Petőfi Népe, 2009. december (64. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-09 / 288. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. DECEMBER 9., SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP Sok-sok év dallal, citerával népzene Az együttesnek 100-nál több az arany minősítése Mónus Ferencné elhivatott zenész, több évtizedes pályafutással a háta mögött. Külföldi befektetők érdeklődnek Táborfalván ipari terület iránt Az utóbbi hetekben több külföl­di befektető is érdeklődött a tá­borfalvi ipari park szabad terü­letei iránt. Az első betelepülő, egy svájci és német érdekeltségű cég egy­kor négy hektár területet vásá­rolt az önkormányzattól, a fém­szerkezetes bútorokat gyártó üzem jelenleg kétszáz munkást foglalkoztat. Szintén svájci befek­tetőé további öt hektár, melyre építési engedély is van, de a vál­ság miatt elmaradt a beruházás. Tóth Bertalan polgármester lapunknak elmondta: egy ma­gyar szállítmányozási vállalko­zó is lát fantáziát cége odatelepí­tésében. Az önkormányzati ipa­ri területek korábban 1000- 2000 forint négyzetméteren­kénti áron keltek el. Az ársza­básnál mérvadó a tervezett üzem nagysága, a foglalkozta­tottak létszáma. ■ P. Zs. Generációváltás a mezőgazdasági szövetségben A Dunaegyházi Haladás Mező- gazdasági Zrt. elnökét, Kecskés Gábort (32) választották meg a bajai székhelyű Bácskai és Dunamelléki Mezőgazdasági Szövetség elnökévé. A leköszö­nő vezető, Antall Gábor László huszonnégy évig irányította a 64 szövetkezetét, gazdasági társa­ságot és egyéni vállalkozót tömö­rítő szövetséget. Búcsúbeszédé­ben a generációváltás fontossá­gát emelte ki. Mint mondta: ar­ra törekszenek, hogy tagszerve­zeteikben 30-35 éves, nyelveket beszélő, közgazdasági és mező- gazdasági végzettséggel rendel­kező gyakorlott szakemberek ve­gyék át a stafétát. A mezőgazdasági szövetség tanácskozásán Vancsura Kor­nél titkár az elmúlt néhány évet részben a visszaesés időszaka­ként határozta meg. Negyedére csökkent a bajai szövetség terü­letén a vágósertés, és ötödére a szarvasmarha-állomány, továb­bá hatodára a tejtermelés. Az árpa vetésterülete 30 százalék­kal csökkent, helyét az egyre ki­fizetődőbb repce foglalta el, mi­közben stabil maradt a búzater­melés. ■ K. L. Pénze soha nem volt any- nyi, hogy a takarékba is jusson. Ám a mérleg má­sik serpenyőjében ott volt családi öröksége: az arany­pénznél is szebben csengő népdalok s a szép hang. Ő Mónus Ferencné Ilona. A. Tóth Sándor Mónusné Balogh Ilona az Univer Tánczos Péter Népzenei Egyesü­let együttesvezetője Kecskemé­ten. Egy próba előtt idéztük föl vele a múltat. Megtudtam, hogy fölmenői dalos kedvű, a családi ünnepeken, padkaporos bálakon gyönyörűen éneklő, citerázó zöld­ségkertészek voltak.- Nem telt egy ruhára sem - só­hajtotta az 1950-es évekre vissza­tekintve, amikor otthon dolgozott a paradicsomföldön. 1959-ben hozzáment Mónus Ferenchez. A nulláról indultak. A fiatalasszony elment segédmunkásnak a kon­zervgyárba, ahol a csoportveze­tőségig vitte. Az éjszakai műsza­kokban gyakran énekeltek nép­dalokat.- Később beiratkoztam a köz- gazdasági technikum esti tagoza­tára, 1968-ban végeztem kitűnő eredménnyel. Ekkor már a pin­cegazdaságnál dolgoztam, ahol irodavezető lettem. 1980-tól 87-ig a sörkirendeltséget irányítottam. Akkor leszázalékoltak, mert ki­készültek az idegeim... Két gyermekük született: 1960- ban Ilonka, tíz évvel később Feri. Férje 1984-ben elhunyt, infarktus vitte el egy disznóölés előtti éj­szakán. A fiuk gyermekkorában sokat betegeskedett. Mindez na­gyon megviselte Mónusnét, aki akkor már a mai Tánczos Péter együttes vezetője volt, énekelt és citerázott, miként a férje is.- Az együttes létrejötte Beren- de Lacinak köszönhető, akivel a konzervgyárból ismertük egy­mást. Már a likőrgyár igazgatója volt, amikor egyszer így szólt hoz­zám: „Én már látlak téged kékfes­tőben énekelni a színpadon.” Azt mondta, vannak citerásai, azok mellé képzel engem, mert szépen énekelek. Először nem akartam kötélnek állni, de a férjem is örült az öüetnek. Egy kis hírverés után 16-18 tagúvá nőtt a népdaléneke­sek és citerások csoportja. Be- rende Laci patronált bennünket. Induláskor citerazenekar és me­nyecskekórus volt a nevünk. Mindez 1974-ben történt, har­mincöt éve. Mónusnéék segítséget kaptak Pribojszky Mátyás citeraművész és dr. Kálmán Lajos népzeneku­tató személyében, aki azt kérte tőlük: csak tiszta forrásból merít­senek, népdalokat énekeljenek, minél régebbieket. Az ő tanfolya­mán tette le Ilona az együttes­vezetői vizsgát, s így történhetett meg, hogy a kezdetektől máig - öt évet kihagyva családi gondjai mi­att - ő a csoport vezetője.- Tánczos Péter hogyan jött képbe? Ő hozzánk tartozott, iga­zi nótafa volt. És a legszebb ma­gyar pásztorember. Szálfaterme­tű férfi, szép magyaros bajusz- szal, akire oda kellett figyelni. Alpárról származott. 1978-ban meghalt. Az emlékére rendezett fesztiválon száz citerás játszott egyszerre. Ekkor vetette föl vala­ki: vegyük föl az ő nevét. A fele­sége hozzájárult. Az Univer Szövetkezeti Zrt. az 1990-es évek elejétől ad otthont az együttesnek. Tovább sokasod­tak a dalosok-citerások sikerei. Száznál több a versenyeken nyert arany minősítésük. A nagyegyüttes férfiaiból alakított Bács-Kun Dalárda és a nők Ba­zsarózsa Asszonykórusa külön- külön is „tarol” a dalostalálkozó­kon. Kvóta-, kiemelt fesztivál- és különdíjak sokasága, Vass Lajos kiemelt nívódíjak fémjelzik ezt. A Gálaszintű Aranypáva Nagydí­jat - ez a legmagasabb elismerés a népi együttesek számára - ki­érdemelte már a férfidalárda és a nagyegyüttes is. Ifjú Mónus Fe­rencnek Vass Lajos-nagydíja van aranyplakettel. Édesanyja a Szo­cialista Kultúráért (1980), a Nép­művészet Prima-díj (2007) és a Kecskemét Város Közművelődé­séért díj (2009) tulajdonosa. Sok­szor vettek részt külföldi dalos­találkozókon is. Mónus Ferencné nem adja föl, ha el akar érni valamit. Va­lamelyik találkozón hallott egy dalt, mely nem népdal, de a ref­rénjét nem tudta feledni: „Ha férfi vagy, igyál velem, a féfi mind pohárt emel...” Elkezdett nyomozni könyvtárban, tv- adóknál, barátoknál. Megtud­ta, hogy az ismeretlen dal a Bo­rok himnusza (tulajdonképpen a tokaji boroké). A mizsei férfi azt vallotta: féltékenységből ölte meg a nőt Beismerő vallomást tett az az 53 éves lajosmizsei férfi, akinek az élettársát hétfőn holtan találták lajosmizsei otthonában. Az elkö­vetőt - aki a gyilkosság után be- gyógyszerezte magát - már ki­engedték a kórházból, jelenleg őrizetben van. A rendőrség kez­deményezte előzetes letartózta­tásba helyezését. Mint arról tegnap beszámol­tunk: hétfőn délelőtt 11 óra körül bejelentés érkezett a rendőrség­re, miszerint Lajosmizsén, Dam­janich utcai otthonában holtan találtak egy 49 éves nőt. Az el­sődleges orvosi vizsgálat megál­lapította, hogy az áldozat halálát idegenkezűség okozta, nagy va­lószínűséggel megfojtották. A megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya nyomozást in­dított az ügyben emberölés bűn­tett gyanúja miatt. A bűncselek­mény elkövetésével a nő élettár­sát gyanúsították, aki hétfőn még orvosi kezelés alatt áll. Mi­után megfojtotta a nőt, saját éle­tének is véget akart vetni, ezért gyógyszereket vett be.- A gyanúsított hétfő este be­ismerte a bűncselekmény elkö­vetését. Mint elmondta: félté­kenységből, szerelemféltésből öl­te meg élettársát. A kórházból már kiengedték, nem áll orvosi kezelés alatt. Jelenleg őrizetben van, a rendőrség kezdeményez­te előzetes letartóztatását - tud­tuk meg Nyíkos Tamástól, a me­gyei rendőr-főkapitányság sajtó- szóvivőjétől. ■ H. I. Vasárnap az édesanyákat köszöntik Advent harmadik vasárnapján (idén ez Luca napján lesz) a bács­kai bunyevácoknál az a szokás, hogy felköszöntik az édesanyá­kat. Baján a Materice ünnepsé­get idén jelképesen, a nemrég visszaszerzett alvégi Citaonica ol­vasókör nagytermében tartják december 13-án délután kettőkor. A szervezők hagyományosan al­mával, dióval, pattogatott kukori­cával, pogácsával, borral és üdí­tővel jutalmazzák majd azokat a gyermekeket és fiatalokat, akik az anyákat az alkalomhoz illő versikével köszöntik. ■ K. L. Részlet a Borok himnuszából Nézz a Tiszára, titkok folyója folydogál tova, Valahol őrzi Attila sírját, alussza álmát Is­ten ostora, Szép magyar fo- lyónk mint egy pántlika, De fönn a dombon dalokra csá­bít borok királya, királyok bo­ra, Ha férfi vagy, legyél me­rész, a szép hazánkért csatá­ra kész... A keceli fesztivál is a minősített tizennégy között található elismerés Ehető virágokkal kolbászosok és paprikások közt a gasztronómiai rendezvények sorában Rangos társaságba került a ke­celi ehető virágok fesztiválja. A rendezvény egyike lett annak a 14 gasztronómiai fesztiválnak, amelyik minősítést szerzett a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Programban. Téglás András - az évről év­re nagy érdeklődést vonzó ese­mény fesztiváligazgatója - jó minősítést tanúsító oklevelet vehetett át a december 2-án Bu­dapesten megtartott szakmai konferencián. A Magyar Fesztivál Regisztrá­ciós és Minősítési Programban 2009 tavasza óta összesen 230 fesztivál regisztrált, és 87 kért minősítést. Első körében 26 ren­dezvény kapott „kiváló”, 26 „jó” besorolást, és 20 fesztivál lett „minősített” a kategóriában, me­lyek a következők: művészeti, folk, gasztronómiai és egyéb fesztivál. A minősítési progra­mot 2008 nyarán indította útjá­ra öt országos szakmai szövet­ség: a Folklórfesztiválok Ma­gyarországi Szövetsége (CIOFF), a Magyarországi Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége, a Ma­gyar Művészeti Fesztiválok Szö­vetsége, a Szabadtéri Színházak Szövetsége és a Magyar Feszti­vál Szövetség.- Sok szempontot figyelembe vettek szakembereink a döntés meghozatalakor, a rendezéstől kezdve a tematikán keresztül a marketingig - mondta el kérdé­sünkre Ménes András, a Ma­gyar Gasztronómiai Szövetség elnökségi tagja. - A szigorú, pontozásos rendszerben törté­nő értékelés alapján a gasztro­nómiai fesztiválok közül 14 sze­rezte meg a minősítést. Ebből egy lett kiváló, mégpedig a Csa­bai kolbászfesztivál. Nyolc ren­dezvény minősült jónak, és 5 ér­demelte ki a minősített feszti­vál címet. A gasztronómiai fesz­tiválok sajátossága, hogy rész­ben szakmai, részben kulturá­lis rendezvények. A szakmai­ság alapvető elvárás, ugyanak­kor egyre fontosabb, hogy a kul­turális programok is színvona­lasak legyenek. Sok családnak okoz gondot, hogy koncertre, moziba, színházba jegyet vált­son. Az ingyenes gasztronómi­ai fesztiválokra viszont szíve­sen elmennek. Nem mindegy tehát, hogy milyen kulturális programokat kínálunk. Manap­ság nem elég, ha a gasztronómi­ai fesztivál szórakoztató, leg­alább annyira tartalmasnak is kell lennie. A keceli ehető virá­gok fesztiválja ebben élen jár. Ha a nemzetközi jelleget sikerül erősíteni a következő időszak­ban, akkor biztos vagyok ben­ne, hogy a kiváló minősítés is elérhető lesz.- Bár a minősítés hivatalos in­doklását egyelőre nem kaptuk kézhez, abban azonban biztos vagyok, hogy fontos szempont volt az értékelésnél, hogy a kece­li fesztivál családi rendezvény, melyen unokák, nagypapák, anyukák egyformán megtalálják azokat a programokat, melyek számukra érdekesek, s még ta­nulhatnak is belőle. Bár a feszti­vál indulásakor még nem volt hi­vatalos minősítőrendszer, kez­dettől fogva arra törekedtünk, hogy tartalmas, ugyanakkor szó­rakoztató programokkal várjuk az érdeklődőket - mondta Téglás András fesztiváligazgató. ■ Minősítést szerzett gasztronómiai fesztiválok Ehető Virágok Nemzetközi Fesztiválja, Kecel • A Magya­rok Nagy Asztala • Csabai Kolbászfesztivál • Kalocsai Paprika Napok • Karcagi Bir­kafőző Fesztivál • Kőszegi Szüret • Móri Bornapok és Nemzetközi Néptáncfesztivál • Nemzetközi Diófesztivál • Nemzetközi Tiszai Halfeszti­vál • SzeptEmber Feszt • Szil- vanap • Tisza-tavi Hal- és Pusztai Ételek Fesztiválja • Vecsési Káposztafeszt • Zsindelyes Pálinka- és Népi Gasztronómiai Fesztivál

Next

/
Thumbnails
Contents