Petőfi Népe, 2009. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-04 / 207. szám

3 PETŐFI NÉPE - 2009. SZEPTEMBER 4„ PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Egy levált fekalkatrész az oka a halasiak balesetének Nagy gyár, nagy sikerdíj Mercedes A gyárterület ingatlanközvetítőjét beperelték ► Folytatás az 1. oldalról A még nagyobb tragédiát az anyósülésen utazó Romvári Fri­gyes, a halasi tüzérlaktanya volt parancsnokának lélekjelenléte előzte meg, aki kézifékkel, jó öt­száz méter megtétele után tudta megállítani a járművet. Szabó Károlynak az arcát ron­csolta szét a csaknem 40x15 cen­tis fémdarab. A megyei önkor­mányzat volt alelnökét a mentő­sök újraélesztették, majd a szé­kesfehérvári kórházba szállítot­ták. Este a politikus állapota sta­bil volt, a keringése helyreállt. Az elsődleges vizsgálatok nem mutattak ki nála agyi sérülést. A negyedik utas Horváth Etel­ka városi képviselő volt, aki Romvári Frigyeshez hasonlóan, nem sérült meg a balesetben, melyet vélhetően egy szemben haladó tehergépkocsi okozott.- A teherautó továbbhajtott a helyszínről - mondta el lapunk­nak R. Szabó Ágnes, a Fejér me­gyei rendőrség szóvivője. Szak­értői vélemény alapján a fékal­katrész leválását a tehergépko­csi vezetője nem észlelhette. Az is lehet, hogy egy másik kami­onról levált alkatrészt csapott neki a személyautónak. A tragédia helyszínén tartóz­kodott Várnai László, Kiskunha­las polgármestere is, aki egy má­sik gépkocsival egy kilométerrel előrébb haladt. A barátok egy hosszú hétvégét szerettek volna pihenéssel együtt tölteni.- Romvári Frigyes hívott, hogy azonnal forduljunk vissza, mert borzalmas tragédia történt velük. Amikor megláttuk a be­tört szélvédőjű autót az út szé­lén, nem gondoltunk ilyen ször­nyűségre. Sajnos, Katikán már nem lehetett segíteni - mondta el Várnai László. Az elhunyt 59 éves Gép Károlyné tavaly vette át a Pro Caritate miniszteri kitüntetést a több mint három évtizedes mun­kájáért. A kistérségi intézmény- vezető nyugdíj előtt állt. ■ Tapodi Kálmán Amikor a Mercedes beje­lentette szándékát a kecs­keméti gyáralapításra, a város vezetése arra lett fi­gyelmes, hogy az üzem számára elfogadható terü­let megvásárlásáról jósze­rével egyetlen vállalkozás­sal kell tárgyalnia. Egy in­gatlanforgalmazással fog­lalkozó cég opciós jogot szerzett magának. Most perbe fogták. Takács Valentina * 36 Lapinformációk szerint a Mer- cedes-gyár területének korábbi tulajdonosai közül hét kecske­méti gazda perben áll a kecske­méti Best Invest Project Hun­gária Kft.-vel. Szerintük be­csapták őket, amikor a leendő Mercedes-gyár helyén lévő földjeikre opciós szerződést kö­töttek. Még mielőtt a Mercedes ta­valy júniusban bejelentette vol­na, hogy gyárat kíván építeni Kecskeméten, a Best Invest sor­ra megkereste az adott terület gazdáit, ingatlanközvetítést ajánlott nekik. A jutalék pedig bizonyos hektáronkénti ár felett igen magas, összesen mintegy 36 százalék volt. Információink szerint a földekért a tulajdono­sok a reális piaci ár nagyjából tízszeresét kapták, egyes gaz­dák, miután megtudták, mek­kora beruházásról készül, úgy érzik, becsapták őket. (Több mint 150 telek tulajdonosa szer­ződött Kövesdiékkel - a szerk.) Az opciós szerződést megkö­tő cég hosszú évekig néhány milliós nyereséget tudhatott magáénak. Tavaly 1,4 milliárd forint, idén májusig pedig 1,7 milliárd forint körül volt az adó­zott eredménye. A társaságot ál­lítólag most megszüntetnék a tulajdonosok, ám a törlése még nem történt meg. Kövesdi Ferencet, a cég egyik tulajdonosát megpróbáltuk szó­ra bírni, ám ő arra kért bennün­ket, hogy ne zaklassuk, mert nincs miről nyilatkoznia. Valószínűleg nem lesz egy­szerű a földtulajdonsoknak azt bizonyítaniuk, hogy Kövesdiék előre tudtak a Mercedes szán­dékáról. A gyáralapítási tervről állítólag egy fél mondat sem szi­1 Erőgépek az építkezésnél. Földmunkák a Mercedes gyáránál. „A 36 százalékos sikerdíj nem kirívó" EGY NÉV NÉLKÜL NYILATKOZÓ kecskeméti ingatlanfejlesztő szerint a szakmában minden­naposak az opciós szerződé­sek. Az ügyféllel megegyeznek az árban, és ha az értékesítő többért adja el a földet vagy az épületet, akkor jelezik a többletbevételt. Ez a sikerdíj. A kecskeméti ügyben is ha­sonló történhetett - mondja a megkérdezett. Nyilatkozónk szerint a 36 százalékos siker­díj nem kirívó. B. Zs. várgott ki. Létezik, hogy ilyen szerencséje volt a Best In- vestnek? Információnk szerint a megfejtés rendkívül prózai. Amikor a BMW akart Ma­gyarországra jönni, akkor ke­rült be kecskeméti terület abba az állami nyilvántartásba, amely a későbbi lehetséges iparterületeket tartalmazza. Kövesdiék tehát tudhatták, hogy ez egykor talán sok pénzt ér majd, és megkötötték az op­ciós szerződéseket. A Mercedes jött, látott, és Kövesdi (cége) győzött. Sokan úgy vélik, hogy ezzel a tulajdonosok és a felvásárló ön- kormányzat közé ékelődött be egy cég, ami azt jelenti, hogy a város olcsóbban is megvehette, később pedig tovább adhatta volna a földet a Mercedesnek, ha megkerüli Kövesdiéket. Csakhogy az opciós szerződés pontosan arról szól, hogy ezt ne lehessen megtenni. ■ Kövesdi Ferencet, a cég egyik tulajdonosát meg­kerestük, azt kérte, ne zaklassuk, nincs miről nyiltkoznia.- Aligha tudtunk volna ol­csóbban hozzájutni a földek­hez, hiszen jogilag az opciós szerződéssel rendelkező Best Invest volt a tulajdonos - mond­ja Zombor Gábor polgármester. - Az önkormányzat akkor tu­dott volna közvetlenül a gaz­dákkal tárgyalni, ha azok fel­mondják az opciós szerződést. Mivel ilyesmi nem történt, ezért mi csak az elővásárlási jogunkkal élhettünk, és ezt is tettük. Ilyen esetben pedig nem az elővásárlási joggal ren­delkező állapítja meg az árat, hanem a tulajdonos és az opci­ós joggal bíró egyezik meg. Ah­hoz, hogy mi éljünk az elővá­sárlási joggal, át kellett minő­síteni a földeket iparterületté. Egyébként mindössze néhány olyan tulajdonos volt, aki nem kötött opciós szerződést, tőlük tudtuk közvetlenül megvásá­rolni a földet. Egyéb beleszólá­sunk nem volt. A város hétmilliárdot fizetett ki a területért, és közel kilenc- milliárdot kapott a Mercedestől. A különbözetet számos egyéb, a telekalakítással kapcsolatos költség vitte el. Adósság, de nem csapda minek nevezzelek? - tehet­ném fel a költő egyáltalán nem költői kérdését. Mert itt kötvényről, azaz pénzről van szó, semmint szép asszo­nyokról. Jelentős különbség. Már csak azért is, mert a mondás szerint a pénz nem boldogít, ellenben ilyen ba­darságot csinos nőről még nem állított férfi. Legfeljebb viszonzatlan szerelem kap­csán, ami köztudott, hogy el­veszi az ember eszét. Pont, mint a sok pénz. Na mégis­csak megvan a kapcsolat a szebbik nem és a forintok között. Ennek ellenére a ba­jai képviselők mindig az utóbbi okán perlekednek. Legalábbis egymással. És mindenki másként látja. Kötvényügyben pláne nincs egyezség. Egyesek a fejlesz­tés zálogának, mások az el­adósodás intézményesítésé­nek látják. Szigorú szemmel nézve a kötvény hitel, a ki­bocsátó meghatározott idő­pontban visszafizeti. Addig is utalja a kamatokat. szögezzük le: a városi ön- kormányzatok kifejezetten jó adósok. Keresett ügyfelek banki körökben, tekintsük a hitelezés bármely techniká­ját is. Tehát nem feltétlen -gond, ha igénybe veszik a kínálkozó lehetőségeket. Sőt! Az már más kérdés, ho­gyan sáfárkodnak a meg­szerzett milliárdokkal. Ha jól forgatják, sokszorosát hozhatja a befektetés. Ellen­ben kellő szakértelem és megfontoltság híján nehéz helyzetbe kerülhet egy tele­pülés. Mert amikor eljön az idő, fizetni kell. Baján talán nem lesz ezzel gond, hiszen a kétmilliárdos befektetés a háromszorosát hozta ered­ményes pályázatok révén. Eddig. örökérvényű igazságnak pedig álljon itt az e tekintet­ben azért mérvadónak szá­mító André Kostolany mon­dása: „Ha pénzről van szó, csak egy jelszó létezik: töb­bet”. Lehet, igaza van. Késő ősszel áll bíróság elé a hentes bíróság Elkészült a vádirat a kalocsai csonkítós gyilkosság ügyében VITRIOL Nem a villanykörte a fő energiazabáló, hanem a kivénhedt, de jó étvágyú kazan Különös kegyetlenséggel elkö­vetett emberöléssel vádolja a Bács-Kiskun Megyei Főügyész­ség a kalocsai A. Pétert, aki áp­rilisban összeszurkálta és bru­tális módon megcsonkította ba­rátnőjét. A gyilkosság április 20-án tör­tént Kalocsán, egy Bátyai úti társasház egyik lakásában. A vádirat szerint a vádlott, A. Pé­ter itt ölte meg barátnőjét bru­tális kegyetlenséggel. A huszonkét éves férfi - az egykori Magyar Gárda helyi szervezetének tagja - hentes­ként dolgozott. 2007 szeptem­berében garázdaság és súlyos testi sértés kísérletének bűntet­te miatt egyszer már állt bíró­ság előtt. 2008 tavasza óta fűz­te szerelmi kapcsolat a tizenki­lenc éves I. Gyöngyvérhez. Mint azt a vádirat is tartalmazza: vi­szonyuk nem volt zavartalan, A. Péter többször megcsalta barátnőjét, két alka­lommal meg is ütöt­te, de a lány mindig megbocsátott neki. Rövid ideig együtt éltek, ám a vádlott ké­sőbb a Bátyai utcába költözött albérletbe. Amikor A. Péter regisztrálta magát egy társkereső honlapon, a lány elhatározta, hogy szakít vele, holmiját is visszavitte ap­ránként szülei házába. 2009. április 19-én Budapes­ten véletlenül találkoztak, a vádlott ekkor kérdőre vonta a lányt, mit keres a fővárosban, mire ő közölte vele, hogy az interneten keresz­tül megismerke­dett egy férfival, őt látogatta meg. Együtt utaztak ha­za Kalocsára, de Gyöngyvér ekkor már nem töl­tötte az éjszakát A. Péterrel. Megbeszélték viszont, hogy másnap a lány elmegy a vád­lotthoz. Az ügyészség szerint a gyil­kosság estéjén A. Péter nagy mennyiségű alkoholt fogyasz­tott, majd féltékenységében egy túlélőkéssel kétszer nagy erő­vel megszúrta a lányt, majd ez­után borzalmasan megcsonkí­totta. A brutális elkövető szám­talan vágást ejtett áldozatán, majd a vérbe fagyott holttestet letakarta egy horogkeresztes zászlóval. A gyilkosság után pár órával elmondta édesapjának a történ­teket, ezután bementek a Kalo­csai Rendőrkapitányságra, ahol a gyilkos beismerő vallomást tett. Április 23. óta előzetes le­tartóztatásban van. A vád a férfi ellen különös ke­gyetlenséggel elkövetett ember­ölés bűntette, melyet akár élet­fogytig tartó szabadságvesztés­sel is büntethet a bíróság. ■ Hraskó István Megszüntették a százas égők gyártását, állítólag 2016-ra az energiafaló villanykörtékről már csak múlt időben fogunk beszél­ni. így, ugye, elvileg sok energiát lehet megspórolni. De kérdés az, hogy vajon több marad-e a csa­ládi kasszákban. Az okos elem­zők azt mondják, hogy hosszú távon a takarékos égőkkel 5-10 ezer forintot is meg lehet spórol­ni, még ha azok ára 800-tól 2500forintig terjed is. Olcsó vil­lanykörtét meg 50-100 forintért is kapok a boltban. Magam is használok otthon energiatakaré kos égőt, tönkre is ment egy-két év alatt több is. Amikor a bolt­ban reklamáltam, azt mondták, hogy nem kell sűrűn kapcsolgat­ni, mert az az égő halála. De mit lehet tenni a mellékhelyiség­ben, ahol gyakran kapcsolgat­ják a világítást, mert naponta ott többször is megfordulnak a családtagok? Ott pont jó a 40 wattos körte, ami szintén halál­ra van ítélve. Ha már takarékos­kodunk, nem a világítással kel­lene kezdeni. Az áramzabáló öreg hűtőket, fagyasztókat, bojle­reket kellene lecserélni. De ha rajtam múlna, akkor a fűtés­korszerűsítéssel kapcsolatos be­ruházásokra adnék a jelenlegi­nél sokszor több támogatást. Egy család energiaköltségeinek 70 százalékát teszi ki a fűtés ára, a világítás meg ennek mindössze egyhetede. m B. Zs. ■ Horogkeresztes zászlót borított a gyilkos az áldo­zat holttestére.

Next

/
Thumbnails
Contents