Petőfi Népe, 2009. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-18 / 193. szám

PETŐFI NEPE - 2009. AUGUSZTUS 18., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Csutorás Magas színvonalú gálaműsorral köszöntek el a lajosmizseiektől a Csutorás nemzetközi népzenei és néptánctábor résztvevői. Népművészeti közösségnek nevezhetjük őket, mert a kezdeti idők vándortáborozásaikor is folyton a „hazát” keresték. Úgy néz ki, 24 év után végleg otthonra találtak Mizsén. A magyar népzene, néptánc, kézművesség értői szép számmal érkeztek most is az ország minden tájáról és határainkon túlról is. Tanultak egymástól, s tanították szívesen az őket meglátogatóknak a népi mesterségeket, népek szép muzsikáját, táncát, messzi földön élők hagyományait. Értékes munka az övék, mert ők még ismerik a helyet, ahonnan mindannyian érkeztünk. Gálájukon ennek a színes életnek a művészetéből szőtt csokrot adták ajándékul a mizseieknek a művelődési házban. (M. J.) Fáklyává burkolt panelek szigetelés Jó lenne, ha tűzvédelmi szakember ellenőrizné A kenyérverseny eredménye befolyásolja az üzletmenetet Ma dönt a szakmai zsűri arról, ki sütötte a Hírős Hét Fesztiválon meghirdetett pékverseny legjobb kenyerét. A kereskedelmi kama­ra biztosít helyet versenynek. Hol­nap és holnapután a közönség is megkóstolhatja a kenyereket. A Kecskemét legjobb kenyere cím elnyerése a tétje a közönségszava­zásnak. A városháza előtti pavilo­nokban lesz a kenyérkóstoló. A szakmai zsűri tavaly Viszokai András lőkösházi pék termékét találta a legjobbnak. A családi vál­lalkozás Hetényegyházán lévő műhelyében sütött kenyér nyert. A Békés megyei pék megkeresé­sünkre elmondta, hogy a tavalyi eredménynek köszönhetően a korábbinál többen fogyasztják a termékeiket. Egy budapesti üz­letember Bécsben nyit egy na­gyobb éttermet, oda Kecskemét­ről szeretne kenyeret szállítatni. Viszokaitól megtudtuk, hogy Bé­késben a másfél kilós, Kecske­méten pedig a háromkilós ke­nyerei népszerűek. ■ B. Zs. Okmányirodát akar a vecsei önkormányzat Önálló okmányirodát akar létesí­teni Dunavecse. Ahhoz előbb meg kell szereznie az önkor­mányzatnak a Dél-alföldi Regio­nális Államigazgatási Hivatal, il­letve még előtte az érintett kis­térségi önkormányzatok hozzá­járulását. Dunavecse közigazga­tási területe jelenleg Kunszent- miklós okmányirodájának ille­tékességi területéhez tartozik. A lakossági ügyintézést megköny- nyítendő, 2005 óta állandó kihe­lyezett ügyfélfogadást tartanak Vecsén két hivatalnokkal. A kun- szentmiklósi képviselő-testület holnap határoz: hozzájárul-e Ve- cse önálló okmányirodái illeté­kességéhez. Vélhetetően nem gördítenek akadályt elébe, ki­váltképp azért nem, mert állító­lag Vecsén megszegték a kihe­lyezett irodával kapcsolatos megállapodást: nem fizetik fenn­tartása költségeit. Az idén feb­ruárban kiállított számla ellen­értékét többszöri felszólításra sem utalták át, ez idáig több mint másfél millió forinttal tar­toznak Szentmiklósnak. ■ M. J. A hétvégén egy miskolci tízemeletes ház egy része kiégett. Egy nő és fia meghalt, egy 16 éves lány életveszélyesen megégett. Barta Zsolt Az információk szerint Miskol­con a hőszigetelés is éghetett. Az elmúlt években magánházak, tömbházak ezreinél végeztek szi­getelési munkákat. Borsos Tibor kecskeméti tűzvédelmi szakértő azt nyilatkozta lapunknak, hogy csak olyan alapanyagokat lehet egy-egy szigetelési munkánál be­építeni, amelyeket az Építési Mi­nőségellenőrző Innovációs Kht. előzőleg minősített. A lift nélküli 4-5 eme­letes házaknál 30-45 perces tűzállósági ké­pességgel kell rendel­keznie a hőszigetelt rendszernek, ugyanez tízemele­tesek esetén 45 perc feletti. Dr. Faragó Ede, a kecskeméti városi tűzoltóság parancsnoka azt mondta, hogy a biztonság szempontjából nem az olcsó hun­garocell, hanem például a kőzet­gyapot alapanyagú szigete­lőanyagot kellene használni. Az ugyan többe kerül, de nem ég. Ha könnyen éghe­tő anyaggal dolgoz­tatnak a megrende­lők, akkor legalább az ablakok körül 30 centire kellene olyan szigetelőt elhelyezni, ami gátolja a tűz terjedését.- Az a baj, hogy a kivitelezési munkák ellenőrzése szabályo­zatlan - mondta városi tűzoltó­ság parancsnoka. A pályázati pénzből (is) elvég­zett szigetelés során csak az Or­szágos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelő anyag használható. Ott, ahol a lakók a saját zsebből fizetik a felújítást, nincs, aki ellenőrizzen, hisz’ nem kötik építési engedélyhez a munkák elvégzését. Faragó Ede összegzése sze­rint az égő szigetelés külön problémát jelent, mert kívülről igen nehéz a tűzoltóknak a mentőeszközzel megközelíte­niük az ablakokat. NÉZŐPONT Olcsó megoldás áldozatokkal azt még pontosan nem le­het tudni, hogy a hétvégi miskolci paneltűz gyors to­vaterjedésében a szigetelő- anyagnak milyen szerepe lehetett. (Mint ismeretes: egy édesanya és a fia is ál­dozata lett a tűznek.) Arról azonban nagyon sokan be­szélnek a lépcsőházakban, utcán, kocsmákban, a pia­cokon, hogyha a lakóközös­ség nem az olcsóbbik szige­telőanyagot választja, ha­nem a drágábbikat, akkor talán másként végződik a borzalmas esemény. Ami tény: a családok annak ide­jén az olcsóbb szigetelés mellett voksoltak. Ezen nem csodálkozom. MAGAM 23 évet ÉLTEM pa­nelházban. Tudom, hogy sok házban a családok többsége nem jár lakógyű­lésekre, holott pénzügyek­ről kell sokszor dönteni. Többeknek a közös költ­ség befizetése is problé­mát jelent. Egy ilyen ház­ban összefogni az embere­ket, különböző szerződé­seket aláíratni, pénzt kér­ni a beruházásokra na­gyobb vállalkozás, mint a Mount Everest megmászá­sa. A szomszédok gyakran Úgy összevesznek egy-egy vita során, hogy hónapo­kig nem köszönnek egy­másnak. Ha egy felújítás során dönteni kell olcsó vagy drágább beruhá­zásról, akkor a közös kép­viselő örül, ha legalább a kisebb költségű kivitele­zést ügyét keresztül tudja vinni. Igaz, az többnyire nem tökéletes, nem időtál­ló, de legalább működik a lift, a folyosóvilágítás, nem ázik be a tető. Élhető a ház egy ideig. Az az ér­zésem, hogy valami ha­sonló történhetett Miskol­con is évekkel ezelőtt, amikor döntöttek a hőszi­getelésről. A pénztárcát kímélő megoldás lett a nyerő. Két halott meg egy haldokló az eredménye. ■ Ha a szigetelés is ég, az a sike­res mentés esé­lyét is csökkenti. KALMAN LAJOSNE ÉFABIAN FLORA B tanárnő, idegenvezető m Kálmán Lajosné, akit a városban Flóra Jl • /T néniként ismertek, 1924-ben született. 1947-től a Kecskeméti Tanító és Óvó- ■ nőképző Intézetben, 1952-től a Bányai Júlia Gimnáziumban, később a Köz- gazdasági és Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolában tanított biológiát, kertészet-szőlészetet, majd a Magyar llona-iskoiában kémiát. A felnőtt oktatásban is részt vett, meghatározó egyénisége volt a megyei idegenvezető képzésnek. Szakközépiskolai tanári évei alatt természetjáró túrái felejthetetlen élményekhez juttatták a résztvevőket. Természetszeretete, földrajzi, biológiai és törté­nelmi tudása fogalommá tette nevét. TIT előadóként és ország­járás vezetőként mutatta be országunk tájait a megye szinte minden településén, nevelt hazaszeretetre és emberségre. Ide­genvezetőként hozzájárult ahhoz, hogy az anyaország megis­merje az erdélyi és felvidéki magyarság kultúráját, hagyománya­it. E tartalmas életnek vetett véget, hogy 72 éves korában keze megbénult, majd balesetek sora ágyhoz kötötte. Július 29-én hunyt el. 2009.08.19-én, 11.00 órakor búcsúzunk Tőle a kecskeméti Református Temetőben. HIRDETÉS A Kecskemét Közbiztonságáért Közalapítvány 2005. és 2006. évi eredmény kimutatása és mérlege (ezer forintban) Összes közhasznú tevékenység bevétele: 2005. 33.477 2006. 5.419 Közhasznú működésre kapott támogatás 33.239 4.950 Alapítótól (Helyi önkormányzattól) 31.750 2.250 Egyéb 1.489 2.700 Egyéb bevétel 238 469 Vállalkozási tevékenység bevétele: 0 0 Összes bevétel: 33.477 5.419 Közhásznú tevékenység ráfordításai: 2.918 2.561 Anyagi jellegű ráfordítások 2.476 1.273 Személyi jellegű ráfordítások 3 18 Értékcsökkenési leírás 190 1.012 Egyéb ráfordítások 249­Rendkívüli ráfordítások­258 Vállalkozási tevékenység ráfordításai: 0 0 Összes ráfordítás: 2.918 2.561 Adózás előtti vállalkozási eredmény: 0 0 Adófizetési kötelezettség 0 0 Tárgyévi közhasznú eredmény: 30.559 2.858 Befektetett eszközök: 2.700 31.828 Tárgyi eszközök 300 29.428 Befektetett pénzügyi eszközök 2.400 2.400 Forgóeszközök: 30.942 7.385 Készletek 257­Pénzeszközök 30.685 7.385 Eszközök összesen: 33.642 39.213 FORRÁSOK: Saját tőke: 33.607 36.465 Induló tőke 6.000 6.000 Tőkeváltozás- 2.952 27.607 Tárgyévi eredmény alaptevékenységből 30.559 2.858 Kötelezettségek: 35 2.748 Rövid lejáratú kötelezettségek 35 2.748 Források összesen: 33.642 39.213 VITRIOL Üdvözöljük a válságot, minden gondunkat megoldotta Angol szociológusok kimutat­ták, hogy a válság kedvez a csa­ládoknak, hiszen a pénzhiány miatt kénytelenek otthon és együtt étkezni. Felbuzdultam e kutatás eredményein, és én is felmérést végeztem. Megállapí­tottam, hogy a válság a huszon­egyedik század összes problémá­ját képes megoldani. Mivel se alkoholra, se cigarettára nincs pénz, ezért rohamosan csökken a szív- és érrendszeri megbetege­dések, a májrák és a tüdőrák aránya. Az áramot rég kikötöt­ték, ezért az esti tévézés és olva­sás helyett a párok a megfelelő népszaporulat produkálásán dolgoznak. Benzinre és tömeg- közlekedésre sem futja, aminek kettős haszna van: aki gyalog jár, az egyrészt végre mozog, másrészt nem szennyezi tovább a levegőt. A fogyasztói társada­lom veszélyként lassan megszű­nik létezni, mert semmit nem vá­sárolunk. Csak arra nem talál­tam magyarázatot, hogy milyen előny származik abból, ha egye­sek a válság miatt egyszerűen éhen pusztulnak vagy öngyilko­sok lesznek. így is fel lehet fogni. Bár sze­rintem az ideális az volna, ha az emberek egyszerűen azért ét­keznének együtt a családjuk­kal, mert az jó nekik; és azért óvnák a saját egészségüket, no meg a környezetet, mert van hozzá elég eszük. m T. V.

Next

/
Thumbnails
Contents