Petőfi Népe, 2009. október (62. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-15 / 242. szám

2009. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 7 (■■■BÜ Előfizettem digitális tévére, nem működik nem erről volt szó Olva­sónk előfizetett digitális tévére. Lakásába be is szerelték a beltéri egysé­get, de nem tudja venni a digitális jelet. Az úr úgy érzi, becsapták. telefonon azt az informá­ciót kapta, hogy a beltéri egység a digitális jelet átala­kítja analóggá, azért, hogy 76 csatornát lehessen nézni - írja az úr. Úgy érzi, átver­ték, hiszen ő digitális tévére fizetett elő. Mindez valóban furcsának tűnik. Hiszen a szolgáltatónak tudnia kell, hol működik a digitális jel­adás, és hol nem. lehetséges, hogy a telefonos felvilágosítás volt pontatlan, és más a probléma. A digitá­lis jelek vételéhez úgyneve­zett HD-s tévékészülék szük­séges. Az újonnan gyártottak ilyenek, de a régebbiek nem. Ahol nem HD-s a készülék, ott a digitális tévé tulajdom képpen egyfajta „kényelmi” televíziózást jelent. Sok a csatorna, esetleg felvételi lehetőség is van, az adást meg lehet állítani, előre és visszafelé lehet pörgetni. ha az úr mégis elégedetlen, vásárolhat egy digitális jel­vételre alkalmas televíziót. De azt is megteheti, hogy lemondja a szerződést. Hiszen az ilyen megállapo­dás éppen azt fedi, hogy a szolgáltató ad valamit, amiért az ügyfél fizet vala­mennyit. Ha bármelyik fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor az a megállapodás felbontható, illetve érvényét veszti. AZ ÚR PRÓBÁLKOZZON még egy telefonnal, hátha valaki más világosabban elmagya­rázza, mi a helyzet, illetve mi a megoldás. ezúton jelezzük olvasóink­nak, hogy leveleikre csak la­punk hasábjain áll módunk­ban válaszolni. ■ Rados Virág kérjük. írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. h u Barkácspiaci összefogás cba minta A multik ellen - Hazai cégek beszerzésre társulnak Barkácspiaci beszerzési társulást hozott létre ló hazai kis és közepes cég. Az Ezermester Magyar Barkács Kft. összefogja az egyes tagok beszerzéseit, így a nagyobb vásár­lásoknak köszönhető­en jelentős árkedvez­ményeket tud elérni. r/v4ti , Jón* ■ Forrás: Gégközlések Demeter Kálmán Már most negyven céggel folynak csatlakozási tár­gyalások a barkácsipari társulásról, amellyel a multik ellen próbál­nak harcba szállni. Lehetséges tagok bő­ven vannak, hiszen csu­pán a fővárosban és kör­nyékén körülbelül 200 la- | kásfelszerelés-, szerszám-és barkácsüzlet működik, or­szágosan pedig nem keve­sebb, mint 8-9 ezer. „A piac koncentrálódik, a kis boltokon csak az összefogás segíthet, hogy sikerrel felve­gyék a küzdelmet a multinacio­nális cégekkel szemben” - jelez­te lapunknak Bak Péter, az Ezer­mester Magyar Barkács Kft. ügy­vezető igazgatója, hozzáfűzve: a cég példaképe a CBA, amely ha­sonló alapelvek mentén indult. Bak Péter 14 éven át dolgozott az IKLA-nál, ifiét évet pedig az OBI-nál, ahol ez év tavaszáig ér­tékesítési igazgató volt. Előző munkahelye révén tehát rálátá­sa van a 300 milliárd forintos magyar barkácspiacra, amely­nek 55-60 százalékát fedik le a multinacionális cégek. Az alapötlet persze nem új; az osztrák 3e Handels und Dienst- leistungs AG által négy éve indí­tott Let’s do it, illetve 3e fran- chise-hálózatokhoz például ma már 15, illetve 39 bolt tartozik. Az exkluzívabbnak számító Let’s do it üzletek egyenként 300-600 négyzetméteresek, ki­építésükhöz átlagosan 30 millió forintos beruházás kell, igaz, emiatt lassú a hálózatbővítés. A 3e boltokhoz viszont nem szükséges különösebb beruhá­zás. A láncokat Magyarországon működtető 3e Consulting Kft. egyfajta ernyőszerepet játszik, a beszállítók mellett a vevők felé is A barkacspiac szereplői* (Magyarországon, millió forint) Árbevétel Adózott eredmeny 2007 2008 2007 2008 47 071** 34 527*** 2 001 941 Baumax 29 299 29 362 1 262 Üzleti év vége: 2008. XII. 31 A Bauhaus nem kozol adatokat Üzleti év vége: 2008. IV. 30. (utóbbiak esetében a nemfizeté­sek miatt különösen fontos ez a szerep). Mindeközben a nagyok vegye­sen reagáltak a válságra. A 19 áruházzal rendelkező Praktiker például folytatja a terjeszkedést: jövő nyáron Esztergomban új egységet nyit. A 7,2 millió eurós beruházás eredményeként fel­épülő, geotermikus hűtéssel és fűtéssel ellátott, 6700 négyzet­Patinás név patinás névhez nyúlt vissza az Ezermester Magyar Barkács Kft. Az Ezermester és Úttörőbolt Vállalat foga­lom volt a szocializmusban - a cég a rendszerváltást kö­vetően szűnt meg. A „múlt­idézés" nem csak a névre vonatkozik - az Ezermester Magyar Barkács Kft. az ál­lami vállalat egykori lógóját és színeit is megszerezte a Magyar Szabványügyi Testü­lettől. méteres áruházban hatvanan kapnak majd munkát. Schlem­mer Zoltán, a társaság értékesí­tési igazgatója szerint a beruhá­zást indokolja, hogy bár a válság hatásait a barkácspiacon is érez­ni lehet, ám az emberek tovább­ra is sok pénzt fordítanak ottho­nuk szépítésére. Az OBI április óta elzárkózik a sajtótól, tavaly decemberben mindenesetre még az volt a terv, hogy az idén három új áruház létesül. Gyöngyösön és Keszthe­lyen már akkor az engedélyezte­tés fázisában jártak. ló ideje helyben jár viszont a kilenc áruházból álló Bricostore, amely két éve nyitott utoljára áruházat Miskolcon - ahol egyébként már volt egy OBI és egy Praktiker. A cégnél többszö­ri megkeresésünk ellenére sem sikerült nyilatkozót találni, ám honlapjuk szerint az a céljuk, hogy 2012-re minden 25-35 ezer lakosú városban nyíljon Bricostore áruház. A Bauhaus két éve nyitotta meg két - egyenként 20 ezer négyzetméteres - áruházát. Európa harmadik legnagyobb szakáruházlánca több mint 30 millió eurót fordított a piacra lé­pésre, és azt volt a terv, hogy tíz év alatt húsz áruházat nyit Ma­gyarországon. Azóta azonban csend van, és a 2008-ra terve­zett solymári egység jövőjéről sincs hír. Az viszont jelzésérté­kű, hogy a társaság nem adja le mérlegét a cégbíróságnak. jelentősen módosította idei hálózatbővítési tervét a 15 áru­házból álló BauMax. Tavasszal Miskolcon és Csepelen nyílt egy- egy 11 ezer négyzetméteres bar- kácsáruház, a szintén erre az év­re tervezett további négy áruház létesítését elhalasztották. Egyébként a barkácspiacon a forgalom egyelőre meg sem kö­zelíti a tavalyit. Míg Nyugat- Európában és Amerikában a fo­gyasztók úgy spórolnak, hogy az olcsóbb termékeket keresik, ad­dig a magyarok kevesebbet vásá­rolnak a megszokott napi fo­gyasztási cikkekből - állapítja meg a The Boston Consulting Group és a GfK Hungária közös elemzése. Utcára vonulnak hétfőn a tűzoltók nem tudtak megállapodni a tűzoltó-szakszervezetek a kormánnyal, ezért megtart­ják az október 19-re meg­hirdetett tüntetésüket. Azért vonulnak utcára, mert szerintük a 2010-es költségvetés tervezetében jelölt elvonások veszélybe sodorják működésüket, így nem tudják garantálni a la­kosság tűzvédelmét. Leg­alább az idén kapott támo­gatást követelik 2010-re is. Innovációs ötletek kisvállalkozóknak ma a Budapesti Vállalko­zásfejlesztési Központban kezdődik az Innotars. A projekt célja annak meg­vitatása, hogyan maradhat egy cég versenyképes, és hogyan lehet fenntartani a gazdasági növekedést. Az új módszer lényege, hogy 20-25 érdeklődő állampol­gárnak új, innovatív megol­dásokat kell javasolnia az adott téma kapcsán egy szakértői csoportnak. EU-biztos: Bajnai még nem döntött bajnai gordon miniszterel­nök tudomásul vette, hogy az MSZP öt személyt ajánl a figyelmébe az Európai Bi­zottság magyar biztosi posztjára, és a közeljövő­ben megnevezi a jelöltjét - közölte a kormányszóvi­vői iroda. Az MSZP a ma­gyar EU-biztosi poszton Ve­res Jánost, Herczog Editet, Andor Lászlót, Kovács Lászlót vagy Vadai Ágnest látná szívesen. Veres a lista első helyén Uj utak vezethetnek a borvidékekhez és a tanyákhoz pályázat A kisebb gazdasági erejű vállalkozásoknak is érdemes indulniuk, ha megalapozott üzleti tervvel rendelkeznek A mezőgazdasági utak építésé­nek, felújításának támogatásával segíti a borvidékeket és a tanyás térségeket a szaktárca. Az Új Ma­gyarország Vidékfejlesztési Prog­ram (ÚMVP) keretében meghir­detett támogatással olyan projek­tek finanszírozhatók, amelyek a borászataikról híres te­rületek elérhetőségét ja­vítják, vagy a tanyákat hozzák közelebb a kül­világhoz. A támogatási kérelmeket október 31- ig várják a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivataloknál (MVH). Nem kizárólag a termékek elő­állításához és az azt közvetlenül kiszolgáló beruházásokhoz nyújt támogatást az ÚMVP. Szóba jö­hetnek azok a fejlesztések, ame­lyek egy szőlőbirtok, hegyoldal vagy akár egy tanyacsoport jobb elérhetőségét megteremtve igye­keznek bekapcsolni a gazdasági körforgásba a nehezen megköze­líthető lakó- vagy munkahelye­ket. Mindazok pályázhatnak te­hát a támogatásra, akik mezőgazdasági - azaz szám nélküli, csak helyrajzi számmal ellá­tott, szilárd burkolatú külterületi - utak építé­sét tervezik, ám nem tudják saját zsebből előteremteni a kivitele­zéshez szükséges pénzt. Sőt, az építésen kívül az utak felújítása, szélesítése és bővítése (új forgal­mi sáv létrehozása) egyaránt tá­mogatható cél a borvidékeken, il­letve a tanyás térségekben. A támogatást meglehetősen széles kör számára teszi hozzáfér­hetővé a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium: a helyhatóságokon és az önkor­mányzati társulásokon kívül a ter­melői csoportok, a hegyközségek és hegyközségi tanácsok, továb­bá természetesen az egyedi mező- gazdasági termelők jogosultak ké­relmet benyújtani. Utóbbiak ese­tében egyetlen kikötésnek kell eleget tenni, mégpedig hogy a gazdálkodó üzemének mérete ha­ladja meg a 4 európai méretegy­séget (EUME), azonban ennek tel­jesítésére akár a beruházás befe­jezését követő naptári esztendő végéig is van idő. Ennélfogva a ki­sebb gazdasági erővel bíró, vállal­kozásukat nemrég indított gaz­dáknak is érdemes pályázniuk, ha megalapozott, dinamikus nö­vekedést ígérő üzleti tervvel ren­delkeznek, és képesek tartani ma­gukat a kiírás feltételeihez. A nyertesek a vissza nem térí­tendő támogatást az Európai Mezőgazda- sági és Vidékfejleszté­si Alapból kapják. Be­ruházásaikat annak alapján kell tervezniük és a ké­sőbbiekben megvalósítaniuk, hogy a támogatási összeg legkeve­sebb 4000, legfeljebb 735 000 euró lehet, azaz kevéssel több mint egymillió forinttól majd 200 millióig terjedhet. Magas önrész­től sem kell tartaniuk a beruhá­zást fontolgatóknak, a teljes inf­rastrukturális fejlesztés kiadásai­nak ugyanis 75 százalékát fedez­hetik a közösségi források. Mivel a leendő ügyfeleknek is elsődleges célja borvidékük, illet­ve mezőgazdasági üzemük elér­hetőbbé tétele, bizo­nyosan nem esik ne­hezükre annak az el­várásnak a teljesítése, hogy az új vagy felújí­tott mezőgazdasági utaknak leg­alább egyik végükön kapcsolód­niuk kell számozott közúthoz. Rá­adásul a jogszabály ebben a vo­natkozásban meglehetősen enge­dékeny: nem írja elő a közvetlen kapcsolatot, elég, ha közvetett összeköttetés létesül egy másik szilárd burkolatú úton keresztül. A www.umvp.eu honlapon is ol­vasható 125/2009. (IX. 29.) FVM- rendelet ugyanakkor hivatkozik a borászati termékek előállításá­ról, forgalomba hozataláról és je­löléséről szóló FVM-rendeletre, amely felsorolja Magyarország 22 borvidékét - kizárólag ezek térségeiből lehet az 1. célterület­re pályázatot benyújtani. Európai Mezőgazdasági Vi­dékfejlesztési Alap: a vidéki terü­letekbe beruházó Európa. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013

Next

/
Thumbnails
Contents