Petőfi Népe, 2009. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-05 / 259. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK 13 SÉTA - SAJTÓ ÉS TANULÁS A kilencedik SÉTA részt vevő iskolái BOLYAI JÁNOS GIMNÁZIUM, KECSKEMÉT KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: KOVÁCS ISTVÁN ÁFEOSZ KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA, KECSKEMÉT KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: BERKI JUDIT WARD MÁRIA LEÁNYGIMNÁZIUM, KECSKEMÉT KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: SEREGI SZABINA SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA, KECSKEMÉT KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: KÖDMÖN ANDRÁS HUMÁN KÖZÉPISKOLA SZÉCHENYIVÁROSI KOLLÉGIUMA, KECSKEMÉT KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: FEJES MAYA TÁNCSICS MIHÁLY KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM, KECSKEMÉT KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: SZAPPANOS BENEDEK A BARATSAG Sokan vannak, akik nem tudják, mit jelent az, hogy barát. Állítják, van vagy húsz barátjuk. Húsz ember, akivel fecsegsz, de igazán egyik sem ért meg, és nem kíváncsi rád. De akkor ki az igaz barát? Aki mellett önma­gad mersz lenni. Aki nem saj­nál, ha valami rossz történik ve­led, mert tudja: többet ér egy ba­ráti ölelés, mint bármilyen kimondott szó. Igaz barátot nehéz találni. Ha neked már van, nagyon vigyázz rá! Hovodzák Ivett Bolyai Leltár (Örkény István nyomán) Erős fény (messze, a távolban) 1 fájdalom (erőszakos, szűnni nem akaró) 1 új világ (tele ingerekkel) 1 ordítás (jó hosszan, keservesen) 2 hideg kéz (matató, idegen) 1 érzés (nem akarok itt lenni) 1 hang (meglehetősen ismerős) 1 puha, meleg öl Nyugalom és csönd. Végre megérkeztem... Szöllősi Balázs, j I Szent-Györgyi-szakközépiskolal A vegyes saláta rejtélye kollégium Szoros barátságban a palacsinta és a zacskós leves keverednek: a női szint konyhá­jában palacsinta sül, a fiúk in­kább zacskós levessel próbál­koznak. Bár a Széchenyivárosi Kollégium két telephelyének diákjai egymástól több száz méternyire laknak, jószomszé­di kapcsolatban élik minden­napjaikat. Ä közös rendezvények és köl­csönös udvarlások révén a szomszédok gyakran ellátogat­nak egymáshoz. A kollégiumi élet ilyenkor a legszínesebb és leghangulatosabb. így volt ez az idei koleszos gólyaavató bu­lin is! A Széchenyivárosi Kolesz SÉTA csapata A salátában együtt élvez­hető mindaz, amit a sok­féle íz keveredése ad. Le­het, hogy sántít kicsit a hasonlat, de valahogy olyan a kollégiumi élet is, mint a vegyes saláta. Koleszunk, a Széchenyivárosi Kollégium névleg tulajdonkép­pen tavaly alakult, az iskolai és intézményi összevonások ered­ményeként. Egyediségét az ad­ja, hogy legalább öt kecskemé­ti középiskola diákjai laknak itt együtt. (Az ugye nem is vitás, hogy a legokosabb és legjobb fejek gyűjtőhelye a kolesz!) A mi koleszunk két telephelyen, két külön épületben működik: a Széchenyi István Vendéglá­tóipari Szakközépiskola és a Szent-Györgyi Egészségügyi Szakközépiskola egy-egy szár­nyában. Utóbbi épületrészben csak lányok laknak, két szin­ten, majd’ kétszázan. A lányos koli szobáiban jól megférnek együtt az egészségügyis, kadás, csányis, széchenyis és lestáros diákok. A folyo­sók falait a „művészetis” lá­nyok munkái dí­szítik, emiatt ki­csit irigykednek is a társkollégi­um lakói. Az intézet másik telephelye amúgy jóval kisebb, de - ha le­het ezt mondani - családia­sabb. Az itt élő „népek” zöme a vendéglátóipariba jár, de ezen a helyen is laknak azért „idegen- légiósok”. A kollégisták harma­dát teszik ki a gyengébb nem képviselői, a többiek fiúk. A ne­mek arányából adódóan ebben az épületben jóval magasabb az alapzaj. Esténként a csocsó, a ping­pong és a foci lab­dáinak pattogása már teljesen meg­szokott. Ilyentájt a „sportszaggal” különböző illatok A Széchenyivárosi Kollégium gólyaavató buliján minden ifjú koleszosnak jutott feladat. A feladatok persze nem vérre, inkább poénra „mentek”! KÖNYVAJÁNLÓ Wass Albert: A funtineli boszorkány Wass Albert trilógiáját szeret­ném a korosztályom és az idő­sebb olvasók figyelmébe ajánla­ni. A történet főszereplője Nuca, a tizenéves kislány, aki apjával az erdélyi havasokba érkezik, és ott különleges, kör alakú házat építenek. A falubeliek élelem­mel segítenek rajtuk az állatbő­rökért cserébe. Többnyire béké­sen élik mindennapjaikat a ma­gashegyi házikóban, míg végül Nuca apja egy kocsmai vereke­dés miatt börtönbe kerül, s csak évek múlva szabadul. Nem sok­kal ezután a házuk leég, s az apa is benne ég. Nuca számtalan megpróbáltatáson megy keresz­tül, s valóra válik az öreg cigány­asszony jóslata: aki Nucát meg­öleli, az meghal. De aki gyűlöli, az is a másvilágra jut... Márpe­dig Nucát sokan gyűlölik. Főleg asszonyok, akik boszorkánynak tartják. Megvan az okuk rá, hi­szen Nuca az emberek szeméből „olvas”: nagyon gyorsan rájön, ki milyen szándékkal közeledik hozzá, milyen múltja volt, mi­lyen jövő vár rá. Apja szerint Nuca a tűz gyermeke. Titokzatos személy, szépsége és kisugárzá­WASS ALBERT wÁn sa minden férfit megbabonáz. A lány történetén-életén keresz­tül az író bemutatja az erdélyi táj szépségét, az ott élő népha­gyományok, hiedelmek által szabályozott emberi életet. Ennél többet azonban itt és most nem árulok el. Ajánlom szeretettel mindenkinek ezt a regényt, és a Kecskeméten rendszeres Wass Albert emlékesteket is. Remélem, lesz akivel legközelebb már ott taalálkozunk! Kémenes Anikó, 10/N, Ward Mária Leánygimnázium Nekem akkor kerek a világ, ha pattog valahol a kosárlabda Ez a szerelem 11 éve kezdődött, amikor karácsonyra megkaptam a nagyszüleimtől életem első ko­sárlabdapalánk]'át. Akkor, alig hatévesen nem gondoltam, hogy pár év múlva már a kedvenc sportom lesz a kosárlabda. Már­pedig így történt. Elkezdtem ját­szani és nézni is ezt a sportot. Akkoriban, pontosan 1998-ban lett Michael Jordan (a valaha élt egyik legjobb játékos) hatodszor bajnok a Chicago Bulls-szal. Ter­mészetesen, mint sokan mások, én is a chicagói csapatnak kezd­tem el szurkolni. Gyerekként persze akkor még nem érdekelt és foglalkoztatott az internet, így hát csak a tévéből és az újságok­ból követtem az eseményeket, a bajnokság állását. Aztán teltek-múltak az évek, és azon vettem észre magam, hogy szinte minden délután kint vagyunk a haverokkal és pattog­tatjuk a lasztit. Ha sütött a nap, ha fújt a szél, ha esett az eső, mi akkor is kint voltunk, semmi nem szeghette a kedvünket. ■ Ugyan nem lett belőlem profi játékos, de a kosárlabdába örökre beleszerettem. Ahogy egyre jobban belemélyül­tem a játék lényegébe, egyre job­ban kezdtem élvezni a kosárlab­dázást. Aztán már egyetlen mér­kőzést sem hagytam ki, ha a kedvenc sportomat közvetítették az interneten vagy a tévében. Igazi rajongóvá váltam, ha a ked­venc játékosaim vagy csapataim játszottak. Számomra ez olyan volt, mintha egy kosárlabda­mennyországba kerültem volna. Aztán idővel a délutáni edzések, labdapattogtatások elkoptak az életemből, de a sportág szerete- te megmaradt bennem. Azt nem is hiszem, hogy valaha profi já­tékos lett volna belőlem. De a ko­sárlabda szeretete életem végéig megmarad. Pap-Szigeti Bence, 12/B Bolyai János Gimnázium Az oldalt szerkesztette: Mfarvári Annamária. A SETA cikkei a SnON.hu oldalunkon ,s olvashatók. Kell egy kupica házi szíverősítő a böllér-hideg hajnalokon! falusi disznóölés A kóstolóból a rokonok és a szomszédok is jóllakhatnak friss tepertővel, töltött káposztával Vészjósló kakaskukorékolás hal­latszik be a konyhába. Az aszta­lon kések sorakoznak...- No, munkára fel! - harsan a jó erőben lévő férfi hangja, s ká­bító pisztolyt ragad a kezébe.- Csak ügyesen, ahogy szoktuk!- adja ki az utasítást, és már in­dulnak is a férfiak. A hajnal sö­tétje pár pillanatra elnyeli őket. Csend, majd szívbemarkoló vi­sítás. Lövés dördül, kicsivel ké­sőbb egy kiáltás:- Asszony! Hol késik a pálin­ka? Igen, idén is eljött a böllérek ideje: a sertések napjai meg van­nak számlálva! Falun ősszel megkezdődik a disznóvágási sze­zon. Igaz, nem volt ez mindig így. A falusi disznóvágás hamisítatlan hangulatához és ízeihez semmi nem fogható. Ki kell próbálni! Két-három évtizede még a tél kö­zepére esett a „disznók alkonya”. Akkoriban még csak a téli fagy és hideg „segítségével” tudták tartósítani a húsokat. Elődeink a disznóból hurkát, kolbászt töltöt­tek, s ezeket a szalonnával együtt a padlásra vitték fel. A család addig ette a disznó­húst, míg el nem fogyott. Legelő­ször a hurkát kellett megenni, mert az állt el a legrövidebb ide­ig. Ezután következhetett a kol­bász, a disznósajt, az abált sza­lonna, a tepertő. A disznócseme­gék a téli hónapok alatt szépen el is fogytak a padlásról. De a disznóvágás társasági esemény is volt: ilyenkor meglátogatták egymást a rokonok, szomszé­dok, iszogattak, beszélgettek, es­ténként kártyáztak. Persze az asztalról nem hiányzott a finom hurka vagy kolbász sem. Van pár szokás és kellék, ami az idők folyamán sem változott: egy hamisítatlan disznóvágás ma sem lehet meg a rokonság és a jóféle házi pálinka nélkül. Ez adja az erőt a munkához, és megalapozza a hangulatot! Falun a disznóvágás minden háznál más-más szokással jár. De a lényeg mindenhol ugyanaz: együtt lehet a család, megbeszél­hetik a dolgaikat, felidézhetik őseik emlékét. Vincze Katalin, Ward Mária Leánygimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents