Petőfi Népe, 2009. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-17 / 192. szám
INTERJÚ Mi lettünk a „Bábosék" Tiszaalpáron aracs eszter A kecskeméti bábosok külföldi megbecsüléséről és egy fekete öves feministáról Az Árnyak színházát három nyelven játssza, legutóbb pedig a Békéscsabán megrendezett UNIMA Nemzetközi Bábszínházi Fesztivál különdíjasa lett. Aracs Eszterrel, a Ciróka társulatának tagjával a bábszínház olaszországi és angliai turnéja után beszélgettünk. Rákász Judit- Anglia, Olaszország és még idén Finnország és Japán - munka és nyaralás?- Inkább munka és szakmai elismerés. De főleg munka. A külföldi vendégjáték fontos bevétel a Cirókának. Kizárólag meghívásra utazunk, feszes programmal, egyik fellépésről rohanunk a másikra. Rossz eljönni egy városból úgy, hogy semmit sem láttunk belőle, de nem panaszkodom, mert cirókásként bárhova jó megérkezni. Akár Magyarországon, akár Európában vagy a tengeren túlon játszunk, mindenhol érezzük a megbecsülést. Sok helyre visszahívnak bennünket, és amikor másodszor, harmadszor járunk egy fesztiválon, akkor már tudják, hogy a Ciróka Bábszínház Kecskeméten van, Magyarországon. Az ottani megbecsülésből csomagolni is szoktunk, hogy egész évben kitartson.- Az angliai és olaszországi turnén szakmai közönség előtt játszottak?- Fesztiválokra kaptunk meghívást, de civil közönségünk volt: gyerekek és felnőttek is. Például az egyik birminghami Árnyak színháza előadáson nevelőotthonban élő gyerekeink voltak. Úgynevezett rossz gyerekek. A szervező el volt ájulva, mennyire lekötötte őket az előadás. Utána odajöttek hozzánk, kérdezgettek, főleg az érdekelte őket, hogy csináljuk a trükköKözelkép- Pécs - Győr-Kecskemél- Tiszaalpár. A pécsi iskolás években Eszter sok mindenbe belekóstolhatott: színház, hangverseny, bábszínház, kórus. A gondos előkészítő munka ellenére ő maga is meglepődött, amikor 6. osztályban váratlanul rájött, hogy a Mi leszel, ha nagy leszel? kérdésre egyetlen lehetséges válasz létezik. A televízióban akkor vetítették a Nyolc évszak című örökérvényűt, Eszti pedig az első epizód után tudta: színész lesz. Színjátszó csoportokba járt, majd a Pécsi Nemzeti Színház Stúdiósa lett. hogy legyen „komoly” szakmája is, művelődésszervezőként diplomázott, de végül nem derült ki, hogy milyen művelődést szervezne, mert inkább elszerződött a győri bábszínházba. Közel tíz évet töltött ott, majd 5 évvel ezelőtt szerződött a kecskeméti Ciróka Bábszínházba. A kó vetkező évadban valamennyi darabban játszik. Hegy vagy folyó - az egyiknek muszáj lenni, ahol lakunk. A holtág nagyon fontos érv volt Alpár mellett. És a kert, ahol én, aki világ életemben városban éltem, kapálom a saját krumplimat meg paradicsomomat. Tiszaalpár befogadó falu. A párommal mi lettünk a „Bábosék”, és túl vagyunk az I. Alpári Nemzetközi Mikro Báb- fesztiválunkon. Ami egyrészt a saját produkcióinkból állt, másrészt jöttek a művelődési házból a tanodásaim, nemzetközi meg attól lett, hogy nálunk vendégeskedett a bohóc bábszínész barátnőm, aki egyébként Svájcban él. Nagy hírverés ugyan nem volt, de azokat, akik lemaradtak, vigasztalja, hogy lesz jövőre is. Sok barátunk szólt, hogy jönnek. Nem fizetségért, mert az nincs, hanem mert jó ide jönni.- Ha jó az előadás, nincs esély a rosszal kodásra - felvételünk a Malom mese című előadáson készült két. Nagyon helyesek voltak. Ha jó egy előadás, akkor nekik sincs esélyük arra, hogy rosz- szalkodjanak. Izgultunk, mert az Árnyak színházát először játszottuk angolul, de vették a lapot. Ezt az előadást egyébként most már három nyelven játsz- szuk: magyarul, spanyolul és angolul.- Megfordult a fejében, hogy külföldön könnyebb lenne?- Szakmailag talán, de nekem nagyon fontos a nyelv. Nagyon beszélgetős vagyok. A legjobb itthon, kis falvakban játszani. Az ott élő gyerekek hihetetlenül értékelik, amit látnak. Egész más, ha ingergazdag, nagyvárosi közegben élő gyerekek ülnek a nézőtéren. Ott már jönnek a beszólások, bábránci- gálások. Kecskemét kivételes hely ebből a szempontból is. Remek hazai közönségünk van. Egész másként viszonyulnak a színházhoz azok a gyerekek, akik egy-kétéves koruktól hozzászoknak a színházi környezethez, szeretnek bábszínházba járni.- Mikor láthatja a kecskeméti közönség Gulyás Terka első élő bemutatkozását?- Gulyás Terka köszöni, jól van, miképpen Müzli János, Popcorn Péter és Zabpehely Béla is. Időpontot nem tudok mondani, de remélem, hogy eljön ennek is az ideje. Egyszer megpróbáltam bekéredzkedni az egyszemélyes vásári produkciómmal - amelynek egyébként a szabatos címe, Gulyás Terka, avagy aki a müzlit nem szereti, A megbecsülésből csomagolunk a hazaútra, hogy egész évben kitartson. rossz ember nem lehet -, de olyan sok engedélyt kellett volna beszerezni, hogy feladtam. Több vidéki városban voltunk már, néhány helyre vissza is hívtak. Bizakodó vagyok.- Miért éppen Gulyás Terka?- Női hős figurát kerestünk. 15 éve vagyok a pályán, ebből legalább 10-et végigkirálylánykodtam, most már mást szerettem volna. Aztán addig kerestem, amíg rájöttem, hogy nincsenek hősnők, tehát jobb, ha kitalálunk egyet. így lett az én Terkám, aki fekete öves feministának indult, de sokat szelídült az Idők folyamán. Egyébként gyengéd szálak fűznek a vásári komédia műfajához: előző utcaszínházi társulattal, négy színésszel és két zenésszel összehoztunk egy csapatot. 3-4 méteres bábokat készítettünk, és rövid, vicces etűdöket adtunk elő vásárokban, falunapokon, búcsúkban. Szinte az egész országot bejártuk.- Megfér a vásári komédia a barbibabás céllövöldével, a villogós dodzsemmel meg a tucc-tucc zenével?- Azt kikapcsoltattuk! Helyette volt dobosunk és töröksíposunk, aki moldvai népzenét játszott. Megférés az is, hogy soha nem volt gond a tucc-tucc kikapcsolásából.- Négy kecskeméti év után, közel egy éve Tiszaalpárra költözött. Mit tud Tisszaalpár, amit Kecskemét nem tudott?- Például ott van a holtág, amitől 200 méterre lakunk. Falunap a Duna mentén Tass Nem a pénzen múlik egy közösségi rendezvény sikere Augusztus második szombatja a tassiaké a Felső- Kiskunságban. Meg ajándék a hétvégi túrázóknak, akik útba ejtik a falunapot. Minden augusztus közepén jó mulatságok helyszíne a tassi faluháza mögötti árnyas park, a környező utcák, terek. Csak hét év óta van ez így, vajon nevezhetjük-e ennyi idő után hagyománynak a községi fesztivált? Alighanem, mert a falubeliek azt mondják, nagyon fura lenne az ünnepi hétvége nélkül. Sokan készülnek heteken, hónapokon át. Pedig a tassi önkormányzat nem áll most úgy, hogy sokat költekezhetnének szórakozásokra. Pályázaton épp most nyertek 145 millió forintot iskolájuk feújítására s ehhez a támogatáshoz rendelt önerő a falu mércéjével mérve olyan sok, hogy hosszú időre szigorú takarékoskodásra kényszeríti a helyi költségvetést. De nem bánják a megszorításokat, mert a legfontosabbak a gyerekeik, akik persze, meg is érdemlik a gondoskodást: többségük jó tanuló, tanulmányi versenyeken díjak sokaságát gyűjtik, tevékenyek a sportban, a kulturális rendezvényeken - dicsérte őket Csík Józsefné polgármester falunapi köszöntőjében. S innen következik: nem a pénzen múlnak elsősorban a közösségi rendezvények. Tasson mindig is úgy volt: a helyi kulturális-, a lovas-, a tűzoltó egyesület színjátszói, alapítványok, adományozók, no meg a kitűnő szakácsok - és sok-sok önzetlen segítő - valósítják meg az önkormányzat szabadidős programjait. Máskor pedig gyakran nyújtanak segítséget a falufejlesztési feladatokhoz is. Ezért az összefogás szimbólumának tekintik a falunapot. Más helyeken is hasonlóan gondolkodnak Felső- Kiskunságban, végtére is rokon lelkek. Ezért a kunszentmiklósi, dunavecsel és más környékbeli kulturális csoportok mindig visznek a tassi falunapra szíves ajándékul szép előadásokat. Velük volt teljes, igazán színes a szombati buli is a Duna mellett. ■ Miklay Jenő Az összefogást szimbolizálják a Felső-Kiskunságban a falunapok >
