Petőfi Népe, 2009. október (62. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-09 / 237. szám

14 PETŐFI NÉPE - 2009. OKTÓBER 9., PÉNTEK OKTATÁS gamf Ragadós lehet a győri példa, ott az Audi letelepedése után egyetemmé alakult át a főiskola. Vajon milyen jövőt hoz a Daimler a kecskeméti felsőoktatásban? AZ ELEKTROMOBIL UTÁN A MERCEDES? A GAMF-ról azt beszélik Kecskeméten, hogy a Mer- cedes-gyár háttériskolája lehet. Ahogy a győri főisko­la évekkel ezelőtt az Audival együttműködve egyetemmé nőtte ki magát, úgy a Kecskeméti Főiskola műszaki kara is megerő­södhet a Daimler cég lete­lepedésével. Jövő héten 45 éves a műszaki kar! Barta Zsolt- Képesek olyan szakembereket képezni a Gépipari és Automati­zálási Műszaki Főiskolai karon, akiket a Daimler cég szívesen al­kalmazna? Ezzel a nyitó kérdéssel fordul­tam Danyi József rektorhoz és Belina Károly dékánhoz, amikor a napokban leültünk beszélget­ni a kerek évforduló kapcsán a dékán szobájában.- Igen. A nevünkben is benne van. Az autógyártás a gépipar ré­sze. Az autók bonyolult automa­tizálási rendszerek összehangolt munkájának eredményeként gurulnak le a futószalagokról. A legtöbb szakmai előfeltétel adott ahhoz, hogy partnerként együtt­működjünk a Mercedest gyártó világcéggel - mondja Belina Ká= roly dékán.- Szinte az előző negyvenöt év története is ebbe az irányba mu­tat - veszi át a szót a rektor. A fő­iskola első embere pedig csak tudja. De nem csak hivatalból. Alapító tanárként végigélte azt a négy évtizedet, amelyikre a jövő héten ünnepség keretében emlé­keznek a GAMF-on. Tízsornyi szerződést kellett aláírnia Danyi tanár úr - ahogy sokan szólítják az iskolában - 1964. no­vember 28-án lépett be az akko­ri felsőfokú technikumba elő­ször. Tízsoros szerződést kötött az intézménnyel és a Kohó- és Gépipari Minisztériummal, mely arról szólt, hogy az egyete­mi végzés után Kecskeméten ta­níthat majd.- A dékán szobájában Pusz­tainé Erzsiké gépelte azt a bizo­nyos tíz sort. Silling János, az ak­kori Kecskeméti Felsőfokú Gép­A legtehetségesebb hallgatók minden évben részt vesznek a Bosch cég versenyén, ahová a hazai műszaki felsőoktatási intézmények diákjai elviszik a négykerekű különleges járműveiket. A felvételen az egyik GAMF-os csapat elektromobilja. Lehet, hogy közülük kerülnek ki a Mercedes konstruktőrei? ipari Technikum igazgatója vilá­goskék melegítőben megjött az udvar végéből, és aláírta a papí­rokat. Ettől kezdve kötődöm az intézményhez - mondja a rek­tor. Mielőtt végeztem az egyete­men, stopposként eljöttem körül­nézni. Pesten, a Soroksári útnál vett fel egy trabantos. Nem sie­tett a sofőr, merthogy galambász volt. Flúsz kilométerenként meg­álltunk, hogy a galambokat el­engedje, de végül megérkez­tünk. Elintéztem a papírokat, s munkába álltam. Nagy örö­münkre októberben a techniku­mot főiskolává alakították. Főiskola a barack fővárosában Hogy miért kellett a barack fővá­rosában főiskolát telepíteni? An­nak idején is sokan feltették ugyanezt a kérdést. A 60-as években jelentős iparfejlesztés MEGKÉRDEZTÜK Milyen a jó mérnökképzés? a fia* W gaál József, mérnök cégvezető: - A GAMF számára a Daimler- beruházás kijelölte az utat. A karnak a gépgyártást, az auto­matizálást, az informatikai és a mechatronikai képzést kelle­ne megerősítenie. Tapasztala­tom szerint az itt végzett üzem­mérnökök keresettek az ország­ban. Az intézmény vezetésének tanácsolom, hogy az oktatási színvonalból ne engedjen. sípos János, a Bosal cégek ügy­vezető igazgatója: - A mérnök­képzésre rá kell erősíteni Kecs­keméten. A klasszikus tudomá­nyokat kell oktatni a hallgatók­nak. A mérnök olyan alkotó ember, aki kitalálja és megvaló­sítja azt, ami a piacon eladha­tó. Illetve beszél egy idegen nyelvet. A cégeinknél dolgoz­nak GAMF-on végzett kollégák, velük meg vagyok elégedve. Dr. Danyi József rektor történt az országban és a város­ban is. Kellett a szakember. Fe­kete Rudolf, az MMG akkori ve­zetője lobbizott a főiskola alapí­tása mellett. Sikerrel. Ő egykor a Kohó- és Gépipari Minisztérium párttitkára is volt, így a megfele­lő fórumokon hallgattak a sza­vára. Azt mondta: ha már itt ter­mel a Mechanikai Mérőműsze­rek Gyára, ami automatizálással foglalkozik, akkor kell egy főis­kola is, ahol automatizálást taní­tanak. így született meg az isko­la. Amikor azt kérem, hogy dió­héjban foglalja össze az évtize­dek történetét, azt mondja: lehe­tetlen. Diákok ezrei, tanárok szá­zai fordultak meg az iskolában. Rengeteg változás történt az el­múlt évek alatt. Negyvenöt év dióhéjba tömörítve Szerinte a 45 évet felölelő iskola történetét három egyenlő részre lehet osztani. Az első 15-ben - amit a régi oktatók csak hőskor­nak hívnak -egy jól felszerelt fő­iskola született. Az igazi erőssé­ge azonban az egyetemeken ak­kor frissen végzett oktatói gárda volt. Nyitottak voltak minden új kezdeményezésre, meg akarták váltani a világot. Ez a szellemi­ség határozta meg az oktatás színvonalát. A második korszak a 80-as évekre tehető, amikor a magyar Dr. Belina Károly dékán gazdaság átalakulásához alkal­mazkodnia kellett a karnak, ami nem ment könnyen. Ez az idő­szak 1995-ben záródik le. A harmadik, a jelenlegi idő­szak a nagy előrelépés korsza­ka. Ekkor új szakokat vezettek be. Talán ennek is köszönhető, hogy a korábbi 500-600-as diák­létszám 2002-re jelentősen meg­nőtt. Az államilag támogatott nappalis hallgatók száma két­ezer fölé emelkedett. S amit nem szabad elfelejteni: az a Kertésze­ti Főiskolával és a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolával történő integráció története. A jelentős intézményfejlesztések ekkor tör­téntek a karokon. A GAMF-on például kialakították az informa­tikai intézetet az egykori kollégi­um helyén. A Homokbányán két olyan kollégium született, ahol 500 hallgató szinte szállodai kö­rülmények között lakik. Ezek a fejlesztések jelenleg is folytatód­nak a karokon. Győr után akár Kecskemét is következhetne A jelenről s a jövőről már Belina Károly dékánt kérdezem.- Győr. Audi. 2002-ben a főisko­lából egyetem. Kecskemét. Mer­cedes. Főiskolából egyetem. Mondjon egy dátumot!- Időpontot nem mondanék. De bármi megtörténhet. Azt azonban tudni kell, hogy mások voltak a körülmények a 90-es évek Magyarországában, mint most, 2009-ben - mondja a dé­kán. - Tény, hogy vannak esélye­ink. Arra azért felhívnám a fi­gyelmet, hogy az egyetemi átala­kulás sokszor presztízskérdés. Úgy gondolom, nem az a fontos, hogy főiskolának vagy egyetem­nek neveznek bennünket. Az a lényeg, hogy az innen kikerülő diákok megállják a helyüket - fo­galmaz a kar első embere.- Ha bármelyik főiskola vagy egyetem vezetőjét megkérde­zem, ugyanezt mondja- jegy­zem meg.- Ez igaz - hangzik a válasz -, de a valóság az, hogy az egye­temek egy része bár kiváló el­méleti képzést ad, az ottani diá­kok sok esetben elbeszélésből, képről vagy videóról nézik azok­nak a gépeknek a működését, melyeket a mi főiskolásaink ma­guk irányítanak. A gyakorlati képzés jobb, mint máshol- Látatlanban ki merem jelente­ni, hogy felszereltségünk nagy­ságrenddel jobb, mint több ha­sonló intézményé - folytatja Belina Károly. - A műanyag­vagy az automatizálási képzésen részt vevő hallgatóink a végzés után sok esetben azon lepődnek meg, hogy az új cégüknél olyan gépen kezdik a munkát, amit esetleg a GAMF-on már kiselej­teztek. A diákok ha nem is kész emberként, de tapasztalt végzős­ként kereshetnek állást - foglal­ja össze tapasztalatait a dékán. Ha nincs nyelvvizsga, akkor nincs diploma A probléma valójában nem itt van. A gond az, hogy a fiatalok egy része rest nyelveket tanulni, így csak harmaduk kaphat a végzés után diplomát, mert nem rendelkeznek nyelvvizsgával. Itt kanyarodunk vissza a Mercedes- hez. Azt gondolnánk, hogy a ta­valyi gyártelepítés hírére a diá­kok egymást taposva jelentkez­nek majd a német nyelvi képzés­re. Danyi József rektor meg is jegyzi: a három kar számára ta­lán az a legnagyobb probléma, hogy a gyerekek megtanuljanak egy nyelvet. Rajtunk semmi nem fog múlni- Milyen keretek között képzeli el a Daimler céggel történő együttműködést? - kérdezem a dékánt.- Partneri alapon - hangzik a rövid válasz Belina Károlytól. Ha szükség lesz ránk, akkor part­nerként azonnal képesek va­gyunk együttműködni a Merce­dest gyártó vállalattal. Évtizedek óta oktatják az anyagmegmunkálás tudomá­nyát. A karosszériakészítés nem más, mint a fém meghatározott formába történő alakítása. Ugyancsak a régmúltra tekint vissza az automatizálási szak. Az összes autó a világon, így a Mer­cedes is bonyolult automatizálá­si folyamatok eredményeként ké­szül el. Emellett a kar a jármű­gyártó irányba is tesz egy lépést. A diákok között ősz végén hir­detik meg a képzést. A dékán és a rektor még nem tesztelte a hallgatókat, de abban bíznak, hogy akad 15 olyan gépészmér­nökjelölt, aki hajlandó motordi­agnosztikát, motorüzemtant vagy mechatronikát tanulni. Azaz a jelentkezésekből kide­rül, hány diák tervezi a jövőjét a Mercedes-gyárban. Egy biztos: az intézmény jövőjét csakúgy, mint Kecskemétét, a Dataller cég letelepedése határozza meg. Belina Károly annyit mond vé­gül: felkészültén várjuk a világ­céget. Partnerként együttmű­ködni a német vállalattal kihí­vás, de egyben megtisztelő fel­adat. Rajtunk semmi nem fog múlni. A alapítók névsora a hatvanas évekből A gamf elődje a Kecskeméti Felsőfokú Technikum volt, mely alapítását 1964. június 6-án hagyta jóvá. Az alapító tanárok névsora: Szemerey Andor, Csupor István, Gyön­gyösi János, Hadi István, Kal­már Sándor, Rátkai Sándor, Silek Vilmos, Tóth László, dr. Ketzár Ivánné, Gulyás István, Mátrai Miklós, Molnár Fe­renc, Fodor András, Szabó Bé­la, Szabó Béláné, Köves Gyu­la, Kovács Endre, Csikai Imre. Az első évben 224 nappalis, 85 estis és 97 levelezős diák tanult. Az iskolában délelőt­tönként tanultak, délutánon­ként társadalmi munkában parkosítottak, sportpályát épí­tettek, egyéb szereléseket vé­geztek.

Next

/
Thumbnails
Contents