Petőfi Népe, 2009. október (62. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-21 / 247. szám
14 PETŐFI NÉPE - 2009. OKTÓBER 21., SZERDA KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS idegenforgalom Az üdülési csekk megadóztatása ésszerűtlen, hiszen ha ez a rendszer tovább működik, az lett volna a gazdaság kifehérítésének egyik módja A VENDÉG AZ UTOLSÓ PII1ANA1BAN FOGLAL A válság betett az idegen- forgalomnak. Nagyon észen kell lenniük az ágazat szereplőinek ahhoz, hogy minél kisebb legyen a visszaesés. A helyzetüket pedig tovább nehezíti, hogy az ilyen-olyan adókkal és előírásokkal hét bőrt húznak le róluk. Ezekről beszélgettünk Hodován Lászlóval, a fülöpszállási Kígyósi csárda, panzió tulajdonosával, Látos Lajossal, a lajosmizsei Geréby Kúria Hotel és Lovasudvar ügyvezetőjével, valamint Szikora Gyulával, a kiskun- majsai Jonathermál fürdő, motel és kemping elnök vezérigazgatójával. Takács Valentina- Mit tapasztaltak a válság kitörése óta eltelt hónapokban? HODOVÁN LÁSZLÓ: - A válság természetesen a vendéglátást is sújtotta. Az ágazatban működő kollégáktól néha 30-40 százalékos visszaesésről hallok. Nálunk ez szerencsére csak öt-tíz százalék. A különbségre is van magyarázat. A vendéglátásban mindig voltak felkapott helyek. Ezek némelyike a válságot meg sem érzi. Hogy mit tehetünk a válság ellen? Például azt, hogy nem emelünk árat, mert nem tehetjük meg. Az a helyzet, hogy a vendéglátók ki vannak szolgáltatva. Minél több a munkanélküli, annál kevesebb a vendég. Nálunk talán annak is köszönhető, hogy nem volt olyan vészes a visszaesésünk, mert - út menti csárda lévén - nagy hangsúlyt fektetünk a konyhára. látos LAJOS: - A mi szállodánk Lajosmizse külterületén található, ezért hozzánk a vendég mindig célirányosan érkezik. Vendégkörünk időszakosan változó. Tavasszal és ősszel főleg a céges vendégek, rendezvények a jellemzők, nyáron pedig többnyire az egyéni vendégekre és a családi rendezvényekre számíthatunk. Tekintettel arra, hogy a forgalmunk nagy részét az üzleti turizmus adja, ezért jobban megéreztük a válságot. Korábban például a járműforgalmazó cégeknek számtalan rendezvényük volt nálunk. Közismert, hogy a jármű-kereskedelemben még a 70 százalékos visszaesés sem volt ritka, így ezek a cégek nagymértékben leépítették a rendezvényeiket. Ez nekünk a céges forgalmunkban több mint 25 százalékos forgalomkiesést jelentett, amit csak részben tudtunk pótolni más profilú megrendelőkkel. Az FOGLALJON HELYET! ÖN mit kérdezett volna a résztvevőktől? írja meg a 06-30-324-8466-os SMS számra! Beszélgetőpartnereink vállalkozásai abban egyformák, hogy erejüket megfeszítve igyekeznek a felszínen maradni egyéni vendégekből is kevesebb volt nyáron. Ha az évet végigkövetem, akkor azt kell mondanom, hogy az első két hónap ijesztő volt. Aztán fokozatosan javult a helyzet. Összességében 10-15 százalékos a forgalomkiesésünk. A korábbiakhoz képest változás, hogy a vendégek nem előre foglalnak, hanem az utolsó pillanatban. H. L: - Érdekes, hogy mi is februárban éreztük először a visz- szaesést, a nyár közepe viszont elég jól alakult.- Ezek szerint nem jött be az, amit sokan jósoltak, miszeSzikora Gyula „Én inkább a következő esztendőtől félek. ” rint az embereknek nem lesz pénzük külföldre menni, ezért itthon többet költenek majd. L. L: - Úgy gondolom, hogy ez nem reális. Aki korábban megengedhette magának a külföldi utat, az többnyire most is megengedheti. szikora gyula: - Ezek után még dicsekvésnek is hangozhat, de én pontosan azt tapasztaltam, hogy érvényesült a válságparadoxon, és tényleg többen maradtak itthon. A mi forgalmunk ugyanis nem csökkent. Nyilvánvalóan ebben közrejátszik, hogy számos szolgáltatást nyújtunk, és esetleg olyanok is minket választottak, akik korábban máshol üdültek. Azt viszont mi is megtapasztaltuk, hogy átalakultak a vásárlói szokások. Előfordult, hogy azt hittük: üres lesz a hétvégénk. Aztán az utolsó pillanatban foglaltak és érkeztek a vendégek. Érdekes ugyanakkor, hogy egyik-másik fürdőt nagyon sújtotta a válság. A napokban voltam a szövetség egyik konferenciáján, ahol az ország egyik leghíresebb és legfelkapottabb fürdőhelyéről kiderült, hogy negyvenszázalékos volt a forgalom visszaesése. Az pedig biztos, hogy a jó ár-érték arány fontos. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szolgáltatásnak olcsónak kell lennie, hanem azt, hogy kategóriájában versenykémunkanélküli, kevesebb a vendég. ” pes legyen. Ezt már csak azért is így gondolom, mert nálunk elég jelentős áremelés volt, de a piac jól tűrte, mert nem léptük túl a konkurencia árait. Én inkább a következő esztendőtől félek, hiszen nagyon sok olyan eszközt nyirbálnak meg, amely a belföldi turizmust segítette. Gondolok itt például az üdülési csekket érintő változásokra.-A forgalomnak hány százalékát teszi ki önöknél az üdülési csekk? sz. GY.: - A majsai fürdőben nagyjából a harmadát. A Petőfi Népéből tudom, hogy a megyében mi vagyunk a legnagyobb üdülésicsekk-elfogadó hely. LL: - A Geréby-kúriában is nagyon sokan fizetnek üdülési csekkel. Ez a dolgozók részére adómentes juttatás jelentősen lendített a hazai idegenforgalmon. Az idén elfogadott törvény miatt - a jövőre nézve - azonban azt kell mondani, hogy csak lendíthetett volna. sz. GY.: - Azért is meg kellene fontolnia a mindenkori kormányzatnak, hogy ehhez hozzányúl-e, mert a csekk értékének közel fele visszacsorog az állami kasszába. H. L.: - A Kígyósi csárda is üdülésicsekk-elfogadó hely, az árbevételünk húsz százaléka ebből folyik be. Ha ez megszűnne, az komoly érvágás lenne. De mivel jövőre a csekk 25 százalékkal adózik, ezek után nem tudom, hogy hány cég adja majd ezt a juttatást a dolgozóinak.- A közelmúltban megdöbbenve hallottam, hogy egy szállodában a tízéves berendezés vagy fürdőszoba elavultnak számít, fel kell újítani. Ugyanez a helyzet az éttermekben, hiszen fontos, hogy milyen a környezet. Nem beszélve a fürdőkről, melyeknek a műszaki fejlesztése nem két fillér. Mindez valóságos pénztemető. H. L.: - Tényleg pénztemető. Mi 2004-ben újítottuk fel a Kígyósi csárdát, és egy kisebb cég vagyunk, mégis 160 millió forintot költöttünk el. Igaz, hogy ebből már szobákat is kialakítottunk, de akkor sem kis ösz- szeg. L. L: - Mi az elmúlt öt évben minden, szezonon kívüli időszakban építkeztünk, és összesen 600 millió forintot költöttünk a Geréby-kúriára. Ennek egy részére sikerült pályázati forrást nyerni, a többit pedig magánerőből és hitelből végeztük. Nincs választásunk, ez kényszerpálya. Aki nem fejleszt, az lemarad, amellett elszaladnak a versenytársak, a vendég pedig új helyet keres. Azért szerencsénk is volt, mert 2007- ben és 2008-ban a hazai vendéglátás csúcsidőszakát élte, legalábbis a Geréby-kúriában ezt tapasztaltuk. így volt annyi bevételünk, hogy finanszírozzuk a fejlesztéseket. Most más a helyzet, és ehhez alkalmazkodni kell. sz. GY.: - A fürdőre az elmúlt években mi is sokat, mintegy 800 millió forintot költöttünk saját erőből és bankhitelből. Nálunk ugyanis az volt a gond, hogy a Széchenyi-terv óta megváltoztak a pályázati szempontok, és az önkormányzati tulajdonú fürdők kerültek előnybe. Most viszont uniós pályázatot nyertünk, ám ez az első forduló csak arra jogosít bennünket, hogy részt vegyünk a második fordulóban. Úgy tűnik azonban, hogy ebben a kormányzati ciklusban ennek nem lesz vége, tehát nem hirdetnek eredményt.- Mostanában szokás azt mondani, hogy a kormány mi mindent nem tesz meg egy adott ágazatért. Önök szerint mi az a segítség, amit reálisan el lehetne várni a mindenkori kormánytól? h. L: - Itt már segítségről nem is érdemes beszélni, csak ne volna annyi elvonás és szabály! Borzasztó, hogy mi mindent fizetünk! Például a szobákban lévő televíziók miatt százezres nagyságrendet kell kifizetni a szerzői jogvédő hivatalnak. Erre még bevezették a külön tévédíjat is. A nagy segítség az lenne, ha nem húznának le rólunk ennyi bőrt. L. L: - Az egyetlen könnyítés, amit kaptunk, hogy nemrégiben a szállás áfája 18 százalékra csökkent. A múltkor összeszámoltam, hogy csak az APEH- nak húsz különböző alszámlára fizetünk be. sz. GY.: - Az a baj, hogy a két százalékpontos áfacsökkentés is csak a szálláshelyekre vonatkozik, mert az összes többinél viszont öt százalékponttal emelkedett az áfa. Ha évekre visszamenőleg nézzük, akkor a korábban már említett üdülési csekk bevezetése volt az igazán fontos és pozitív kormányzati döntés. Ennek már 11 esztendeje. H. L: - Az üdülési csekk megadóztatása teljesen értelmetlen, ésszerűtlen, hiszen ha ez a rendszer tovább működik, akkor az lett volna a hazai gazdaság kifehérítésének egyik módja. Nem is értjük, hogy mi történt. Az üdülési csekkel minden egyes fogyasztásnak nyoma van, nem lehet vele csalni. L. L.: - A környező országokban - pontosan Magyarország példájára - most vezetnék be az üdülési csekket. Úgy látom, hogy a gazdaság fehérítését most nálunk a hatóságokkal próbálják elérni, nem az adóterhek csökkentésével. A napokban voltam egy előadáson, ahol az idegenforgalommal kapcsolatban hat hatóság tartott tájékoztatást, és mindegyik azzal kezdte, hogy melyik hiányosság esetén mennyi a bírság... Kerekasztal-beszélgetések a Petőfi Népében Teljes változat a wvvw.BA0N.Í1U oldalon! A szavunkat adjuk Látos Lajos „Nincs választásunk, a fejlesztés kényszerpálya. ”
