Petőfi Népe, 2009. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-02 / 256. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. NOVEMBER 2., HÉTFŐ 5 nnmimm Forgatás közben a színészek sokat improvizáltak Új magyar film látható a hazai mozikban. A Superbojz kecs­keméti Malom Mozi bemuta­tóján Kabay Barna rendezővel beszélgettünk.- Elkészült legújabb mozi­filmje. A jelenlegi gazdasági helyzet mennyire nehezíti meg munkájukat?- Filmet készíteni mindig is nehéz volt, jó filmet pedig hi­hetetlen nehéz. Kivételt képez­nek a jó romantikus vígjáté­kok, melyekből ma kevés van. Annyira szürke, szomorú ké­pet mutat a világ, hogy ezekre a filmekre igazán szükség van, hogy legalább másfél órá­ra felhőtlen kikapcsolódásban legyen része a közönségnek. A Szuperbojzzal ezt az űrt is szeretnénk pótolni.- A szereplők között olyan nagy nevek szerepelnek, akik közül egyetlenért is ér­demes beülni a moziba.- Való igaz, az öreg Rockért alakító Bajor Imre mellett lát­hatjuk Rudolf Pétert, Szabó Győzőt, Haumann Pétert, Mucsi Zoltánt, Kálloy Molnár Pétert, Gesztesi Károlyt. Vala­mennyien kiváló színészek, és rendkívül jól improvizálnak, nem beszélve Kerekes Vicáról, aki a Felvidék Julia Robertse, vagy Stefanovits Angéláról, aki ismét bebizonyítja, hogy remek színésznő, és nemcsak Emese a reklámban.- Az improvizáció mennyi­ben volt meghatározó a sze­repválogatásnál?- Volt egy forgatókönyv, de folyamatosan újabb és újabb poénok születtek, mondhatni egyik szülte a másikat. Litkai Gergely, a forgatókönyvíró is bekapcsolódott, így végül egy remek film készült, jó szöveg­gel és jó zenével. ■ S. H Kabay Barna rendező Színészmúzeum kiállítása névadó ünnepséggel „Az Örökéletű Kecskeméti Szín­házművészetért" Alapítvány Szí­nészmúzeuma holnap 17 órakor nyitja meg kiállítását Kecskemé­ten, a Rákóczi út 4. szám alatt (a volt Szigma-üzlet helyén). Az eseményen kettős ünnep lesz, hiszen nemcsak a tárlatra várják az érdeklődőket, hanem egyben névadó ünnepséget is tartanak. A kiállítást megnyitja és a nagyközönség figyelmébe ajánlja: Kriskó János főiskolai do­cens. A műsorban részt vesz Gyólay Viktória, kecskeméti Já- szai-díjas primadonna, valamint Menyhárt Sándor, a Szent Csa­lád Plébánia plébánosa. A ren­dezvényre minden érdeklődőt örömmel várnak. ■ S. H. Régen a nézőé volt a hang tisztasága, az érzelmek vihara Egy opera kétszer. Érdekes vál­lalkozás. Vagy meghökkentő. Egy előadásban kétszer elját­szani egy operát, nem egyszerű. Mondjuk, eleve egyfelvonásos- ban kell gondolkodni. Mint ahogy tették az Operaházban Bartók művével, A kékszakállú herceg várával. Az irodalomban régóta operálnak párhuzamos novellákkal, opera esetében szokatlanabb az eljárás. A kékszakállúra készülni kell. Még egyszer elolvasni a történetet. Ráhangolódni Bar­tók zseniális, ijesztő, csoda­szép, brutális zenéjére. Edződ­ni a gondolathoz, hogy most, 2009-ben még nyomokban sem azt kapjuk, nem is kaphatjuk, amit 1918-ban az ősbemutatón. Sokat változott a világ 91 év alatt, a Királyiból például Álla­mi Operaház lett. Ma olyan megoldásokat látunk, amelyek­ről a múlt század elején nem is álmodhattak. Persze 1918-ban hol volt még a videó... Annak idején sokkal nehe­zebb volt a néző dolga, a zené­ből kellett „megértenie” min­dent, ma meg a legkülönbö­zőbb látványelemekkel igye­keznek megmagyarázni, hogy mit kell látni, gondolni, (meg)hallani. Annak idején sokkal jobb volt a néző dolga, pont azért, mert nem segítet­ték a megértésben. Övé volt a hang tisztasága, az érzelmek vihara - övé volt minden, amit ma picit lecsupaszítanak. És mindez nem kőkemény kritika a 2009-es feldolgozás kapcsán, csupán szubjektív észrevétel. Mint ahogy az is tel­jesen szubjektív, hogy nekem sok volt egymás után kétszer végighallgatni a zenét. Pedig mesterien szólt a zenekar Fischer Ádám mágikus irányí­tásával. És fájdalmasan énekel­te Judit szerepét Vízin Viktó­ria. Szabó Bálint kékszakállúja viszont lehetett volna meggyő­zőbb és főleg érthetőbb, Szabó hangját a zene néha a várba zárta. De a lényeg mégiscsak az, hogy érdemes-e két megkö­zelítésben eljátszani a művet. Minek az első értelmezés, ami­kor a második sokkal erőtelje­sebb, inkább elgondolkodta- tóbb és viharosabb. Igaz, a kü­lönbséget csak így tudjuk ér­zékelni. ■ Sz. Cs. KULTÚRA Statisztikák élén a Ciróka bábszínház Kecskeméti lett a legtöbb előadást játszó vidéki társulat Az Almafácska előadáson a gyerekek is felmehetnek a színpadra, és boldogan válnak egy kis időre maguk is almácskává A válság ellenére a tavalyi­nál is több előadással in­dult Kecskeméten a báb­színházi évad. A nagy si­kerre való tekintettel több babaelőadást hirdettek meg, így hétvégenként pár­huzamosan több produkció várja a legkisebbeket és a nagyobbacskákat. Rákász Judit Az idei évadban elsőként az Al­mafácska című előadás várta az óvodásokat új produkcióként. A bemutatóval új kísérletbe is kez­dett a Ciróka társulata.- Gondoltunk egy nagyot, és a 20 perces babaelőadást játékos foglalkozással kiegészítve meg­hirdettük az óvodásoknak is - mondta Kiszely Ágnes, a báb­színház igazgatója. - A produk­ció első fele, vagyis maga az elő­adás, azt kíséri végig, hogyan változik a fa élete egy év, vagyis négy évszak alatt. Majd követke­zik egy másik 20 perces rész, amelyben a bábszínészek be­szélgetéssel, játékkal feldolgoz­zák a látottakat: a gyerekek fel­jöhetnek a színpadra, beülhet­nek az almáskertünkbe, ők ma­guk is egy-egy kis almácska lesz­nek. A visszajelzések nagyon po­zitívak. Sok óvónő azzal keresett meg bennünket az előadás után, hogy ha tehetjük, készítsünk több hasonló produkciót, mert ez a darab tökéletesen megfelel az óvodás korú gye­rekeknek, különö­sen azoknak, akik először járnak báb­színházban. Az idei évad a ta­valyinál magasabb előadásszámmal indult - a kül­ső környezet ismeretében mond­hatjuk: meglepő módon. Az elő­ző évadban megszokott egy he­lyett vasárnaponként 2-3 elő­adásra is megtelik a nézőtér. Az új színházi törvény és a benne foglalt új finanszírozási szabá­lyok miatt az előadások, illetve a fizető nézők száma a színház fi­a mikulás kuckó és az An­gyal posta után idén a Kram­puszok fészkébe nyerhetnek bebocsátást a gyerekek decem­berben. Aki ellátogat a báb­színházba, az megtudhatja, nanszírozása szempontjából is fontossá vált.- Az országos statisztikák na­gyon jó helyre sorolták a Cirókát - mondta az igazgató. - Kiderült, hogy a ll vidéki bábszínház kö­zül a Ciróka tartotta az előző év­ben messze a leg­több előadást. Konkrétan: 461 elő­adásunk volt, míg a többiek átlagosan 250 előadást tartot­tak. Saját bevétel te­kintetében pedig a második he­lyet értük el. És még egy figye­lemre méltó adat: a külföldi ven­dégszereplések összevetésében szintén a lista élén végeztünk: társulatunk 22 előadást tartott külföldön. Fontos elmondani, hogy kizárólag olyan meghívást fogadunk el, amely bevételt je­lent a bábszínház számára. hogyan élnek, mit csinálnak a Mikulás elmaradhatatlan kí­sérői, a rosszcsont krampu­szok. Decemberben délutánon­ként betlehemes játék is lesz a bábszínházban. Az elkövetkező hónapokban is több külföldi vendégszereplés következik: novemberben Finn- orszába utazik a társulat egy ré­sze, majd december 3-ától 23-áig Japánban lépnek fel a magyar-ja­pán kapcsolatok jubileumi éve kapcsán. A vendégszereplések idején a bábszínházban minden zavartalan lesz: valamennyi előadást megtartják.- Az idei évad több különle­gességet is tartogat: márciusban János vitéz-találkozót tartunk, amelyen bemutatjuk a debrece­ni, pécsi és szombathelyi báb­színház János vitéz-produkcióit. Lesz idén is bábszínházak talál­kozója, mégpedig sorrendben a tizedik. A hagyományos progra­mok mellett három napra a bá­bosok veszik birtokba Kecske­mét főterét, ami minden eddigi­nél látványosabb programot ígér. És folytatódik a felnőtteknek meghirdetett előadássorozatunk is, melynek címe Pestiek a Budai utcában. Négy előadást láthat a közönség, köztük a Tánceánia együttes produkcióját, amely­ben egy vak és egy látó táncos szavak nélkül beszél arról, hogy mennyire érezzük az érintés­ben, ízben, szagban ugyanazt, mint amit a látvány által. ■ Három napra a bábosok ve­szik majd bir­tokba Kecske­mét főterét. December elején nyit a Krampuszfészek Evek óta egy Ladikban evezünk! médiavetélkedő A csapatot úgy állítják össze, hogy ne legyen gyenge pontjuk Olimpiai játékok a Görög nap fókuszában Folyamatosan remekelnek a kecskeméti Piarista Gimnázium diákjai a Ladikban, lapunk mé­diavetélkedőjén. Hürkecz Gyön­gyi, a ladikosok felkészítője el­mondta: a gyerekek szívesen vesznek részt a programban.- Már az első alkalommal is két csapatot indítottunk. Akik nem fértek be a csapatba, „kí­vülről” segítették a felkészülést - idézi vissza a kezdeteket a ta­nárnő.- A feladatok rendkívül gya­korlatiasak, megoldásuk közben a gyerekek hihetetlen mennyi­ségű új ismeretet tudnak elsajá­títani. Kutató munkát végeznek, de szerintem az egyik legfonto­sabb, hogy megtanulnak cso­Hürkecz Gyöngyi rajzot, vizuális kultúrát és médiaismereteket tanít. Ta­pasztalatai szerint a Ladik a diákok személyiségét is fejleszti. portban dolgozni. Mert a mun­kát meg kell szervezni, a részfel­adatokat pedig ki kell osztaniuk egymás közt. Az előre várható feladatok alapján a csapatokat igyekszünk mindig úgy összeál­lítani, hogy ne legyen gyenge pontunk. Minden területnek van szakértője. A gyerekek egy olyan tantárgyban érnek el sike­reket, amit csak heti egy órában tanulnak. Fejlődik a személyisé­gük: bátorság kell ahhoz, hogy kamerák és mikrofonok kereszt­tüzében kiálljanak a tömeg elé. Önbizalmukban megerősödve jönnek haza a vetélkedőkről. En­nek pedig hosszú távon a többi tantárgyak esetében is hasznát veszik. ■ Galambos Sándor Görög nemzeti napot tartanak pénteken 10 és 17 óra között Kecskeméten, a hetényegyházi művelődési házban. „Olimpiai játékok” címmel kiállítás látha­tó Görögországról Sevecsek Bé­la közreműködésével. Addig is érdemes ellátogatni a művelődési házba, hiszen az el­múlt héten egy új, látványos tár­lat nyílt. Sevecsek Béla airbrush technikával készült alkotásaiból összeállított kiállítás november 12-éig látható, hétköznapokon. November tartogat még mű­vészeti csemegét: többek között Angelo A. Minuti, Giuseppina Crosali kiállítását, melyért szin­tén érdemes lesz felkeresni a hetényi intézményt. ■ S. H.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents