Petőfi Népe, 2009. október (62. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-26 / 250. szám
2009. OKTÓBER 26., HÉTFŐ 9 PETŐFI NÉPE Helyszínelő, azaz igazságügyi legyész bozó Csaba Ha kell, lárvák vizsgálatával állapítja meg az emberölések időpontját Hiába rendőr, Bozó Csaba elmaradhatatlan munkaeszköze mégis a mikroszkóp Már gyermekkorában is érdekelte a természet Bozó Csabát. Huszonhét évesen rendőrnek állt. Mint mondja: ő Magyar- ország egyetlen, „igazságügyi legyésze”. Hraskó István- Az több mint érdekes, ha valaki előbb a tanári pályára készül, majd az egyetem elvégzése után pár évvel bűnügyi helyszínelő lesz belőle. Megmagyarázná ezt a kacskarin- gósnak tűnő karriert?- Már gyerekként is nagyon szerettem a biológiát, a szülői házhoz közeli nógrádi erdőkben pedig igazán közel kerülhettem a természethez. Elsősorban a madarak kötöttek le. Főiskolásként Szegeden, a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportjában is rendszeresen részt vettem madárgyűrűzéseken. Biológia- tanári végzettséget szereztem, majd a megyei kórház patológiai osztályának kutató laboratóriumában dolgoztam. Később egy környezetvédelmi laboratóriumban végeztem mikrobiológiai méréseket. Ebben az időben kerestek meg a rendőrségtől szerológiai összehasonlító vizsgálatok végzésére. így kerültem a megyei főkapitányság bűnügyi technikai osztályára. Természetesen magával ragadott a bűn- cselekmények nyomozásával járó légkör, munkatársi közeg, így beletanultam a bűnügyi technikai munka rejtelmeibe is. Az elmúlt több mint tizenöt évben végigjártam a lépcsőfokokat, megtapasztaltam a legkülönbözőbb bűnügyi helyszíneket.- Jól tudom, hogy kutató hajlamát kamatoztatva elmerült egy speciális szakterületben is, melynek módszereit hazánkban más nem is alkalmazza.- Valóban, immár tíz éve is- merkedek az igazságügyi rovartannal. Ez a világon már széles körben elterjedt és alkalmazott tudományág, de Magyarországon eddig még nem foglalkoztak vele. Lényege, hogy a halál időpontjának a beálltát a holttesten megjelenő rovarok révén állapítják meg, mivel az ízeltlábúak e csoportja a bomlás jól meghatározható szakaszaiban található meg az emberi maradványokon, így lehet például igazolni vagy cáfolni, hogy egy gyanúsított igazat mond-e egy emberölés nyomozása során tett vallomásában. Igazából én csak a legyeket vizsgálom, azaz mondhatjuk, hogy „igazságügyi legyész” vagyok. 2002 óta foglalkozom mélyebben a témával, de ez eddig csak a szakmai előkészítés volt, majd ezután mutatkozhat meg igazán a módszer hatásossága. Eddig úgy tíz esetben került sor az alkalmazására, ezekből eset- tanulmányokat kellett készítenem. Egy 2001-ben történt dá- vodi gyilkosság során például a januári boncoláskor élő lárvát találtunk a holttesten - ebből is kiderülhetett, hogy a gyilkosság még előző év októberében történt, és így lehetett ellenőrizni, hogy a gyanúsított igazat mon- dott-e. Sok információt szolgáltatnak a peték és a bábok is, hiszen ezek különböző, jól meghatározható időpontokban tűnnek fel a bomlás során.- Nem volt még soha rosszul egy bűntett helyszínén?- Nem. Talán ebben a patológián eltöltött időszak is közrejátszik. Azt egyik bűnügyi technikus sem állíthatja, hogy mindig csak a szakmai oldalról közelíti meg az egyes eseteket, azonban igyekeznünk kell - és ezt megfelelő vizsgálatok, tréningek segítségével el is érjük -, hogy a feladatokat szakszerűen és szabályosan hajtsuk végre. Mivel a bűnügyi munka, így a bűnügyi technika alapvetően csapatmunka, így ritkán kerülünk olyan helyzetbe, hogy egyedül kell megoldanunk különféle szituációkat. Lejártak a Sherlock Holmes-i idők, amikor egy nyomozó maga derített fel mindent. Egy-egy helyszínen általában 3- 4 technikus kollégánk dolgozik.- Szolgálat után nem villannak be képek például egy gyilkosság áldozatáról?- Szerencsére nem. Egészséges lelkületű embernek tartom magam, el tudom különíteni a munkát a magánélettől. Persze sokszor elgondolkodtat, hogy emberek hogyan képesek brutális bűncselekményeket végrehajtani, de a mi rendőri feladatunk, hogy ezek az ügyek ne maradjanak kiderítetlenül. Sokat segít az is, ha szabad időmben el tudunk menni kirándulni a családdal, de a sport, a futás, az íjászkodás is jól kikapcsol.- Ön is megnézi a helyszínelőkről szóló sorozatokat?- Időnként én is le szoktam előttük ragadni. Természetesen nem tudom őket nem szakmai szemmel nézni, és nyilván tisztában vagyok azzal, hogy a gyakorlat más, mint amit egy élénk fantáziájú forgatókönyvíró kitalál. De a filmeknek az a dolguk, hogy szórakoztassanak. A technikák létezőek, korrektek, csak a díszlet, a körítés kicsit színesebb. Annyi közük van a valósághoz ezeknek a sorozatoknak, mint régebben Verne Gyula regényeinek. Tudomány és fikció keveredik bennük.- Felesége, gyermekei hogyan viszonyulnak a munkájához?- A bűnügyi terület korhatáros a gyerekek előtt, igyekszem is ettől a kisebbeket távol tartani. A nagyobbak érdeklődése szerencsére ilyen szempontból átlagosnak tekinthető. Mivel feleségem is rendőr, ő is nagy toleranciával viszonyul a munkámhoz, és elfogadja, hogy bűnügyesként szinte állandóan készenlétben kell lennem, mert bármikor jöhet egy riasztás egy komolyabb bűncselekményhez. HIRDETÉS „Hungarikum” Élelmiszer- és Italgyártó Klaszter a Békéscsabai Kolbászfesztiválon A „Hungarikum” Élelmiszeripari és Italgyártó Klaszter kiállított, és konferenciát is tartott a Békéscsabai Kolbászfesztiválon. A vidék sátrában 4 napon át a klasztertagok közös kiállításon vettek részt, ahol a látogatók a gyártott termékeikkel ismerkedhettek meg. A Fesztivál részeként megrendezték a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal közösen a Vidék- és vállalkozásfejlesztés Békés megyében című konferenciát is. Ezt prof. Dr. Ligetvári Ferenc DSc, az MNVH alelnöke nyitotta meg, és színvonalas előadást tartott a hálózatok szerepéről Magyarországon. Előadást tartott még Prof. Dr. Turcsán Zsolt PhD. az élelmi- szeripari K+F+I Békés megyében témáról, melyben ismertette két (480 és 560 milliós összköltségvetésű) futó élelmiszer- ipari kutatási programját, melyek a klaszter jelenlegi tagjainak együttműködésében zajlanak. Puskás János PhD. SZIE rektor helyettese dékán az élelmiszer- ipari klaszter innovációs lehetőségeiről, míg Kovács Mátyás, a klaszter szervezeti menedzsere a jelenleg futó DAOP-1.2.1 program állásáról és a közeli tervekről tartott előadást. Dr. Litkei Júlia PhD. a klaszterek lehetséges nemzetközi színtereiről, egy jelenleg kidolgozás alatt álló interreges projekt tükrében beszélt, míg Dr. Karácsonyi Péter PhD. a Békés megye vidékfejlesztési kitörési lehetőségeiről tartott kimerítő és alapos elemzést. Ezt követően sor került a „Hungarikum” Élelmiszeripari és Kovács Mátyás, a „Hungarikum” ELIT Klaszter menedzsere Italgyártó Klaszter közgyűlésére, ahol a klasztertagok elfogadták a végleges Szervezeti és Működési Szabályzatot és az Etikai Kódexet, majd megválasztották a klasztertanács tagjait is.- Mint bizonyára emlékeznek arra, hogy a dél-alföldi régióban a Körös-völgye Alapítvány volt az első, mely a DAOP-1.2.1. 2008-as, a klaszter-menedzs- mentszervezetek létrehozására kiírt nyertes pályázók közül a támogatási szerződést (35 millió 759 ezer forint támogatásról) aláírta a DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-vel - mondta Kovács Mátyás, a Körös-völgye Alapítvány ügyvezető igazgatója. A „Hungarikum” ELIT Klaszter legfőbb célja az élelmiszer-feldolgozó cégek hálózatos együttműködésének erősítése, ezen belül az innovációorientált, nagyobb hozzáadott értékű termékek kifejlesztésének segítése és az export bővítése.- Klaszterünk nyitott minden új tag felvételére, aki képes az egymást segítő együttműködésre, aki a klaszter SZMSZ-ében leírtakat betartja, és aki az Etikai Kódexben lefektetett normákat magáénak vallja - mondta végül Kovács Mátyás, a „Hungarikum” ELIT Klaszter menedzsere, a frissen alakult klasztertanács tagja. ▲ KOROS-VOLGYE HUNGARI KUM‘ ALAPÍTVÁNY elit KLASZTER jaqyaroróáq / //FEJLESZTÉSI TERV J ★ * ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ * ★ *
