Petőfi Népe, 2009. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-09 / 262. szám

:«_________________/2 INTERJÚ A vállalkozók egy része nem gondolkozik hosszú távon - A konzerviparban nem akarják lehúzni a rolót - Mátyás fekete seregét összekeverik a magyar gárdával MAGYAR BORSÓ A NÉMET KONYHÁBAN A magyar vállalkozók nagy része rugalmas, talpraesett, de csak takti­kai nem pedig stratégiai célokat követ. Két évti­zeddel a rendszerváltás után így látja a hazai helyzetet Ábrahám Tibor gyárigazgató. Barta Zsolt- Azt mondják, hogy a mai gyerekek neveletle­nebbek, mint a mi időnk­ben voltak. Igaz ez?- Nem a gyerekekkel van a baj. A szülőkkel. Sokan nem foglalkoznak a fiatalok­kal. De a világszemlélet for­málása is hiányzik. A mai gyerek lassan Mátyás király fekete seregét összekeveri a magyar gárdával, Petőfit meg az ötvenhatos forrada­lommal, mert itt is, meg ott is felolvasták a 12 pontot.- Egyre több a munkanél­küli.- Sajnos. Hiányzik az em­berek biztonságérzete'. Egy­re több a frusztrált. Azt lá­tom, hogy tízből hat magá­ban beszél az utcán. Nem köszön, még ha ismerős is jön szembe.- Mit szól, a fradisták fut- ballhuliganizmusára?- Kíváncsi lennék, kik azok az emberek. Miből él­nek, ki pénzeli őket?- Nyáron itthon volt a kis unokája Kevin, Kaliforniá­ból. Milyennek látja Ma­gyarországot?- Tetszik neki. Azt mond­ja, hogy itt nyíltabbak az emberek. Aki haragszik, az kimutatja. Odakint minden­ki mosolyog, kivillantja a fo­gát, de nem őszinték az em­berek egymáshoz. Az élelmiszer szerepe felértékelődik a jövőben - mondja dr. Ábrahám Tibor, a Kecskeméti Konzerv Kft. gyárigazgatója A mi vállalkozóink egy kicsit olyanok, mint a régi hadsereg­ben a huszárság. Ők a világ leg­jobb katonái közé tartoztak. Gyorsak, ügyesek voltak, csatá­kat lehetett velük nyerni, de há­borút azt nem. Az üzletemberek egy része idehaza nem gondol­kozik hosszú távon. Az adott konjunktúrát ügyesen meglova­golja, de nem tervez évekre elő­re, ez pedig hiba - véli dr. Ábra­hám Tibor, a Kecskeméti Kon­zerv Kft. gyárigazgatója. A cég vezetőjének a sajtóról is megvan a véleménye. Nemrég az háborította fel, hogy egy cikkben a magyar konzervipar végnapja­iról írt az egyik tollforgató.- Igazán megkérdezhetett vol­na az Önök pesti munkatársa bennünket is - mondja a cégve­zető. A Magyar Hűtő- és Kon­zervipari Szövetség alelnöke azt mondja, hogy szó sincs arról, DR. ÁBRAHÁM TIBOR hOSSZÚ éve­kig a Nagykőrösi Konzerv­gyárban dolgozott. A termelés során többször is előfordult, hogy megoldhatatlannak tű­nő problémát sikerült elháríta­nia egy-egy ügyes szakember­nek. Az egyik alkalommal egy présgép ment tönkre. A Német­országból érkezett szerelő je­lezte, hogy csak otthoni szer­számmal lehet megjavítani a gépet De arra több napot vár­hogy az ágazat szereplői a roló lehúzásán töprengenének. Az persze igaz, hogy a válság érinti a cégeket. No, de ki nem küszkö­dik gondokkal? ni kell. Amíg ő és a vendég el­mentek ebédelni, egy Járó Dé­nes nevű technikus ezalatt megszerette a gépet. Ebéd után visszatérve a német na­gyot nézett. Akkor odasúgta a magyar mester Ábrahám Ti­bornak: mond mög neki Tibi- kém, nem az a kunszt, hogy valaki akkor szereli meg a gépet amikor van hozzá szer­szám, hanem akkor amikor nincsen hozzá semmi.- A mi gyárunk 40 ezer tonna borsót és csemegekukoricát gyárt jelenleg évente, 8-8,5 mil­liárd forintos árbevételre számí­tunk az idén. A termék 95 száza­lékát szállítjuk Skandináviába és Németországba. Bár a kinti háziasszonyok jobban megnézik minden eurocent helyét, draszti­kus rendelési visszaesést nem tapasztaltunk - elemzi dióhéj­ban a cég jelenlegi helyzetét be­szélgetőpartnerem. Hogy sok-e a 40 ezer tonna? Látszólag nem sok, de a magyar vevő évente csak ennyi konzerv­árut vásárol a boltokban. Alig háromkilónyi termék csecsemő­től az aggastyánig. Talán azért ilyen kevés, mert tele van tartó­sítószerrel a konzerv vetem oda a gyárigazgatónak.- Látszik, hogy szakmán kí­vüli. Mentségére szolgálhat az, hogy ilyen a közgondolkodás. A magyar konzerv hőkezelt áru. Nincs benne tartósítószer. Pél­dául a mi kukoricánk, borsónk négy évig eltartható - hangsú­lyozza az igazgató. Azért mégis csak jobb friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasz­tani, jegyzem meg. A Zöldség és Gyümölcs Terméktanács is ezt ajánlja, reklámja is erről szól. Az igazgatónak erről is meg­van a véleménye. Egy rakás pénzt nyomnak a reklámba, ami egyébként igen bugyuta csak azt felejtik el, hogy a fizetésekhez képest igen drágák ezek a ter­mékek. Ebből a pénzből kaphat­nának a hazai feldolgozók is, mert a konzervgyártás stratégi­ai ágazat.- Nem csak az. Az útépítés, az energiaszektor, az oktatás, az egészségügy is nagyon fontos - vágok közbe. Ábrahám Tibor ezt nem is cá­folja. Azonban hozzáteszi: ener­gia, víz, élelmiszer. Ez a három dolog az, amely a következő évtizedek stratégiai termékei lesznek a Földön. Ha­zai energiahordozónk kevés. Vi­szont kiváló felszín alatti édesví­zi készleteink vannak. Óvnunk kell ezeket, mint a szemünk vi­lágát. Élelmiszertermelésben még ötmillió embert tudnánk el­látni. Hogy lesz-e a piacunk? Mi­ért ne lenne. Ma 6,5 milliárd ember él a Földön, 2050-ben 10 milliárd. Mindenki minden nap enni és inni akar. Ezért is ba­darság arról írni, hogy a kon­zervipar a végnapjait éli, mond­ta a gyárigazgató végül. A körösi ezermester elkápráztatta a németet- Itt a HINl-es pánik. Ön beoltatja magát?- Én a koromnál fogva nem. A fiataloknak ajánlják. A pánikról annyit: szakmai kérdésből sajnos politikai kérdést csináltak, mint any- nyi más ügyből Magyaror­szágon. Vujity Tvrtko riporter Baja nagykövete Pécsett menekülés a pokolból Országjárásba fogott a könyv népszerűsítéséért Néhány napja Baja adott otthont Vuity Tvrtko Menekülés a pokol­ból című könyve „premier előtti” bemutatójának.- Kötődik Bajához?- Édesanyám itt végezte az is­koláit. A feleségem félig bajai, az egyik alpolgármester az unoka- testvérem, és bár Pécs nagyköve­te vagyok, én képviselem Baja városát a Pécsi Kulturális Év rendezvénysorozaton. Az elmúlt egy évben megpróbáltam jó hí­rét vinni a városnak az ameri­kai filmbemutatóktól kezdve a jótékonysági estekig. Nem utolsó sorban a bajai Gergely Alexand­ra Alapítvány egyik alapítója va­gyok.- Sokan ismeretlenül is jól is­merik Gergely Alexandra ne­vét, akiről egyik könyvében is olvashatunk.- Alexandra példaképem lett. Ez a lány igazi közösségépítő volt. Amikor első blogbejegy- zését írta gyógyíthatatlan beteg­ségéről, heten olvasták. A halála előtti utolsót negyvenezren.- Új könyvében is több lebilin­cselő történet olvasható, kezd­ve Németh Szamiráéval, a Szo­máliái fiatal menekült lány to- rokszorítóan szép történeté­vel.- Számira vált a másik példa­képemmé. Édesapja, Németh La­jos egy Pécs melletti kis faluból származott, és a világ legveszé­lyesebb országában, Szomáliá­ban telepedett le. A véres polgár- háborúban azonban őt és Szá­mira három testvérét megölték pusztán fehér bőrszíne miatt, a lányt pedig megalázták, meg­gyalázták, lelkét megsebezték, testét késsel megvagdosták. Egy 64 éves férfihez adták feleségül mint negyedik feleség. Amikor egy éve rátaláltunk százhetven­ezer menekült között élt egy bor­zalmas táborban, Kenyában. Itt­hon kiderült rokonai nem tud­ják befogadni, ekkor családom­mal úgy döntöttünk befogadjuk mi. Megtanítottuk magyarul, és biztonságot nyújtottunk számá­ra. A 19 éves lány ma boldog, ki­egyensúlyozott, újra mosolyog, és most készül végleg továbbre­pülni.- A könyvben a legnagyobb teret a csecsenfóldi történések adják. Miért?- Az igazi földi pokolba enge­dek betekintést. 2004. szeptem­ber 1-jén a csecsen terroristák túszul ejtettek egy egész iskolát az évnyitón Beszlánban. A több mint ezer gyereket, szülőt és ta­nárt bezárták, majd három na­pig fogva tartották a tornaterem­ben. Ez volt a világ leggyalázato­sabb túszejtése, melyben több százan vesztették életüket, töb­bek között 187 gyermek. Annyit elárulhatok: megtaláltam egy olyan családot, amely a vérfürdő után Magyarországon talált me­nedékre , és csecsenföldi látoga­tásomról is beszámolok, ahol kis kamerával kutattam fel a túszej­tési akció megrázó történetét.- Bács-Kiskunban másutt is találkozik az olvasókkal?- A bajaival együtt 81 közön­ségtalálkozóm lesz. Kecskemé­ten november végén dedikálom a könyvet. E rendkívül magas számú könyvbemutatóval azt szeretném üzenni a Petőfi Népe olvasóinak is: bárki azzal a tu­dattal olvashatja el könyveim, hogy ő is hozzájárult Németh Számira beilleszkedéséhez. ■ Sebestyén Hajnalka Vujity Tvrtko

Next

/
Thumbnails
Contents