Petőfi Népe, 2009. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-17 / 218. szám

6 KUNSZENTMIKLÓS PETŐFI NÉPE - 2009. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Jólesett újra visszatalálni a nagyalföldi jó rokonsághoz Leleményes kunok öröksége fesztivál Elfoglalta a város főterét az ínyes pásztorok illatos konyhája Hivatalosan is megadták a mód­ját szövetségüknek a kiskunok és a nagykunok. Szombaton alá­írták a testvérvárosi szerződést Kunszentmiklós és Karcag elöl­járói.- Nagykunság elég nagy, mi­ért épp a karcagiakkal hozták tető alá az együttműködést? kérdeztük Lesi Árpádot, Szentmiklós alpolgármesterét.- Régi a mi kapcsolatunk, személyes élményem is van a kezdetekről. Talán 6-7 éve Szé- kelykeresztúron, a másik „test­vérnél” jártunk. Találomra leül­tünk egy asztalhoz beszélgetni a székelyekkel, ám kiderült, va- lahányan karcagiak. Attól kezd­ve gyakrabban találkoztunk. A kiskunságiak és a nagykunsá­giak valamikor elszakadtak egymástól, most jól esik vissza­találni, könnyen megy a barát- kozás a hasonló kultúrájú em­berek között. Lesi Árpád alpolgármester- Milyen hasznot látnak a karcagiakkal való együttmű­ködésben?- Nagyon általánosítva azt mondhatnám, a kun identitást őrizzük. Természetesen a gaz­dasági együttműködés lehető­ségeit is firtatjuk. Karcag közel a határhoz, érdemes lehet kö­zös cégek alapításáról is gon­dolkodni. Nem kergetünk ha­mis illúziókat, hisz a blum- bergi testvérvárosi együttmű­ködésnek is van közvetlen eredménye: betelepült onnan hozzánk az egyik cég. A cse­répgyár orientálódik Erdélybe, és mivel oda is van az önkor­mányzatnak kapcsolata, egy­szer gazdasági együttműködés is kialakulhat az átjárásból. Kisszínpad a Kálvin téren. Csak azok léphetnek rá, akik a valós kulturális értékeket népszerűsítik. A néphagyományok ápolá­sával, a népművészeti érté­kek megmutatásával táp­lálja a kiskunsági kultúrát Kunszentmiklós. Miklay Jenő Pezseg az élet a nyár végén, ősz elején a Felső-Kiskunságban. Egymást érik a népi kulturális örökség megóvására újra felfe­dezett fesztiválok. A szervezők szándéka az is, hogy fellendít­sék a turizmust, minél több ven­déggel országhatáron innenről és túlról. A vidék támaszkodhat hagyományaira, szerteágazó kapcsolatokat építhetnek általa falvak és kisváro­sok. Kunszent- miklóson ponto­san másfél évtized óta bontako­zik a Szentmiklósi Napok feszti­vál, amely szeptember közepe táján ajándékozza meg színes programokkal teljes hétvégére a helybelieket s az alkalomra láto­gató vendégeket. Nehéz megvá­laszolni, mi a rendezvénysoro­zat legjelesebb színfoltja, de mi­vel a kiskunsági juhtenyésztés központjában vagyunk, marad­junk annyiban: a birkapaprikás mesterszakácsainak kell leg­előbb köszönetét mondani a finom falatokért. Meg azért is, hogy nagyon komolyan veszik a részvételt a főzőversenyen. Vassné Kelemen Ágnes önkor­mányzati képviselő, a gasztronó­miai seregszemle szervezője elé­gedetten számolta a csaknem az egész főteret elfoglaló bográcsos tűzhelyeket.- A szeptemberi városi ünnep­ségek keretében hét év óta sze­repel a pásztorok konyhája. Elő­ször huszonketten neveztek be, aztán szükséges volt lezárni a városközpontot, mert a szaká­csok megduplázódtak, most pe­dig száz szabadtéri konyhában főtt az étet. A hagyományokat élesztő rendezvényeknek na­gyon fontos eleme a gasztronó­mia, mert jó hangulatot teremt, egyre több baráti és munkahelyi társaság költi el itt az ebédjét, a fővárosból, Karcag­ról, Túrkevéről is jöt­tek vendégek - sorolta Vassné Kelemen Ágnes. A látványos, tartalmas feszti­vál, miként a Szentmiklósi Na­pok is, természetesen kiadással jár. Hogy mennyi költséggel, azt elég nehéz megmondani. Na­gyobb részt a városi költségve­tésből fedezik, a másik részét a tehetősebb szentmiklósiak ad­ják össze. Lesi Árpád alpolgár­mester úgy számolta: körülbelül másfélszázan támogatták a rendezvényorozatot.- Talán nem is a szám a fontos, hanem az, hogy többen járultak ■ Nem sajnálták a fesztiváltól a támogatást. A kitűnő szakácsok főztje mindig összehozza a baráti asztaltársaságokat hozzá, mint tavaly, és senki nem mondta azt: válság van, nem tud adni. Megköszönöm a szent­miklósiaknak a tevékeny közre­működést, személy szerint szí­vesen veszek részt sok ilyen ren­dezvény szervezésében az elkö­vetkező években Az emberek igénylik a kellemes kikapcsoló­dást, s a Szentmiklósi Napoknak is az a feladata, hogy minél több embert összehozzon.- Szívesen elmondjuk: vala­mennyi programunk a népha­gyományok ápolásából, feleleve­nítéséből táplálkozik. Nem ké­rünk a multikultiból, merítsünk minél többet a mi szép kulturá­lis örökségünkből, mert nekünk az kínálja a lelki kapaszkodót - sorolta Lesi Árpád. Bődi Szabolcs, a város polgár- mestere egyebek közt a hagyo­mányos kézművesség jelentősé­gét hangsúlyozta.- Első ízben nyílt a Szent­miklósi Napokon a magyarok ut­cája, vagyis a kézműves, háziipa­ri cikkek, kistermelői élelmisze­rek vására. Sok pulton sorakoz­tatták fel a természetes anyagok­ból, mezőgazdasági mellékter­mékekből készített használati tárgyakat, garantáltan egészsé­ges élelmiszereket. Örülhetünk annak, hogy Bányai Gábor, a me­gyei közgyűlés elnöke, Font Sán­dor és Lezsák Sándor országgyű­lési képviselők élére álltak a hungarikumok rendszere kidol­gozásának. Népszerűsíteni akar­juk mindazokat az értékes ter­mékeket, amelyek egyszersmind praktikusak és megtestesítik a magyar vidék népének lelemé­nyét, átszellemültségét. Vassné Kelemen Ágnes Kitüntették a közösségért legtöbbet fáradozókat Nagyobb hasznot számítanak a juhászok élelmiszertermelés Kitűnő bárányhúst adnak a kiskunsági mezők A Szentmiklósi Napokon több személynek kitüntetést adomá­nyozott az önkormányzat a város közössége érdekében tanúsított munkásságukért. Kunszentmiklós Város Dísz­polgára címet posztumusz Petró- czi Sándornak, a Mozgókép ala­pítvány elnökének adományoz­ták, egyebek közt Kunszent- miklóshoz való hűségéért, a vá­ros közösségéért végzett áldoza­tos munkájáért. Ugyanezt a kitüntetést kapta Tamási József esperes hitéleti munkásságáért, az általános em­beri, a magyar hívő életforma népszerűsítéséért. Kunszentmiklósért cím tulaj­donosa a Szappanos Lukács Nép­dalkor. A művészeti egylet tevé­kenységéből a hagyományőrzést, a népdalkincs kutatását, előadá­sát méltatták. A Kunszentmiklósi Megmara­dás a város szellemi életének gaz­dagításáért, a példamutató közös­ségi élet megszervezéséért kapta a Kunszentmiklósért címet. Galambos Sándorné több mint félévszázados pedagógusi tevé­kenységéért, példamutató szülői életéért részesült önkormányza­ti kitüntetésben. Az év vállalkozója címet a Me­diterrán Magyarország Beton­cserépgyártó Kft. érdemelte. A cég jelentős zöldmezős beruhá­zást valósított meg és támogatja a város kulturális életét. Az ökogazdálkodás legtekinté­lyesebb szakembereivel tanács­koztak a felső-kiskunsági juhá­szok a múlt héten, szombaton a szentmiklósi városházán. A résztvevők a természetes álla­potú juhtenyésztés elméletét és a gyakorlati tapasztalatokat egyeztették. Megállapodtak ab­ban, hogy a kiskunsági juhásza- tok összességében képesek el­látni egy napi néhányszáz bá­rány feldolgozására alkalmas üzemet. A kistérségben már több éve tart az úgynevezett ökojuh-vágóhíd létesítésének előkészítése. A korábban ki­adott és a most elhangzott szak- vélemények is rentábilisnak fel­tételezik a Kunszentmiklóson felépítendő üzem termelését. A beruházáshoz szükséges költsé­get döntően a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kis­térségi Társulás Leader-prog- ramból igényelt forrásából te­remtenék elő.- A juhhús felvevőpiaca jelen­tős és az élőállat közvetlen érté­kesítése helyett, feldolgozva sokkal nagyobb haszonra ten­nének szert a gazdák - össze­gezte szombaton a juhhús fel­dolgozás gazdasági kilátásait Bődi Szabolcs polgármester.- Ellenvéleményeket is hal­lunk: a meglévő juhvágóhidak mellett nem lehet nyereséges az új üzem. Csak azt felejtik hozzá­tenni, hogy a régi üzemek nem Bődi Szabolcs: - A külföldiek erősek, de vállaljuk a versenyt működnek, mert azok külföldi tulajdonosainak nem áll érde­kében a magyarországi terme­lés. Mi most szembe megyünk az olaszok édekeivel, de megíté­lésem szerint bírjuk majd a ver­senyt, kitűnő minőségű bárány­húst adnak a kiskunsági mezők. Természetesen érteni kell a piac szervezéséhez, sok múlik majd azon, hogy a feldolgozót működ­tető gazdasági társaság milyen kereskedelmi kapcsolatokat tud létrehozni idehaza és külföldön - tette hozzá Bődi Szabolcs. AZ OLDAL A KUNSZENTMIKLÓSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: MIKLAY JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents