Petőfi Népe, 2009. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-04 / 181. szám

4 PETŐFI NÉPE - 2009. AUGUSZTUS 4., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Magyar találkozó magyar ízekkel és hordozható repülőgéppel Por és hamu: az idő megy újraértékesítik Közel háromezer lejárt sírhely a Köztemetőben Kiskunfélegyházán még várni kell az arab betegek kórházi kezelésére A Magyarok Szövetsége az or­szág legnagyobb szabadtéri ta­lálkozóját szervezi meg társadal­mi összefogással idén augusztus 21-23-a között Kunszentmiklós- Bösztörpusztán. A rendezvény íblyománya a tavaly augusztusi magyar-madjar törzsi találkozó­nak, amelyre több tízezer láto­gató érkezett. A kazakisztáni testvérnép legközelebb jövőre delegál ide küldöttséget, azt elő­legezi most a Magyarok Orszá­gos Gyűlése és Vására. Legalább százezer embert várnak, mint­egy ezer őstermelőt, kézművest. A Magyar Találmányok Háza je­lentkezik a legfrissebb magyar felfedezésekkel, olyanokkal, mint az elektromos autó, a hor­dozható repülőgép. A Puszta­egyetemen magyar tudósok és közéleti emberek tartanak elő­adásokat, bemutatják az elmúlt öt év legjobb magyar filmjeit. Fellépnek a Kárpát-medencei táncegyüttesek, harcművészek, zenekarok, az Ismerős Arcok, a Dobogókő, a Szilaj dobkör és a Vágtázó Csodaszarvas, a soha meg nem szólalok, de szerepel­ni vágyók is. Több száz termé­szetgyógyász, orvos, csontko­vács érkezik segíteni a rászoru­lókon. Magyar ízek találkozóján ötezer literes bográcsokban fő majd az étel. Herpai Sándor, a Magyarok Szövetsége alelnöke elmondta: augusztusra elkészül az első va­lódi civil országprogram is a tár­sadalom széles tömegei által tá­mogatott megoldásokkal. ■ M. J. Felróják a táblára Lajosmizse városának nevét Magyarországon az első székely­magyar rovásírásos helységnév­táblát Kunszéntmiklóson állítot­ták fel 2007. szeptemberben. Az­óta több település csatlakozott a kun városhoz, Lajosmizse is ezt tervezi. A helyi civilek ily mó­don is ápolják az ősök emlékét és demonstrálják azt, hogy Lajosmizse is elsősorban ma­gyar város és csak másodsorban európai. Az ősi székely-magyar jelekkel feliratozott táblát au­gusztus 15-én, 10 órakor avatják. ■ M.I. A tavalyihoz képest nem csökkent az újbóli meg­váltásra váró sírhelyek száma a kecskeméti Köz­temetőben. Az év eleje óta 100-120 hozzátartozó vásárolta újra halottja nyughelyét. Popovics Zsuzsa- Sokan azt gondolják, ha meg­vettek egy sírhelyet, az örökké szól, noha a rendelkezési jog vé­ges, a hantos sírhelyé 25, az urnafülkéié 10, a kriptáé pedig 60 év - tájékoztatta lapunkat Herczeg Anikó, a Városgazdasá­gi Kft. temetkezési részlegének vezetője. - Júliusban immár har­madszor hirdettük meg az idén lejárt sírhelyek listáját. A hozzá­tartozót - mindig azt a személyt, aki főkönyvben birtokosként szerepel - levélben tájékoztat­juk, amennyiben igényt tart a sírra, a következő 10-25 évre megváltási lehetőséget biztosí­tunk. A törvény egy év türelmi időt biztosít a családoknak. A gyakorlatban több évig is vá­runk a hozzátartozókra, mivel sokan távol élnek, ritkán látogat­ják a kecskeméti sírkertet, így nem is tudják, hogy lejárt a ren­delkezési joguk. ■ A síremlékek is költöz­nek, ha úgy hozza a sors. Amennyiben nem kívánják újraváltani a sírhelyet, egy le­mondó nyiltakozat szükséges a család részéről. Ebben rendel­kezni kell a síremlékről, illetve arról, kívánják-e átexhumálni a halott földi maradványait. A kegyeleti időből fennmaradó részre vonatkozóan visszafize­tési kötelezettsége van a fenn­tartónak.- Aki húsz évvel ezelőtt meg­fizetett egy sírhelyet, és a fenn­maradó öt évre igényli a vissza­fizetést, az értelemszerűen cse­kély összeget kap - mondja a részlegvezető. - Olyan is előfor­dul, hogy egy család két-három éve váltott egy sírhelyet, most elköltözik az ország másik ré­szébe és ottani temetőben sze­retné elhelyezni halottját. Ez esetben a befizetett összeg akár 80 százalékát is visszatérítjük, időarányosan. Halottak napja körül figyel­meztető matricák kerülnek az újraértékesíthető sírhelyekre. A következő év tavaszától pe­dig igény szerint el is adják a sírhelyeket. A „legnépszerűbbek” a ket­tes kapu környékén lévő nyug­helyek. A sírokban lévők földi maradványait közös sírhelybe helyezik, mégpedig azonosítha­tó módon: zsákban, lábcédulá- val. Negyed évszázadra adják a nyughelyét A régi sírhelyek ára valami­vel alacsonyabb, mint az úja­ké. Egy kétkoporsós új sír­hely ára 36 000 forint 25 év­re. Egy régi sírhely újraváltá- sának legalacsonyabb díja 15 000 forint. A felszámolásra váró katoli­kus kistemetőből is a Közteme­tőbe kerülnek az ott nyugvók. Itt, előreláthatólag, jövő tavasz- szal 2500 sírhelyet számolnak fel. Eddig negyven család jelez­te, hogy átexhumáltatná hoz­zátartozóját. Az ott lévő érté­kes síremlékek is átkerülnek a Köztemetőbe, csakúgy, mint 12 árvaházi gyermek földi marad­ványai, melyek egy külön par­cellában kapnak helyet. Több mint egy hónapja röppent fel a hír Kiskunfélegyházán, hogy arab mozgásszervi betegek fognak érkezni a helyi kórházba. Ez képviselő-testületi ülésen is elhangzott, azóta azonban nem lehetett többet hallani arról, hogy mikor kezdik meg a betegek re­habilitációját. Tudomásunk sze­rint a kórház új részébe jönné­nek a betegek, amit ki is ürítet­tek. Több alkalommal is érdek­lődtünk az ügyben, de pontos in­formációt nem kaptunk. Dr. Ko­■ Kiskunfélegyházán várják az arabokat a kórházba. vács József tegnap érkezett visz- sza szabadságáról, így neki is fel­tettük a kérdést: mikor érkeznek az arab betegek? A főigazgató el­mondta, hogy egy munkatársuk valóban kint van tárgyalni egy meg nem nevezett országban, de pontos időpontot nem tudott mondani a betegcsoportról. Amennyiben megérkeznek a betegek, akkor a kórház sze­mélyzetének is alkalmazkodni kell hozzájuk. Ez abban is meg­nyilvánul majd, hogy az ápoló­nők csak olyan ruhában lehet­nek, ami nem ütközik a külföldi betegek szokásaival, vallási elő­írásaival. ■ Többe kerülnek ősztől a sírok Szentmiklóson Körülbelül 9 százalékkal drá­gul ősztől a sírhelyek megvál­tása a kunszentmiklósi közte­metőben. A városi közgyűlés a múlt héten fogadta el a temető üzemeltetője, a Bakér Kun­szentmiklósi Nonprofit Kft. díj­módosításról szóló kérelmét, amit a cég az adózási szabá­lyok változásával, az infláció­val indokolt. A városi képvise­lő-testület várhatóan ősz elején hoz rendeletet az új díjszabás­ról. E szerint, például az egyes sírhelyek megváltása nettó 20 ezer forintba kerül, vagyis ar­ra még felszámolják az áfát. A ravatalozó, a temetkezési kellé­kek használatáért fizetendő dí­jat a temető üzemeltetője hatá­rozza meg. ■ M. J. Hetvennégy gyereket vittek nyaralni fülöpszállás A szülők az iskola honlapján követték figyelemmel a táborozást Sorra felszámolják a régi szeméttelepeket Ezen a nyáron is vidám szünidő köszöntött a fülöpszállási Herpai Vilmos Általános Iskola diákjai­ra. Eddig többnyire messzi tája­kon szervezett nekik táborozáso­kat az intézmény, újabban életre hívták az olcsóbb, vagyis a szeré­nyebb jövedelmű családoknak is megfizethető napközis tábort. A támogatók, a gyermekjóléti szol­gálat segítségével Kesikné Ho­rogszegi Márta, Kollár Katalin, Miskolczi Aranka, Papp Sára ne­velők 74 gyereknek ajándékoz­tak egy hétre szólóan izgalmas programokat. Az első három na­pot az új izsáki horgász- és pihe­nőparkban töltötték a gyerekek sátorozással, horgászattal, für­déssel és tábori játékok, dalok ta­Mindenütt jó volt táborozni, de az izsáki horgász- és pihenőpark mindent megért nulásával. Az iskolában és a falu­házban is felütötték tanyájukat, megismerkedtek a kézműves­séggel: egyebek közt batikoltak, nádsípot készítettek, agyagoz- tak, szőnyeget szőttek, mézeska­lácsot díszítettek. A középiskolás fiúk az íjászatba is beavatták a kisebbeket. Ki-ki rengeteget sportolhatott, lovas kocsiról falut néztek sőt, átkerékpároztak Sza­badszállásra a moziba, másnap éjjel pedig bátorságpróbára hív­ták ki egymást a csapatok. Szü­leik az iskola honlapján követték figyelemmel a programokat. Egy szó mint száz, a táborozás olyan jól sikerült, hogy a gyerekek már­is elhatározták a jövő nyári egy­hetes sátortáborozást. ■ Több település határban is meg­kezdődött a régi hulladéklera­kók felszámolása. A szeméttele­pek bezárása, illetve a rekultivá­ciós munkálatok megkezdését követően tilos a háztartásokban keletkező hulladé­kot elhelyezni a ré­gi, megszokott he­lyen és módon. A Dél-Alföld leg­nagyobb környezetvédelmi munkálatainak során 82 telepü­lés 83 korszerűtlen hulladékle­rakójára kerül lakat és megkez­dődik a tájsebek „gyógyítása”. A rekultivációval a hulladékle­rakók felszíni és felszín alatti kör­nyezetszennyező hatását csök­kentik, a tájjelleg esztétikai és a tájba illesztés feltételeinek figye­lembevételével. A régi lerakók­ban több tízezer köbméter sze­metet mozgattak meg, tömörítet­tek, majd fedtek be takaróréteg­gel. Az építési mun­kák már befejeződtek Imrehegyen, Csólyos- páloson, Kömpöcön, Pirtón, Bócsán, Fi- sherbócsán és Tázláron. Az utó­munkálatok során a rekullivált területeket füvesítik, növényeket ültetnek, ami megakadályozza a fedőrétegek erózióját. A rekultivált régi szeméttele­peket még tíz évig ellenőrzik, monitoring kutakon keresztül vizsgálják a talajvíz szennye­zettségét is. ■ I. N. ■ Füvesítéssel előzik meg az eróziót. Illusztrációnk a múló időre emlékeztet. Az ember felejt, a hivatal figyelmeztet.

Next

/
Thumbnails
Contents