Petőfi Népe, 2009. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-04 / 207. szám

GAZDASÁGI ABLAK PETŐFI NÉPE - 2009. SZEPTEMBER 4., PÉNTEK Hírős vacsora utcán terítve tanyacsárda Jótékonysági kezdeményezés diákok támogatására A Tanyacsárda pincérei szolgálták fel a vacsorát. A magyaros egytálétel mellé cigányzene is szólt az este. Uniós támogatás jön a magyar pénzek mellé beruházás Bővítik a kis­kunhalasi Csipke Hotelt, ennek a munkálatai elkez­dődtek. A beruházás kivi­telezője a Bábud és Társa Kft., közreműködő szerve­zet a DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügy­nökség Közhasznú Társa­ság. A fejlesztés teljes ösz- szege 230 millió forint, melyből az Európai Unió és magyar állam által nyújtott támogatás összege 93,2 millió. Építő vállalkozás a szomszéd várból kiskunhalas A Merkbau Kft. kivitelezésében június végén indult a Kiskunmaj- sai Egészségügyi Központ beruházása, melynél jelen­leg a szerkezetépítés van folyamatban. A közel 470 millió forintos építészeti beruházás, melynek 99 százaléka állami támoga­tás - orvosi technológia nélkül - során egy új komplex épületet is felépí­tenek, egy régebbit pedig felújítanak. Főzőünnep a Paprika Napokon rendezvény A kalocsai Paprika Napok keretében záró rendezvényként ez év­ben már 13. alkalommal rendezi meg Kalocsa Város Önkormányzata, a Csajda Csárda és a kamara kalo­csai képviselete a paprikás ételek főzőversenyét 19-én. A csapatoknak nevezniük lehet 18-áig a kamara irodájában. Új tankonyhát alakítanak ki Baján felújítás Már szeptember­től működhet az új tanétte­rem és tankonyha a Petőfi- szigeti Ifjúsági Szállóban a Bányai Júlia Szakképző Is­kola és a Baja Marketing Kft. közös felügyelete alatt. A mihamarabbi átadás ér­dekében már megkezdő­dött a korábbi konyha tel­jes felújítása. A kész tan­konyhában és tanétterem­ben a pincér- és szakácsta­nulók szerezhetnek majd gyakorlatot. Kolbászos lebbencs ková­szos uborkával és hideg fröccsel. Ez volt az első hírős vacsora menüje. Barta Zsolt- Remélem, hogy egyeüen vendé­günk sem állt fel éhesen az asz­talok mellől, és mindenki jólla­kott magyaros egytálételünkkel. Kamarai sikertörténetnek szá­mít az, hogy megmenekült a ha­zai szakképzés, mondta Pintye László, a BKMKIK ipari tagoza­tának alelnöke. A tavasszal hozott gazdasági megszorító intézkedések na­gyon komoly korábbi kedvezmé­nyeket vontak el a szakképzés­ben oroszlánszerepet vállaló cé­gektől, kisvállalkozóktól. A ka­marai lobbizás eredményeként június legvégén egy jogszabály­módosítás következtében a hát­rányos intézkedések túlnyomó többségét visszavonták. Még Már tavaly terveztük, hogy kitelepülünk a kecskeméti fő­térre, de az idén valósítottuk meg az elképzelésünket - nyi­latkozta lapunknak Garaczi Já­nos, a Tanyacsárda ügyvezető igazgatója. Az ünnep utáni napon több százan fogadták el a lajosmi- zsei Tanyacsárda és a kamara meghívását a kecskeméti főtér­re. Az egykori sajtóház előtti sé­szerencse, hogy így történt mert egy felmérés alapján a diákokat képző cégek a fiatalok 74 száza­lékával nem kötöttek volna ta­nulószerződést. Pintye László szerint azonban a gondok egy része megmaradt. A gazdasági válság előtt egy év­vel ugyanis egy jogszabály-mó­dosítás történt, így azok a ma­gán képzőcégek, melyek fő tevé­kenysége az oktatás, egy sor költségtérítéstől elesnek. (Az in­tézkedéseket felmenő rendszer­ben vezetik be.) Ez érinti például a B-Opifex tálóutcává átalakított részen egyszerre százhúszan is leül­hettek az asztalok mellé, hogy megkóstolják a csárda főztjét. Az ötlet azért is volt kiváló, mert az elővételben váltott ezerforintos vacsorajegyért já­ró fogás bőven megérte az árát, s tele hassal a borszerető polgá­rok könnyebben vették a bor- utcai akadályokat. Hogy miért pont kolbászos Kft.-t Baján, vagy a Karamell Ka­binet céget Kalocsán. Az ország­ban az ilyen típusú vállalkozá­sok mintegy kilencezer tanuló számára biztosítanak piacképes ismereteket. A bajai cég azon­ban a fiatalokra való tekintettel Tanulószerződések száma Magyarországon Év Létszám 1998 6616 2002 12 703 2005 21306 2006 35000 2008 44000 FORRÁS: BKMKIK lebbencset készített a Tanya­csárda? Garaczi János azt mondta, hogy ősi magyar ételt akartak a vendégeknek adni. Olyat, melyet otthon bárki el­készíthet; olyat, melyet szinte mindenki ismer és szeret. Hogy lesz-e jövőre hírős vacso­ra?- Rajtunk nem múlik - mondta végül a Venesz-díjas mesterszakács. az idén indít például szabász­varró képzést, bár az elektromos áram díját nem lehet elszámolni. Az alelnök szerint hamarosan az is gondot jelent, hogy a Bok­ros-csomag hatására 20 ezer gyerekkel kevesebb jelentkezik majd a középiskolákba. A problémák itt nem zárultak le. Az idén a gépbeszerzési pá­lyázatokat felfüggesztették, így a megyében a képzést folytató vállalkozók azokat a nagy értékű korszerű gépeket nem tudták be­szerezni, melyeken a diákokat taníthatták volna. ■ Elégedetlenek voltak, ezért is váltott kamarát a családi cég Ritkán történik meg az, hogy az egyik területi kamarából egy má­sikba lép át egy cég vagy vállal­kozó úgy, hogy nem változik meg a telephelye. így döntöttek nem­rég egy szomszéd megyében mű­ködő vállalkozás tulajdonosai. Az okokról kérdeztük Vincze Tibort, a Pest megyei ecseri központú Szinter-Ecser Kft. ügyvezető igazgatóhelyettesét. (Ecser mel­lett Bugyiban is rendelkezik te­lephellyel a vállalkozás.)- Nem voltunk elégedettek a Pest megyei kamara szolgáltatá­saival. Onnét kiléptünk, de tar­tozni szeretnénk valahová, ezért hetekkel ezelőtt jelentkeztünk a Bács-Kiskun megyei szervezet­nél - vázolta a helyzetet Vincze Tibor. Majd hozzátette, hogy az egyik üzletfele, Molnár Ferenc beszélte rá a belépésre. A BKMKIK-nál ugyanis élénk szak­mai munka folyik. A cég tulajdonosai azért pár­tolják a kamarai munkát, mert úgy vélik, hogy az érdekérvénye­sítést csak közösen szervezet­ten, kamarai összefogással való­síthatják meg a hazai vállalko­zók. Emellett arra is számítanak, hogy a kapcsolati tőkéjük is bő­vül ezáltal. ■ Kiléptünk, de tartozni szeretnénk valahová, ezért döntöttünk Kecskemét mellett. A kft. egy építőipari családi vállalkozás, melynek az alapjait a szülők vetették meg a rendszer- váltás előtt. Jelenleg édesanyja a pénzügyeket, édesapja a techni­kai ügyeket viszik míg Vincze Ti­bor a nagyobb partnerekkel tart­ja a kapcsolatot, testvérével együtt helyettesek. Festéssel, felületkezeléssel fog­lalkoznak. Például nemrég az egyik kiskereskedelmi lánc ben­zinkúthálózatát festették át, mert egy olajtársaság vette meg a töl­tőállomásokat. Az ügyfelek közé tartozik a KÉSZ Kft. is, mely a Ferihegyi repülőtér mellett épülő új bevásárlóközpont bizonyos munkáit bízta a cégre. De dolgoz­tak már több kiskereskedelmi hálózatnak, illetve az autóipar Magyarországon is jól ismert nemzetközi nagy szereplőinek is. A cégnél jelenleg 45-en dol­goznak, a válság előtt azonban 75 dolgozónak adtak munkát. A magán képzőiskolák hátrányban oktatás Kevesebb a gyerek, elmaradt a pályázat Pályaelhagyó lesz a tehetséges petőfiszállási varrónő? bemutatkoztak A szakma kiváló diákjai és tanáraik elismeréseket kaptak a mesteravatás alkalmából Kilenc fiatal szakmunkás és fel­készítő tanáruk kapott elisme­rést a kecskeméti mesteravató ünnepségen, az augusztus 20-ai rendezvényen. Mint arról korábban beszá­moltunk, a tavasz- szal Budapesten rendezett Szakma Kiváló Tanulója Ver­senyen (SZKTV) a megyei szakiskolák diákjai három első, három második és ugyanannyi harmadik díjat szereztek. Az aranyérmes fiatalokat egy ko­rábbi összeállításban bemutat­tuk. Ők a szakmájukban talál­tak elhelyezkedési lehetőséget. Födi Csilla, aki a nőiruha-készí­tő kategóriában II. helyet ért el - úgy tűnik -, magának vagy a szeretteinek fog varrogatni. Hogy mi is ennek az oka? A Kossuth Lajos Kereskedel­mi és Szakiskolában érettségi­zett és kereskedel­mi marketinget vég­zett hölgy tovább maradt az iskola fa­lai között. Itt három évig szinte a hobbi­jának hódolt. El­mondása szerint már gyermek­korában is szeretett varrogatni. Miután az országos szakmai versenyen második lett, úgy tű­nik, hogy marad a jelenlegi állás­helyén: egy családi napköziben foglalkozik a gyerekekkel. ■ Kilenc dobogós helyezést értek el tanulóink az országos szak­mai versenyen. Középen az ország egyik legjobb varrónője, Födi Csilla. Balra Dányi Judit ruhaipari szakmérnök, jobbra Makai Lászlóné.- Egyéni vállalkozást indítani rendkívül nehéz. Legalább egymillió forintnyi beruházásra lenne szükségem. Illetve a piac is kicsi - indokolta a döntését Csilla. Nagyon sok ember nem engedheti meg ma­gának, hogy var­rasson, mert jóval drágább, mintha kí­nai ruhát vásárol­na. Drágább még akkor is, ha minő­ségi anyagból dolgozik a szak­ember. Magánvarrodába pedig nem akarok elmenni, mert ott legfeljebb minimálbérért alkal­maznának - mondta.- Tudtam, hogy a legjobb négy között lesz a Csilla - vet­te át tanítványától a szót Makai Lászlóné, az IPOSZ aranykoszo­rús mestere, aki a fiatal hölgy gyakorlati szakoktatója volt. Eddig 30 tanulót képeztünk a cégünknél, talán ő volt a legte­hetségesebb. Ha a versenyen az idő­ből nem csúszik ki, akkor talán még a dobogó csúcsára is felállhatott volna. Dányi Judit ru­haipari szakmérnök oktatta az elméleti tárgyakat középiskolá­ban. Precíz, motiváltabb diák volt, mint a többi jellemezte a sike­rét is ennek köszönheti - mondta. ■ Barta Zsolt ■ A tanára tudta, hogy a legjobb négy közé fog bejutni Födi Csilla.

Next

/
Thumbnails
Contents