Petőfi Népe, 2009. november (64. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-02 / 256. szám
„Gyagyája minden embernek van" athén-spárta Verseny közben folyamatosan kell enni, idén lecsúszott néhány doboz igazi sör is Leonidász lábánál, a célban: (balról) Csőre Ernő, Németh Zoltán és Végh Attila Lehet, hogy van ebben a sportágban magamutogatás, mondja a bajai ultra- maratonista, aki állítja, ő az öregek sportját űzi. Szerinte szerencse is kell hozzá, hogy a spartathlont teljesítse az ember. Mint mondja: a célbaérés egyszerre mosoly és sírás. Kubatovics Tamás Németh Zoltán hős. Van olajág- koszorúja és érme, a spártai lányok megitatták az Evrotasz vizéből. Ennyi jár ugyanis annak, aki teljesíti a Sparta tiont, azaz 36 órán belül lefutja a 246 kilométert Athén és Spárta között. A bajai ultramaratonista idén - tizenhat év után - újra teljesítette a távot. Jelenleg felkötött kézzel járkál. Vállszalag-szakadása volt, már megműtötték. Előtte azonban leküzdötte a távot. - Nem fájt, nem hátráltatott. Volt egy pukli a vállamon. Ennyi az egész- mondja, majd mesélni kezd.- Ilyen még nem volt, három magyar egyszerre ért a célba. A 105-107. helyen 35 óra 7 perc után. Volt 340 induló, 133 célbaérkező. Tizenegy magyar adta fel és nyolcán teljesítettük. Egyébként a célbaérkezők nyolcvan százaléka a 34-36 óra alatt teljesíti a távot. De ez nem lényeges, ahogy a helyezés sem- mondja Németh Zoltán, aki 1962-ben született és másodszor lett Spártai hős. Volt testnevelő tanár, majd ügynöki munkával a pénz után futott. Három éve azonban visszatért a csaknem végtelen hosszúságú versenypályákra. Hétköznapjai is kapcsolódnak a futáshoz, munka után rohangál. Ez volt a huszonhetedik verseny, már negyven magyar teljesítette a távot. A bajai ultramara- tonistának hat kísérletből kétszer sikerült.- Az első próbálkozásom sikeres volt '93-ban. A következő évben már az első problémánál feladtam. Jött '96, amikor elfutottam magam, időt akartam és 10 órán belül teljesítettem az első 100 kilométert, eszetlen voltam, 223 kilométernél kiszálltam. Jött a hosszú szünet, majd 2007-ben sérülten vágtam neki, hülyeség volt... Tavaly meg elrontottam a frissítést, 90 kilométertől 186-ig hánytam, kivettek a mezőnyből a szervezők, mert nem teljesítettem a limitidőt. Hogy közben miért futottam? Helyre tud jönni az ember, azt hiszi, később jobb lesz - idézi spartatlonjait. Utam Spártáig címmel foglalta össze eddigi pályafutását és tapasztalatait az ultrafutók internetes fórumán. Mint mondja, igyekezett átadni azt a kevés tudást, tapasztalatot, ami rá ragadt. Buzdítani szeretné sporttársait, hogy merjenek hinni magukban és tiszteljék a távolságot, a versenyt. Ugyanitt arról is beszámolt, hogy tavaly alkohol- mentes, idén viszont igazi sört ivott verseny közben.- Bejött. Legurítottam hatot. Ettem, ittam, frissítettem. Szinte dalolva teljesítettem... az utolsó 20-25 kilométert kivéve. Csak az első negyven kilométert futottam egyedül, utána viszont párban futva lelassultunk. Az elején nagy a forgalom és a zaj, ezt én nem szeretem. Úgy 60 kilométer után már megváltozik a EGY 246 KILOMÉTERES Ultra- maratoni futóverseny Görögországban, Athén és Spárta között. Az 1983 óta évente rendezett verseny szeptember utolsó péntekén rajtol A futók Athén belvárosából a tengerpart felé futnak, és Elefszina, Megara és Kineta érintése után, 78,5 kilométernél érik el a Korinthoszi-csa- tornát. A csatorna után a Peloponnészosz-félszigeten az ókori Korinthosz, Nemea és Lürkeia után, 159 kilométernél érik el a közel 1200 mévilág, a magukat és az utat fotózok például eltűnnek. Amikor el- jutottunk a tavalyi kiállásig, rögzíthettem magamban, hogy jó állapotban vagyok. Pedig ez egy hatalmas erőpróba, talán a limitidők miatt a világ legkeményebb versenye, 75 állomáson mérik a tér magas Parthenio-hegyet, ahol Pheidippidész a monda szerint találkozott Pan istennel. A hegyet követően Nesz- tani és Tegea érintése után érik el Spártát a futók. A cél Spárta pálmafákkal övezett főterén, Leonidász király szobránál van és a verseny Leonidász lábának megérintésével ér véget. legtöbbször a finn Seppo Leinonen teljesítette a távot, 15-ször. A magyarok között Lőw András a csúcstartó, ő 12-nél tart. teljesítményt és azonnal kizárhatnak, ha késel. Ilyenkor nem szoktak ellenkezni a versenyzők, mert nem nagyon van rá erejük. Nagyon figyelnek a szervezők, a verseny után például kötelező az orvosi vizsgálat. De az egyéb körülmények is próbára teszik az embert, talán a legfontosabb, hogy nincs sík rész. A hőmérsékletingadozás is hatalmas, 1200 méteres magasságban hideg van, napközben meg a 35 Celsius-fok sem ritka. Van például a Parthenio-hegy - sokaknak A Hegy - 160 kilométernél, amit meg kell mászni. Ezt szó szerint kell érteni, ugyanis le kell tenni a kezed. Hajnali egykét óra körül ér oda az ember és fején lámpával kell futni... Egyébként 12 állomáson segíthetnek a kísérők, először 81 kilométer után a Korinthoszi-csa- tornánál. Itt a gyúrástól az étkezésig bármiben segíthetnek. De nem érdemes időzni, mert gyorsan megy az idő. Ezekre a távokra fizikálisán nem lehet felkészülni. Egy héten hatszor kell futni és akkor az ember feltérképezi a testét. A legjellemzőbb hibák közé tartozik az eléhezés, amikor lezuhan a vércukor- szint, a másik ilyen a görcs, amit sópótlással, magnézium-bevitellel lehet megelőzni. Egyébként verseny közben enni kell! Négyöt kilométerenként keveset enni, inni, különben fejreállsz. Mindig a következő frissítő pontra kell gondolni, az egész távra sosem szabad. Holtpontok mindig jönnek, már 30-40 kilométernél jelentkezik az első. Azt szokták mondani, hogy 70 százalékban a fej a döntő és 30 százalék a fizikai állapoté. Szerintem szerencse is kell hozzá, hogy a spartathlont teljesítse az ember. Ez az öregek sportja. Nem ritka a 60 éves célbaérkező, 30 év alatti viszont nagyon kevés futotta végig. Kell hozzá a kilométer és az önismeret. A görögök végig buzdítanak, olyan ez nekik, mint a franciáknak a Tour de France. Ők tekintik megtiszteltetésnek, hogy elindulsz a versenyen - osztja meg tapasztalatait. Arról viszont csak hosszas gondolkodás után beszél, hogy mihez lehet hasonlítani a célbaérést.- Azt nem lehet megfogalmazni. Futásnál néha új dimenziókba jutok, kikerülök ebből a világból és látom magam kívülről. A célbaérés egyszerre mosoly és sírás. Mindenkinek kívánom, hogy célba érjen. Lehet, hogy van ebben a sportágban magamutogatás. Valami nyilván hiányzott az ember életéből, aki elkezdett futni. Lehet, hogy az ultramaraton pótcselekvés. Szerintem gyagyája minden embernek van. Nekünk, illetve nekem ez. Hogy Spárta után mikor futok először? Tavaly egy héttel utána maratont, majd rá két hétre Bécs-Budapestet futottam, '93-ban pedig a spar- tathlon után egy, majd két héttel maratont, három héttel utána pedig a BÉ-BU-t teljesítettem. Egyébként egy szombat, vasárnapi verseny után csütörtökön már tudok futni... Spartathlon - a Wikipédia szerint Téli szálláshelyet ácsoltak a madaraknak Kiskunfélegyháza Gyerekek is segédkeztek az odúk elkészítésében Nem mind rendőr, aki sárga mellényt hord Harmadik éve már, hogy ilyenkor ősz végén madárodúkat készítenek a kiskunfélegyházi Platán-iskola udvarán. Az ötlet Meizl Ferenc nyugalmazott iskolaigazgatótól származik. Gyerekek és felnőttek egyaránt kalapácsot ragadtak, hogy a madaraknak téli szálláshelyet készítsenek. Az anyagot és a szerszámot is Meizl Ferenc biztosította. Először a már levágott deszkákat állították össze, majd megkezdődött a kopácsolás. Akadt olyan kísérletező, akinek elsőre nem sikerült jó helyre beütnie a szöget, de később megoldotta a problémát. A nyugalmazott tanár elmondta, hogy a három év alatt közel A kicsik nagy érdeklődéssel figyelték, hogyan készül a madárlak százötven madárodú készült. Korábban és most is, főleg a gyerekek azok, akik tettre készen sü- rögnek a felnőttek körül, hogy ők is kezükbe vehessék a kalapácsot. Szerencsére a szülők, nagyszülők megértők voltak, és nem egyedül akarták elkészíteni az odúkat. A legkisebbek is kezükbe foghatták a kalapácsot, és ha nem is teljes egészében tudták beverni a szöget a deszkába, legalább próbálkoztak vele. Az elkészült madárszálláshelyeket mindenki hazavihette, és otthonában jó helyre kiakaszthatta. Aki részt vett a készítésben, azokat Feri bácsi madáreledellel is ellátta, hogy a madarakat könnyebben odacsalogathassák az odúkhoz. ■ Úgy tűnik, kimeríthetetlen a trükkös tolvajok eszköztára, ha az idősek pénzére pályáznak. Nemrég egy bajai házaspárhoz csöngetett be este nyolc órakor két ismeretlen, sárga láthatósági mellényt viselő férfi. Rendőröknek adták ki magukat, és azzal a mesével álltak elő, hogy az utcán nemrég elfogtak egy tolvajt, akinél rengeteg pénz volt. Az idős házaspárnak azt javasolták: nézzék meg a rejtekhelyüket, vajon tőlük nem vitt-e el pénzt a légből kapott bűnöző. Az idős asszony gyanút fogott, de a trükkösök így is el tudtak vinni tizenötezer forintot a konyhából.- Sajnos idősek sérelmére hetente két-három lopás történik a megyében - mondta a Petőfi Népének Madari Róbert rendőralezredes, a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vagyonvédelmi főelőadója. - Nincs ellenük más megoldás, csak a szokásos tanácsot tudjuk adni: ismeretleneket ne engedjünk be az otthonunkba! Madari Róbert felhívta a figyelmet arra is, hogy a fűtési szezonban elővigyázatosnak kell lenni a tüzelőfát kínálgató ismeretlenekkel is. Gyakran kevesebb fát pakolnak le a teherautóról, mint amennyit kifizettetnek, arról nem beszélve, hogy sokszor ők adják a tippeket a betörőknek, melyik háznál érdemes próbálkozniuk. ■ H. I.
