Petőfi Népe, 2009. október (62. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-21 / 247. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. OKTÓBER 21., SZERDA KELEBIA 5 Az interregionális együttműködéssel is sokat erősödhet a vajdasági kapocs Tovább „virágzik a kert" KELEBiA A központi parkok és a templom környéke is megszépül A magyar-szerb határon lévő Kelebia 1924. december 16-án vált önállóvá. A korábban Sza­badkához tartozó területet az I. világháborút lezáró békediktá­tum szakította el az anyatelepü­léstől. A vajdasági települések­kel - például Kishegyessel, Ómoravicával, Bácsfeketehegy- gyel, Kelebijával, Bajsával és Szabadkával - az elmúlt évtize­dekben sem szakadt meg a kap­csolat. Kishegyessel 2004-ben kötött partnerségi megállapo­dást Kelebia - akárcsak az olasz- országi Montecassianóval - idén szeptemberben pedig a szerbiai Kelebijával. A határon átívelő kapcsolatok tovább teljesedhetnek még ebben az évben, hiszen november 7-én szentesítik a Bajsa és Kelebia kö­zötti testvér-települési dokumen­tumokat. A baráti és szakmai kapcsolatok mellett közös pályá­zatokkal is erősíteni kívánják az interregionális összefogást. Még a föld alatt rejtőzik Kelebia féltett kincse A határközség jövőjét meghatá­rozhatja az a termálvízkészlet, mely egyelőre kihasználásra vár. 70-80 Celsius-fokos termál­vizet találtak a fúrások során, amely vélhetően gyógyító hatás­sal is bír. - Szeretnénk elindíta­ni egy termálprogramot a ter­málvíz hasznosítására, de előbb a kutak tulajdonjogát akarja megszerezni a település - mond­ta el Maczkó József polgármes­ter, aki biztos abban, hogy a ter­málvíz munkahelyeket és fellen­dülést hozhat Kelebiának. Maczkó József 1995 óta polgármestere a határközségnek Kelebián évente megrendezik a Kárpát Fesztivált, melynek programjait pályázati forrásokból is finanszírozták Kelebia idén ünnepli önállóságának nyolcvan­ötödik évfordulóját. Sza­badka egykori „virágos­kertje” mostanában sike­res pályázatok révén is fejlődik. Munkatársunktól Maczkó József, a kelebiai képvi­selő-testület 1995-ös önfelosztá­sa után kiírt időközi választáson lett a határtelepülés polgármes­tere, s azóta háromszor válasz­tották újra. A 45 éves községve­zetőt arról is kérdeztük, mit sze­retnének megvalósítani a közel­jövőben.- Céljaink megvalósításához szinte minden pályázati lehető­séggel próbálunk élni, hiszen csak ezek segítségével tudjuk valóra váltani elképzeléseinket. Örömünkre több olyan pályáza­tunk is nyert, melyek révén meg­szépülhetnek a köztereink, in­tézményeket tudunk felújítani, és bővülhet a kulturális prog­ramkínálat az itt élők számára.- Konkrét példákat is említe­ne?- Két kistérségi kulturális projekthez is csatlakoztunk, melynek révén egymillió forin­tot nyert a könyvtárunk. Kis­kunhalassal közösen nyert mű­velődési házunk 10 millió forin­tot közművelődési programok szerve­zésére. Kultúrhá- zunk jelentős beru­házás előtt áll, hi­szen 41,5 milliót fordíthatunk az új eszközök, bú­torok beszerzésére, nyílászárók cseréjére, a fűtés korszerűsíté­sére és a külső felújításra. Ter­vezzük egy belső udvar kialakí­tását is, mely új kulturális szín­tere lehet a nyáresti rendezvé­nyeknek. A beruházásoknak csak az áfarészét kell az önkor­mányzatnak állnia, ami rendel­kezésünkre áll. Az ifjúsági sza­badidőközpont salakos sportpá­lyájának kerítését is sikeres pá­lyázatból finanszíroztuk.- A Kiskunok Vidékéért Egye­sület által segített vidékfej­lesztési pályázaton is ott vol­tak a nyertesek között.- Az Új Magyarország Vidék- fejlesztési Terv pályázatán köz­ponti parkjaink felújítására nyert a település 44,5 millió forintot, és ugyanezen a pá­lyázaton a kelebiai templomkert szépí­tésére is 17 milliót ítéltek oda. A Lea- der-pályázatok kö­vetkező körében is pályázunk. Reméljük, hogy jól működő ci­vilszervezeteink támogatására is sikerül támogatásokhoz jutni. Szeretnénk a nyugdíjasházat és a polgárőrség épületét is felújíta­ni, valamint a Karifasz Egyesület működését is segíthetnénk.- Régóta tervezik a szenny­vízberuházást. JJogyan állnak vele?- A szennyvízprogram kivite­lezési tervei már készülnek, a mintegy másfél milliárdos beru­házás előkészületei 85 millió fo­rintba kerülnek. Reményeink szerint 2011-ben már elkezdőd­het a belterületen a hatalmas be­ruházás.- Kelebia jókora határral bír. Az ott lévők számára van-e jó híre?- Mindenképpen jó hír, hogy megkezdődhet az ásotthalmi út felújítása, de sajnos kevés olyan pályázat van, ahol a külterüle­tekre is juthatna a forrásokból. Egyelőre ezért a külterületi szennyvízcsatornázás nem jö­het szóba. A belterületen viszont új parkoló épül a szociális ott­honnál, és járda készül az ag­rárkereskedelmi központ és a művelődési ház között. A határ menti kapcsolataink is jól mű­ködnek. Erre jó példa, hogy vaj­dasági testvértelepülésünkkel, Kishegyessel közösen pályá­zunk félfedett piacterek létreho­zására. ■ A határ menti kapcsolataink is jól működnek. A községért dolgozók munkáját elismerik tizenhat éve, hogy községi elismerések alapításáról döntött a község képviselő­testülete. A települési ün­nepnapokon a Kelebia Köz­ségért díjat Zsembery Antalné pedagógus, vala­mint a Nyugdíjas Egyesület tagjai vehették át. Pribitek László plébános kapta Kele­bia község kitüntető díját. A község értékeinek őrzésé­re életre hívott polgárőr­egyesület vezetője, Varga Sándor a Kelebia Közbiz­tonságáért díjban részesült. A szabadságharc hőseire emlékeznek „ne feledd a tért, ahol eles­tek ők...” címmel adnak ün­nepi műsort október 23-án a Farkas László Általános Iskola 7. osztályos tanulói. A községi ünnepség 16 óra­kor kezdődik a szerb-ma­gyar agrárkereskedelmi központban. Táncolva is vigadnak a kelebiai nyugdíjasok aktívan töltik szabad idejü­ket a kelebiai nyugdíjasok. Az egyesület táncosai leg­utóbb Ásotthalmon adták elő nagy sikerrel a lakodal­mas műsorukat. Október 24-én ismét megropogtat­hatják a csontjaikat a klub­tagok, mert akkor lesz a szüreti bál az agrárközpont­ban, ahová a környékbeli nyugdíjasokat is meghívták. A postahivatal vezetője is a kitüntetettek között a közelmúltban ünnepelték a postai világnapot. A köz­ponti ünnepséget Budapes­ten tartották, ahol a kelebiai posta vezetője, Kumich Iisz- ló vehetett át vezérigazgatói elismerést. Kumich László már 31 éve dolgozik a postá­nál, és 1987-ben vette át a kelebiai posta vezetését. További hírek a BA0N.hu hírportálon AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT KELEBIA ÖNKORMÁNYZATA TÁMOGATTA. ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: TAPODI KÁLMÁN A természetjárók paradicsoma túra Romantikus környezetben nyílik az egyhajúvirág Kelebia idegenforgalma nem jelentős, holott a község kör­nyéke gazdag természeti kin­csekben. Igaz, a vadakban és erdőkben bővelkedő határ ed­dig is vonzó volt a vadászok számára. A Körös-éri Tájvédelmi Kör­zet védett értékeit is érdemes megnézni, hiszen ott még látni a szinte teljesen érintetlen ter­mészet csodáit. A halastavak - melyek egyes részein csóna­kázni is lehet - környékének gazdag madárvilága különö­sen a vonulások idején jelent vonzerőt. A területen a lovasok is remek túrákat tehetnek. A ritka növények már kora ta­vasszal bontogatják szirmaikat A tarka sáfrány is védett a kelebiai határban. A község díszpolgára, Juhász Miklós, bo­tanikusprofesszor - az ország legritkább növényeinek egyike, az egyhajúvirág mellett - szá­mos értékes növényre hívta már fel a figyelmet. „Védjük, óv­juk őket, és ne engedjük letép­kedni egyiket se!” - szól az egyetemi tanár figyelmeztetése. A Nagykéri-major közelében februártól nyíló egyhajúvirág mellett a tarka sáfrány a legis­mertebb, de még számos vé­dett növény - tavaszi kikerics, homoki árvalányhaj, mocsári kosbor, szibériai és homoki nő­szirom, homoki kikerics, bá­ránypirosító - is látható a táj­védelmi körzetben. Virágos Kelebia A határközségben egyre nagyobb gondot fordítanak a közterületek szépítésére. A Krisztus ki­rály dicsőségére 1928-ban felszentelt katolikus templom környékét is virágok ékesítik. A község a Virágos Ma­gyarországért mozgalom idei versenyében a környezetvédelmi minisztérium különdíját is elnyerte a Farkas László Általános Iskola környezetének kialakításáért. Jövőre a faluközpont parkjait, sétányait is felújítják.

Next

/
Thumbnails
Contents