Petőfi Népe, 2009. december (64. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-30 / 304. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. DECEMBER 30., SZERDA 13 FÜLÖPSZÁLLÁS Az iskolatársulás egy évének tapasztalatai Az iskola több mint egy éve csatlakozott a kiskőrösi kis­térségi iskolatársuláshoz.- Mik a tapasztalatok? - kérdeztük Milkovics György igazgatót.- Az önkormányzatnak ke­vesebbe kerül az intézmény működtetése. Szakmai szem­pontból egy év tapasztalatai alapján nehéz nyilatkozni. Az azonban már látható, hogy az utazó tanárok segítségével jobb az intézményben a sza­kos ellátás. Hozzánk négyen járnak Csengődről és Solt- szentimréről. Tőlünk három pedagógus jár a szomszédos településekre. Az iskolák kö­zötti együttműködés jó irány­ba változik.- Korábban nem volt kap­csolat?- Nem volt ilyen intenzív. Az egységes iskolában a munkaközösségek tagjai, az igazgatók gyakrabban talál­koznak, megosztják egymás­sal a tapasztalataikat. A gye­rekek is megismerik egy­mást, mindenekelőtt a solt- szentimreiekkel és a csengő- diekkel erősödik a kapcsolat. Tanulmányi sportversenye­ken vesznek részt a diákja­ink.- Egyéb tapasztalat?- Közösen többet, sikere­sen tudunk pályázni. Az IPR- pályázat a példa. Az Integrált Pedagógiai Program a halmo­zottan hátrányos gyerekek felzárkóztatásáról szól.- Nem féltik függetlenségü­ket?- Részben ez megmaradt. A munkáltatói jogkör termé­szetesen a főigazgatóé, de bármilyen kinevezésben pél­dául kikéri a tagintézmények vezetőinek a véleményét. Milkovics György igazgató Pályázatok sorát készítik el fülöpszálws A fejlesztések, a felújítások időszaka következik A falusi ember nem lát jó lehetőséget a mezőgazdaságban A tervek szerint a település iskoláját is felújítják jövőre. Felvételünk az 1. osztályban készült. Ha az elmúlt húsz év tör­ténelmét valaki megírja, akkor minden bizonnyal kiemeli azt, hogy Fülöp- szállás infrastrukturális rendszere többet fejlődött, mint előtte száz év alatt - mondja Cseh-Szakáll Sán­dor, amikor az önkor­mányzat épületében be­szélgetünk. Még 1991-ben vezettük be a ve­zetékes gázt, ihajd épületeket újí­tottunk fel, óvodát, vízhálózatot bővítettünk, a sportcsarnok is akkor épült, nemrég elkészült a szennyvízhálózat. A falu urbani- zálódott. Hiányoznak viszont azok a vállalkozások, melyek munkahelyet teremthetnének a faluban. Pedig a település belte­rületén közművesített telkek vár­nak arra, hogy valaki ott vállalko­zást indítson. A polgármester azt mondja, hogy több olyan intézményük van, mely nem a jelenlegi fel­adat elvégzésére épült annak idején. Hamarosan fel kell eze­ket is újítani. Ennek a költségei jelentősek, de pályáznak támo­gatásokra.- Ehhez önrészei is kell rendel­kezni - mondom a falu első em­berének. Döntés februárban várható. Ha rábólintanak a fülöpszállási igé­nyekre, akkor egy 37,3 milliós beruházás (11 milliós önerővel) valósulhat meg, azaz az iskolára csaknem 60 millió forintot költ­hetnek optimális esetben a tele­pülésen. Szerencsés esetben április vé­gén már megkezdődhetnek a beruházások, de jövő kará­csonyra be kell fejeződniük a munkáknak. Ezzel egy korsze­rű, takarékos 21. századi isko­lánk lesz - mondta a jegyző. A gázfelhasználást 50 százalék­kal lehet csökkenteni, így a fa­lu évente jó egymillió forintot tud majd spórolni. Ezzel azonban a pályázatok so­ra nem fejeződött be. Az Egészségház felújítását is tervbe vették, a Dél-alföldi Regi­onális Fejlesztési Tanácsnál 90 százalékos támogatottságú pro­jekttel jelentkeznek. Ha nyer­nek, 35 millióból újíthatják fel az intézményt. A falu vezetése gondolt a naponta utazókra is, a kistérségi társulás segítségével hat új buszvárót alakítanak majd ki Balázspusztán, a Hár- masinál, a faluközpontban és a kurjantói iskolánál. A Dunamellék Leadercsoport tagjaként a település főterének a felújítására nyújtottak be pályá­zatot, 25 millióra pályáznak. A válasz rövid: takarékos gaz­dálkodással ezt is megteremtet­tük. A pályázatok elkészítésében nagy szerepet vállalt Sünön Lász­ló jegyző, aki át is veszi a szót, is­mertetve a célkitűzé­seket. A fejlesztési tervek jó néhány év óta körvonalazód­nak. Bár tavaly az is­kola komplex felújítását - mely 135 millió forintba került volna - elutasították, az elképzelésekről nem mondtak le. Három pályáza­ton indulnak, amelyek segítségé­vel előteremük a szükséges ösz­Teendő bőven akad a faluban elegendő. szegeket, kettőn már nyertek. Az egyik projekt segítségével 17 mil­liót használhatnak fel. Egy mási­kon 5,2 milliót nyertek, ezt kis­térségi koordinációban készítet­ték el, melyet a kisiskolák, óvo- ' dák rekonstrukció­jára írtak ki koráb­ban. A legnagyobb iskolai projekt a nyílászárók cseré­je, a külső hőszigetelés és a fűtés­korszerűsítés lesz - mondja Si­mon László jegyző. Az anyago­kat már eljuttatták november vé­gén a Környezetvédelmi Energia Operatív Program szakértőihez. Simon László jegyző (balra) Cseh-Szakáll Sándorral egyeztet Ma alig néhány család, vállalko­zó foglalkozik földműveléssel a faluban. Somogyi Károly vállal­kozó az egyik közülük, aki 120 hektáron gazdálkodik. Azt mondja, hogy az idei évet jobb lesz minél hamarabb elfelejteni. A gabonát termesztő gazda sze­rint a termés nem volt kiemelke­dő, az árak meg elképesztően alacsonyak jelenleg. A kukoricá­ért például háromezer forintot adnak mázsánként, de az opti­mális négyezer lenne. Ekkor a gazdáknak is maradna haszon, illetve könnyebb lenne fejleszte­ni is. Hogy van-e jövője a földmű­velésnek? Nem sok, vallja a vál­lalkozó. A területek alacsony aranykorona-értékűek. De míg a szövetkezeti világban kétezer, most alig hatszáz hektáron szor­goskodnak az emberek. Aki csak teheti, eljár másfelé dolgoz­ni, ahogy Somogyi Károly fogal­mazott: az elöregedő faluban be­szűkültek a megélhetés lehető­ségei. Míg korábban volt olyan év, hogy 10 ezer sertést adtak le a tenyésztők, most jó, ha százat visz el évente a felvásárló. Ki viszi tovább a régi öregek hagyományait?- Tíz év múlva nem lesz, aki foly­tassa a szakmánkat. A magam gazdája vagyok 1973 óta, de ilyen rossz világ még nem volt a tenyésztőkre - ez a véleménye Bíró Mihálynak, aki negyedik évtizede foglalkozik állatte­nyésztéssel. A gazda most több mint hatszáz birkára ügyel. Azt mondja, hogy a sok felesleges adminisztráció elveszi az embe­rek kedvét a munkától. Arra ugyanis több idő megy el, mint az állatok nevelésére. A piac sem a régi, hiába van jószág, bizony elég nehéz értékesíteni. Ha így megy tovább, az unokák legfel­jebb a múzeumokban kitömve látnak majd gyapjas állatot. Talán ez is lehet az oka annak, hogy a gyermekei sem viszik to­vább édesapjuk vállalkozását. Pedig a környéken évszázados tudást hagyományoztak a régi öregek az utódokra, akik ha már nem lesznek, egy értékes kultú­ra tűnik el örökre. Több mint fél évszázada a lakosság szolgálatában pénzintézet A Rónasági Takarékszövetkezet ügyfelei biztos partnere a jövőben is 1958-ban, 51 évvel ezelőtt 134 fülöpszállási alapító tag hite a szövetkezés erejében, egymás segítésében, a vidéki emberek pénzügyi gondjainak megoldá­sában, hosszú távra - mint lát­ható - több évtizedre megalapoz­ta a cég létjogosultságát. Kijelöl­te az elvégzendő feladatokat, meghatározta a célt, a fejlődés útját - nyilatkozta a lapunknak Losonczy Gáborné elnök ügyve­zető.- Mi változott az elmúlt évtize­dek alatt? Hatványozódtak a fel­adatok, élesedett a pénzpiaci ver­seny, mely nap,mint nap új kihí­vások elé állítja takarékszövetke­zetünket. Nagyon nagy küzdel­met tapasztalunk, a verseny az ügyfelekért folyik. Új ügyfelet szerezni egyre nehezebb, meg­tartani hatalmas kihívás és nagy feladat, mindezek teljesítéséért naponta kell a harcot megvív­nunk, és ügyfeleinkkel együtt gondolkodva a felelősséget felvál­lalnunk. Ez a felelősség sokszor súlyos teher. De tudjuk: „A fele­lősség azok felé gravitál, akik ké­pesek viselni a súlyát.” Kik ezek a felelős vezetők a Ró­naságinál? Losonczy Gáborné el­nök ügyvezető, Marcsóné Luká­csi Edit ügyvezető igazgató, File László ügyvezető gazgató, Nagy- né Gubacsi Ilona főkönyvelő. Ami a Rónasági valamennyi munkatársát jellemzi az a szak­maiság, a becsület és a szorga­lom! Andersen mondja: „ a be­csület és a szorgalom olyan, mint a jó szél, előrehajtja az em­bert.” S hogy ez szakmai tu­dással párosulva való­ban igaz, mutatják takarékszövet­kezetünk ered­ményei: nap­jainkban 11 kirendeltsé­get működte­tünk, lényege­sen több mint húszezer ügyfe­lünk pénzügyeit in­tézi 66 munkatársunk, akiknek családjuk biztos megél­hetését biztosítjuk. A válság, valamint a romló gazdasági környezet ellenére ebben az évben is fejlődést ta­pasztalhatunk, nyereséges gaz­dálkodással működünk, napon­ta keresik meg új ügyfe­lek kirendeltségein­ket. Ezek a jelensé­gek több tényező­nek is köszön­hetőek, elsősor­ban azonbaji a Rónaságinál je­len lévő csapat­munkának. Úgy gondoljuk, a válság és a működési területünkön is érezhető gazdasági nehézségek idején tudjuk megmutatni igazi énün­ket ügyfeleinknek. Könnyű együtt örülni partnereink pénz­ügyi sikereinek akkor, amikor jól megy nekik, de a nehézsé­gek idején korrektnek, ember­ségesnek, és a törvényes kerete­ken belül segítőkésznek is kell lenni. Főleg ez a mi feladatunk ebben az évben. A Rónasági nem lenne sike­res, ha nem alakult volna ki az évtizedek alatt az ügyfelekkel való együttgondolkodás képes­sége. Pénzügyi partnereink el­képzeléseinek megbeszélésére, döntéseik segítésére mindig volt, van és lesz időnk. Ügyfele­ink megbízható, nyílt és őszin­te emberek, megtiszteltetés szá­munkra kiszolgálni őket az alábbi kirendeltségeinkben: fülöpszállás, 78/435-680. SOLTSZENTIMRE, 78/445-295. csengőd, 78/443-043. akasztó, 78/451-102. TABDI, 78/310-179. PÁHI, 78/436-110. KISKŐRÖS, 78/311-180. KECEL, 78/420-793. IMREHEGY, 78/420-835. KECSKE­MÉT, Kőhíd u. 6. 76/328-898. Kecskemét, Horváth Cirill tér 1. 76/504-419. a További elérhetőségeink www.ronasagi.hu. Központ: 78/435471, 78/435-162 Fax: 78/545-200 Levelezés: ronasagMt-online.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents