Petőfi Népe, 2009. december (64. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-19 / 297. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. DECEMBER 19., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY 3 1 i ii i i i 'I ' i ii ' i'i'ii ■nnnnii'->i11 ^l1 ilW)' Autók a sínek felett kecskémét Ötvenhatmilliárd közlekedésfejlesztésre A rendszer nem változik, de többet kell majd fizetni jövőre a kukákért Baján nyolc százalékkal drágul jövőre a lakossági hulladék szál­lítási díja, literenként 2,59 forin­tot - továbbá az áfát - kell meg­fizetni. így évi 1300 forinttal nő a fizetendő összeg, ami átlépi a 20 ezres határt. A képviselő-tes­tület ellenszavazat nélkül fogad­ta el az új árakat és az idén kiala­kult rendnek megfelelő többlet­szolgáltatásokat. Ezek közé az elektronikai és gumihulladék gyűjtése, a zöldhulladék, a mű­anyag palackok és papírhulla­dék házhoz történő begyűjtése tartozik. ■ Kifogásolták a vetőmagok utáni licencdíjszedést Boldogabb új évet váró hangu­latban telt az idő a Kecskeméti Gazdakör összejövetelén, mely- lyel a Téli esték sorozatát nyitot­ták meg a napokban a Hullám vendéglőben. Az eszmecsere, melyet Tren- csényi Gizella elnök vezetett, magától értetődően a gazdák je­lenlegi és a jövőben remélt hely­zete körül forgott. Erről beszélt a vendég, dr. Ángyán József pro­fesszor. Meggyőződése, hogy a vidék, a mezőgazdaság föl fog ér­tékelődni a jövőben. Mint mond­ta: egymillió hektár termőföldet adtak el eddig zsebszerződések útján, melyek érvényesítését 2013-tól, a tilalom feloldása után remélik a külföldi vásárlók. A professzor sürgette, hogy juttas­sák a földet azoknak, akik a köz­jó érdekében dolgoznak rajta, például a 2-3 gyermek fölnevelé­sét vállaló fiatal gazdáknak. „Csak azt hozzuk be, ami szük­séges, amit mi nem tudunk meg­termelni, és csak azt exportál­juk, ami felesleg.” Ezeknek kell a fő célnak lenni Ángyán szerint. A gazdakör tagjai a többi közt aggályaikat fejezték ki a beve­zetni tervezett új uniós támoga­tási rendszerrel kapcsolatban, mivel az szerintük a nagybirto­koknak kedvez. Kifogásolták a vetőmagok utáni licencdíjsze­dést. Ehhez kapcsolódva Kővári­né dr. Bartha Ágnes, a megyei agrárkamara elnöke részletes tá­jékoztatást adott a fajtaoltalom kérdésköréről. ■ A. T. S. Ötvenhatmilliárd forintból teljesen átalakulna Kecske­mét közlekedése és a város elérhetősége. Ez valójában két különböző terv, és a vá­ros mindkettőre elnyerte az első támogatásokat. Takács Valentina Két hatalmas pályázattal készül Kecskemét arra, hogy a várost élhetőbbé tegye. A két projekt minden költségével együtt ösz- szesen 56 milliárd forintba ke­rül. Az ezekhez szükséges meg­valósíthatósági tanulmányok a számítások szerint 900 millió fo­rintba kerülnek majd, és erre már sikerült is támogatást sze­rezni. A bírálóbizottság csütörtö­kön döntött ez ügyben. Összeget azonban nem határoztak meg, hanem úgy fogalmaztak, hogy majd a közbeszerzés és a piac el­dönti, hogy mennyiért is lehet elkészíteni a két tanulmányt, a város pedig azt az összeget kap­ja meg. Az egyik projekt 16 milliár­dos, mellyel teljesen megváltoz­tatnák a helyi tömegközlekedést, és úgynevezett intermodális cso­mópontot alakítanának ki. A főbb elemek: a csomópont a MÁV-pályaudvaron jönne létre, ahol a sínpályák felett alakítaná­nak ki 400 gépkocsi befogadá­sára alkalmas P+R parkolót. Negyven korszerű autóbuszt szereznének be, sűrítenék a já­ratokat, de a belvá­ros buszforgalmát csökkentenék. A fej­lesztésre nagy szük­ség lesz, hiszen a Mercedes-gyár mi­att nő majd a forga­lom, és csak jól működő tömeg- közlekedéssel lehetne elérni, hogy a tengernyi személyautó . ne bénítsa meg a várost. A MÁV egyébként támogatja az önkor­mányzat elképzeléseit. A projekt abból a szempontból egyedülál­a 16 milliárdos beruházás a legutóbbi kecskeméti közgyűlé­sen is felmerült a helyi buszvi- teldíjak drágulása kapcsán. A grémium ugyanis megszavazta, hogy január 1-jétől négy száza­lékkal emelkedjenek a viteldí­jak. Emellett 260 millió forint támogatást kell adni a Kunság Volánnak. Ráadásul 27 vona­lon változtatják meg a menet­rendet, hogy további, mintegy százmillió forintot spóroljanak. Kovács Antal képviselő szóvá ló lesz, hogy itt nem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., hanem a város irányítja majd a kivitelezést is. Ha a pá­lyázat mindvégig támogatást kap, akkor a kivite­lezés 2011 júniusá­ban kezdődik, és 2012 májusában fe­jeződik be. A másik projekt a város térségi elér­hetőségének javítására szolgál, és negyvenmilliárd forintba ke­rül. A megaberuházás érinti majd egyebek között az 54-es, az 5-ös, a 44-es, a 445-ös és 441-es utakat, melyeket részben négy- sávúsítanak, részben pedig kör­tette, hogy ez már évek óta így megy: a Volán-társaság be­nyújtja a számlát, leírja, hogy mennyi a veszteség, a város pe­dig fizet. zombor Gábor polgármester is úgy vélte, hogy az önkormány­zatfut az események után. Mint kiderült: a város első em­bere eredetileg azt javasolta volna, hogy bontsák fel a szer­ződést a helyi tömegközleke­déssel. Ám ilyen drasztikus lé­pésre csak akkor szánhatják forgalmi csomópontokat alakíta­nak ki. Ebben a projektben a NIF lesz az irányító. Mint ismeretes: jövő tavasszal elkezdődik az északnyugati el­kerülő építése is. Első körben a nagy Tescótól a Metro áruházig (5-ös főúttól a 441-es útig) készül el a beruházás. Az átadás terve­zett időpontja 2012 májusa. Az év őszére azonban elkészül a második ütem is, melyben a Metro áruháztól a reptérig (44- es út), illetve a nagy Tescótól a Máriahegyen keresztül az M5- ös autópályáig építik meg az utat. Ez azt jelenti, hogy 2012 őszére már teljes lesz a Kecske­métet elkerülő körgyűrű. magukat, ha már látják a 16 milliárdos pályázat sorsának alakulását. Az ugyanis telje­sen új alapokra teszi majd a helyi tömegközlekedést. Mint kiderült: a díjszabást március­ban valószínűleg egyébként is újra kell majd tárgyalni, mert az Állami Számvevőszék a f& városi önkormányzatnál olyan döntést hozott, melynek követ­keztében az önkormányzatok­nak felül kell vizsgálniuk az árképzést. A húszéveseké lett a világ aradszky Laci örök ifjonti hévvel harsogja már 1962 óta azt, hogy „nem csak a húszéveseké a világ”, ám teg­napelőtt este mégis ez a kor­osztály vitte a pálmát a ma­gyar sportcsillagok gáláján. A rádióban hallottam először a szívet melengető hírt: Hosz- szú Katinka lett az év sporto­lónője. A híradásban ekkor még a többiekről - az év sportolójának választott úszó­ról Gyúrta Dánielről és világ- bajnoki bronzérmes U20-as fociválogatottról - szó sem esett. Nem bánkódtam miat­tuk, hiszen a „mi bajai lá­nyunk” már biztos „beúszó” volt. Mert hát ilyenek va­gyunk. Ha a sikerekben kell fürödni, egyből a „mi csapa­tunkról”, a „mi játékosunk­ról” beszélünk. az odaítélt díjak értékét nö­veli, hogy a sportújságírók döntöttek, itt nem voksolha­tott a közönség. Az internetes szavazásokon nem számít a fair play, és így rangosnak tűnő címeket lehet elnyerni néhány „sztárcsináló” számí­tógépes ismerős révén. a hazai sportolók idei rang­sorainak élére csupa húsz­éves került, akik közül az utánpótlás labdarúgók ered­ménye a legmeglepőbb, de nem érdemtelen. Korábban a focicsapatok közül csak az 1964-es olimpiai bajnok, majd az 1985-ös Mezey-féle válogatott végzett az élen. A fiatalok most a csúcsra ke­rültek, ám akkor sem szabad hátat fordítani nekik, ha ép­pen nem folytatódik sikerszé­riájuk, és átmenetileg gyen­gébben szerepelnek. A sport­ban ez is benne van. Hosszú, Gyúrta és a focisták példája is mutatja, hogy tehetséggel, kitartással, céltudatos mun­kával lehet csak sikereket el­érni. eredményeik némi gyógyírt jelentenek bajainkra, egy időre elfeledtetik a napi prob­lémákat, meg aztán kellenek a példaképek, akikre büszke lehet egy nemzet. ■ Negyven uj au­tóbuszt venné­nek, de a belvá­rosból kiszoríta­nák őket. „A Kunság Volán mindig benyújtja a számlát, a város meg fizet" Bizniszt csináltak a deportálásból ítélet Öt vádlott börtönt kapott a roma kárpótlási ügyben VITRIOL Kvittek vagyunk: senki, sehol nem képes eltakarítani a jeget Öt vádlottat letöltendő, harminc­ötöt pedig felfüggesztett börtön- büntetésre ítélt a megyei bíróság az Osztrák Megbékélési Alap ál­tal a roma kárpótlásra adott pénz­zel való visszaélés miatt. Az elsőrendű vádlottra hat, a másodrendűre három, míg a har­madrendűre négy és fél éves, bör­tönben letöltendő szabadságvesz­tést rótt ki a bíróság. További nyolc vádlott pénzbírságot, egy megrovást kapott. Hatan nem je­lentek meg az ítélethirdetésen. A vádlottak egy részét - 150 ezer fo­rint és 20 millió forint közötti ösz- szegű - vagyonelkobzásra is ítélt a Surányiné dr. Pólik Edina ve­zette büntetőtanács. A pernek összesen ötvenöt, Bács-Kiskun megyei vádlottja volt, akik a vád szerint az Osztrák Megbékélési Alap által biztosított pénzből jogtalanul szereztek meg különböző összegeket vagy ok­iratok hamisításában vettek részt. Az osztrák és a magyar kormány 2000-ben megálla­podott abban, hogy kárpótlást kérhet­nek azok az emberek, akiket a II. világháború idején a mai Auszt­ria területére hurcoltak kényszer- munkára. A kárpótlási igényeket 2003-ban lehetett beadni. Bács- Kiskun megyéből 300-nál több, romákra vonatkozó kárpótlási igénylés érkezett, így a megyébe több mint 300 millió forint érke­zett. Kárpótlást az az érintett kér­hetett, aki 2000. február 16-án életben volt, vagy munkatábor­ban született. Az osztrák hatósá­gok hatszázezertől kétmillió fo­rintig terjedő összegben határoz­ták meg a kárpótlás mértékét. A kére­lemhez egy kérdő­ívet kellett kitölteni, melyhez a deportá­lás után kapott igazolást kellett volna csatolni. Lehetőség volt ar­ra, hogy az okiratokat közjegyző, jegyző vagy kisebbségi önkor­mányzati vezető igazolja. A rendőrség 2004-ben kezdte meg a nyomozást Az ügyészség szerint a benyújtott igénylések­hez csatolt okiratok közül számos valótlan tartalmú volt. A rendszer piramisszerűen épült fel, melyben alul helyezked­tek el az igénylők, akik a legtöbb esetben a kárpótlás mibenlétével sem voltak tisztában. Az elköve­tői láncolat összes tagja részesült a jogtalan haszonból. Az elsőren­dű vádlottat, egy kalocsai roma kisebbségi képviselőt 150 millió forint jogtalan visszaigénylésé­ben történő közreműködéssel vá­dolta az ügyészség. A vádlottak között volt a kalocsai, a keceli, a kiskunhalasi, a miskei, a jános­halmi, a dusnoki és a soltvadkerti cigány kisebbségi önkormányzat több korábbi elnöke és tisztségvi­selője is. ■ Kemény tél van, leesett vagy öt centi hó Kecskeméten. A főuta­kat sikerült megtisztítani, a töb­bi olyan, amilyen. A kis utcákon korcsolyázni lehet, aminek a gyalogosok és az autósok rend­kívül örülnek. A Hosszú utcán például szerdán nagyjából húsz autó tört össze - ott lakó isme­rősöm számolta -, mert az eny­he lejtő miatt egyszerűen egy­másba csúsztak. A járdák semmivel sem külön­bek Sőt! Idén mintha az ingat­lantulajdonosok még kevésbé bíbelődnének a hósöprés, jégtö­rés, sózás, homokszórás és egyéb furfangok alkalmazásá­val. A guta kerülget, amikor az amúgy igényes házak előtt mind az öt centi hó jéggé fagy, én meg hanyatt vágódom. Pedig lábbeli tekintetében lejjebb már nem adhatom, átnyergeltem a katonai bakancsra. A jégréteg pedig napok múlva is ott csillog olyan házak előtt is, melyeknek nem magatehetetlen idősek a tulajdonosai. Mi lehet fontosabb a balesetveszély elkerülésénél ott, ahol bárki ráfázhat? A végeredmény tehát az, hogy senki nem takarítja el a jeget ott, ahol kötelessége volna. így legalább a kecskemétieknek egy szavuk sem lehet az önkor­mányzatra - vagy az általa megbízott cégre a hivatalnak pedig a hanyag tulajdonosokra. Kvittek vagyunk. m T. V. ■ Irathamisításra épült a pénz­szerző piramis.

Next

/
Thumbnails
Contents