárom - köztük öt nő - vádlottja lesz annak a pernek, melyben kecskeméti striciket állítanak majd bíróság elé. Az ügyészség szerint a csoport egy kecskeméti család irányításával működött, a tagok felosztották maguk között a várost. Hraskó István A kecskeméti rendőrök még 2006-ban, egy prostituált feljelentése nyomán kezdtek el nyomozni az ügyben az ügyészség felügyelete mellett, feltárva így az örömlányokat futtató csoport kapcsolatait. 2008. augusztus végén, szeptember elején aztán a banda tizenegy tagját őrizetbe vették, pár hónap előzetes letartóztatás után azonban valamennyien kijöhettek a börtönből, és a perben szabadlábon védekezhetnek majd. Kivéve az elsőrendű vádlottat, egy 34 éves kecskeméti férfit, aki jelenleg egy más ügy miatt tölti büntetését. A vádlottak padján rokonok is ülnek majd mellette, ugyanis a másodrendű vádlott az apja, a harmadrendű pedig a bűncselekmények idején még fiatalkorú fia. De ott lesz a tárgyalóteremben a futtató nagyapa felesége, közös lányuk, illetve annak a férje is - ők a hatod-, heted- és nyolcadrendű vádlottak. Ők irányították azt a bandát, mely a kecskeméti prostituáltak jelentős részét futtatta 2006 és 2008 között. A Kecskeméti Városi Ügyészség által nemrég a bíróságra benyújtott vádirat szerint az 58 éves nagyapa - akinek már korábban is voltak hasonló ügyei, a nyolcvanas években kerítésért öt év fegyházat kapott - és fia valóságos hálózatot épített ki embereikből. Felosztották maguk között a várost: az 52-es és az 54-es főút mentén ők határozták meg azokat az útszakaszokat, ahol a bandához tartozó stricik kiállíthatták az örömlányokat. A csoport tagjainak napi ötezer forint útpénzt kellett fizetniük a vezéreknek, illetve be is kellett számolniuk a lányok napi forgalmáról. Út menti várakozás illusztráció A huszonhárom vádlott közül gyakorlatilag egyiknek sem volt munkája, magukat a lányok bevételeiből tartották fenn. Ha ezt kevesellték, akkor jött az erőszak: a vádirat szerint több prostituáltat bántalmaztak. Az elsőrendű vádlott például futtatott egy gyermekotthonból megszökött lányt, akit egy alkalommal megvert - a lány ezután a strici elől visszamenekült az otthonba. A „főnök” 2008-ban a hatóságok elől Hollandiába szökött, ahova követte szintén prostituált élettársa, illetve a nagyapa kitartottja is. A fő megélhetési forrást itt is a lányok kéjelgésbol származó bevételei jelentették számukra. Egy másik vádlott - a negyedrendű - egy fiatalkorú lánnyal tartatta el magát, akit rendszeresen „kiközvetített” az őt telefonon megkereső „ügyfeleknek”. Ez a lány egyébként szintén vádlott lesz a perben, mert stricije biztatására több százezer forintot csalt ki mindenféle indokokkal egy férfitól, aki beleszeretett. A hatodrendű vádlott, a nagymama szintén részt vett a hálózat működtetésében, több lányt elszállásolt magánál, akiket gyakran személyesen ellenőrzött a duna- földvári vagy a jakabszállási út mellett. A munkába bevonta a harmadrendű vádlottat, fiatalkorú unokáját is. A városi bíróságon várhatóan az év második felében kezdődik meg a per. Rendbe teszik a romák a házuk táját Kalocsa Roma közmunkaprogram indul Kalocsán, Dunapatajon és Duna- szentbenedeken. E három település ugyanis részt vesz a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közmunkapályázatán, mely a romák munkaerő-piaci integrációját szolgálja. A program, melynek keretében a települések öt hónapon át összesen száz romát foglalkoztathatnak, január 15-étől indul. A közmunkaprogram részeként a romák főként saját környezetük rendbetételével, járda- felújítással, parkosítással, illetve iratdigitalizálással foglalkoznak majd. (szbz) Ökumenikus imahét kezdődik kecskémét „Ti vagytok erre a tanúk” (Lk 24,48) mottóval rendezik az idei ökumenikus imahetet országszerte, január harmadik hetében. Kecskeméten az evangélikus templomban tartják összejöveteleiket a hívek, január 18. és 23. között. A megnyitó szertartás január 18-án, hétfőn lesz 17 órai kezdettel. Az imahét tematikáját idén a skóciai egyházak dolgozták ki. (P. Zs.) Hagyományőrzők találkoznak KECSKEMÉT A Honvéd Hagyományőrző Egyesület kecskeméti területi szervezete január 21-én, csütörtökön 16 órai kezdettel tartja ez évi első bajtársi összejövetelét Kecskeméten, a helyőrségi klubban. Napirendjükön szerepel: beszámoló a múlt évben végzett tevékenységről, program összeállítása a 2010-es évre, illetve egyéb szervezeti ügyek. (S. H.) További hírek a BA0N.hu hírportálon • Lezsák Sándor országgyűlési képviselő kedden Jakabszál- láson, csütörtökön pedig Pál- monostorán tart fogadóórát 14 és 15 óra között, a polgármesteri hivatalban. Még a szerb mezőket is pásztázhatják az új hőkamerával tompa Kilométerekről észreveszik ezután a határsértőket, így az intézkedés is jóval hatékonyabb lehet Egy nemrég üzembe állított hőkamera segítségével még hatékonyabbá válhat a zöldhatár ellenőrzése Tompánál. A műszert egy negyven méter magas toronyra szerelték fel a közúti határátkelőhelynél, így a határ- rendészek minden eddiginél messszebb „ellátnak”: akár a szerb mezőket, szántóföldeket is pásztázhatják, és már kilométerekről észrevehetik a Magyarország felé igyekvő határsértőket.- December 10-én telepítettük fel a toronyba az új hőkamerát egy nappali kamerával és egy lézeres távmérővel együtt. Az új rendszer hatékonyságát bizonyítja, hogy üzembe állítása óta tizenhat esetben fogtunk el a segítségével illegális bevándorlókat, összesen harminckét főt - összegezte az elmúlt egy hónap tapasztalatait Rácz Róbert alezredes, a Kelebiai Határrendészeti Kirendeltség vezetője. A határrendészek eddig egy furgonba épített hőkamerával járták a zöldhatárt Tompa és Kelebia térségében. Ezzel körülbelül két-három kilométeres távolságból lehetett észrevenni a meleget sugárzó élőlényeket, így a legelésző őzek mellett a sötétben átszökni próbáló határsértőket is. Az új rendszer a hatótávolságot a háromszorosára növeli, ráadásul már nemcsak éjjel, hanem nappal is használható. A Tompán felszeHőkamerás felvétel: ezt látják a monitor előtt ülő határrendészek relt hőkamera a felvételeket a kelebiai kirendeltségen lévő számítógépes központba továbbítja, ahol a monitorokat folyamatosan figyelik.- Sokkal hamarabb tudjuk az új eszközök segítségével észlelni a gyanús mozgásokat a zöldhatáron, így több időnk marad felkészülni az esetleges elfogásokra, hatékonyabban tudjuk koordinálni a járőröket. Belátunk a szerb területekre is, így a határsértők helyét és mozgását még azelőtt jelezni tudjuk a szerb kollégáknak, hogy az illegális migránsok hazánk területére lépnének - foglalta össze a változások előnyeit Rácz Róbert. ■ Hraskó István A tompái volt az első új hőkamera A tompán üzembe helyezett hőkamera volt az első lépcs& je annak a projektnek, melynek keretében 2011-ig összesen 9-9, a tompáihoz hasonlófelderítőrendszert telepítenek a szerb és az ukrán határon (a szerb határon Tompa mellett Röszke, Bácsalmás és Hercegszántó térségében lesznek hasonló műszerek). A rendszerek kiépítését az EU Külső Határok Alap forrása biztosította, a program teljes költségvetése hozzávetőleg 2,1 milliárd forint.
