Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-04 / 155. szám
PETŐFI NÉPE - 2009. JÚLIUS 4., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Az egyesület nyílt napra vár mindenkit baja A makettezők egyesülete bemutatót és nyílt napokat tart ma 10-18 és holnap 10 -15 óra között a Pe- tőfi-szigeten, a Szabadidő Házban. (G. Zs.) Olvasóliget: ki fogja ki majd az aranyhalat? baja 2009 a magyar nyelv éve is. Ebből az alkalomból a könyvtár csatlakozik a halfőző fesztivál programjaihoz. Érdekes halas játékokkal várják a gyerekeket, míg a felnőttek kipróbálhatják, mennyit tudnak a város történelméből. Július 11-én, szombaton, 10 órától várják az érdeklődőket a Petőfi-szi- geten, a Szabadidő Ház előtt. (G. Zs.) Tizenhétmilliót ért az elkötött kishajó Duna Ismeretlen tettes a Duna bal partján, a Vajas csatorna kifolyójánál motorhiba miatt kikötött INTER nevezetű lezárt kishajót ellopta. A kár 17 millió forint. (M. Gy.) Pisztolyt, lőszert és tokaji bort is lopott dunaegyháza Őrizetbe vettek a rendőrök egy 24 éves dunafóldvári férfit. A gyanú szerint áprilisban ő tört be egy dunaegyházi házba, és onnan pénzérméket, ezüst étkészletet, 28 üveg tokaji bort, 15 szál kolbászt, 1 gázpisztolyt és 11 darab 7,65-ös pisztolylőszert lopott el. Továbbá egy társával februárban és márciusban egy élelmiszer- boltba is betört, ahonnan dohányt és italt vittek el. (M. Gy.) Negyven évig szolgált pedagógusként nagykörös Elköszönt a vezetése alatt álló iskolától Bencsik Rozália. A 40 éve szolgáló pedagógus 1988. óta igazgatta a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát. (M. J.) További hírek a 8A0N.hu hírportálon A társadalmi zsűri gyakorló borászai is értékelték a cserszegi mintákat a soltvadkerti versenyen Cserszegi, az Alföld aranya soltvadkert Országos borversenynek adott otthont a város A három legjobbnak minősített cserszegi fűszeres kiskunsági termelő bora. Barta-tZsolt - Bódi Renáta- A Dunántúlon született meg, mert oda szántam, aztán kiderült, hogy az Alföldön kedvelték meg a cserszegi fűszerest a termelők. A síkvidéki gazdák sokkal vállalkozóbb szelleműek, mint a dunántúli társaik, óriási területeken ültették el a növényt. Ezt tegnap dr. Bakonyi Károly, az ismert szőlőnemesítő mondta a soltvadkerti művelődési házban, egy hazai borverseny megnyitóján. A 86 éves szakember a kunsági kisvárosban megtartott XIV. cserszegi fűszeres országos borverseny díszvendége volt. Az egyetemi tanár elmondta: jövőre fél évszázada annak, hogy az Irsai Olivér és a Tramini házasí- tásából egy jó termő, egyre népszerűbb különleges ízű szőlőt sikerült nemesítenie. Népszerű. Mert idehaza több mint 3300 hektáron termesztik a gazdák. Sőt, úgy tűnik, hogy megszületése után csaknem ötven évvel külföldön is ismertté válik a nem magyaroknak szinte kimondhatatlan nevű borunk. A vendég elárulta, hogy Kaliforniában, sőt a Fokföldön is próbálkoznak a szőlészek az illatos, jó hozamú növény megtelepítésével. Soltvadkert környékén minttársadalmi és szakmai zsűri értékelésével született meg a döntés. A szakmai bizottság egyetlen soltwdkerti tagja, Schwalm Magdolna elmondta, hogy 24 mintát vizsgált, és ebből 5 magasan kiemelkedett a többi közül. Annak ellenére, hogy véleménye szerint az ő bizottságában kicsivel gyengébb minőségű borok szerepeltek. Arany minősítés összesen 5- 10%-ban adható. 100 pontos egy 500 hektáron terem a szőlő. Joggal lehetne a települést a cserszegi fűszeres fővárosának nevezni. Lehoczki Ferenc polgár- mester azt mondja, hogy az adatok szerint az ország talán legnagyobb hegyközségében terem a legtöbb cserszegi, illetve a város zászlósborát adó ezerjó. (A város környékén Tázlárral együtt 3000 ezer hektáron szüretelnek idén ősszel a gazdák.) bírálati rendszerben zajlott az értékelés, születtek rendkívül magas pontszámok is. A sorrend: 1. Kévés József termesztő. 2. Birkás Borászat. 3. Frittmann Testvérek Kft. A társadalmi zsűri Frittmannék cserszegijét találta legjobbnak. Díjat kaptak még a ceglédiek, neszményiek, pannonhalmiak is. A vadkeri Font Pincészet Irsai Olivér bora is aranyat kapott. Őt erősítette meg Horvát Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a főtitkára is, aki csakúgy, mint Bakonyi Károly, néhány hónapja támogatta azt a kezdeményezést, hogy a fővárosból Soltvadkertre vigyék le a verseny megrendezésének a jogát. A tanács elöljárója hangsúlyozta, hogy ez a megmérettetés különbözik a kétévenként megrendezendő országos borversenytől. Ott ugyanis sok fajtával, míg itt a cserszegivel indulnak a versenyzők. Frittmann János, a Soltvadkerti Hegyközség elnöke heteken keresztül amiatt izgult, vajon lesz- e elegendő nevező, s az ismert borvidékek jó nevű szakemberei vajon elküldik-e a mintáikat a városukba. Nem csalódott, 11 borvidék 50 borát minősítette az a két bizottság, mely a szakmai zsűri tagjaiból állt össze. Mellettük ismert alföldi borászok egy másik helyiségben illatolták, ízlelgették a mintákat. S ők is felállítottak egy sorrendet. Taroltak a kunsági borászatok a versenyen Kinek biznisz a Homokhátság? senki ne vegye szájára az égieket, amikor a Kiskunság kiszáradását okolja. Mutogasson a lába elé és számoljon: csak Kecskemét 20-80 ezer köbméter vizet bocsát el magától havonta. Zöldségmosóból, fürdőszobából, meg amit elképzelünk. Ez a város víztartalékának deficitje, hiszen kimegy a csapadék is. A víz dolga elfolyni a kanálisba, de az baj, ha onnan is távozik. A Csukáson át a Tiszába. ezt fájlalják a Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat emberei, és ábrándoznak a város körüli víztározókról, amelyek jók lennének a talajvíz visszapótlására meg öntözéshez. Ha kifognának elsőre néhány tízmilliós pályázati forrást, hozzáláthatnának az első vízgyűjtőhöz. Igaz, a Kiskunságból pályázni nagy feladatokhoz, nem a legjobb ajánlás. Utoljára a második világháború alatt gondolták komolyan a térség vízellátását. .Akkor a Dunától kiástak egy tíz kilométeres csatorna- szakaszt. Ennyi. Az utóbbi húsz évben akadémikus koponyák krumplicsipsz terítékű konferenciák tucatjain magasztalták a kiskunsági csatorna tervét, noha szerintem pontosan tudják: e nagyszabású és költséges ökológiai építkezés tervét lehetetlen programmá emelni olyan országban, ahol a társadalomra ható döntéseket jobbára magán és szűk csoportérdekek szerint hozzák. kinek biznisz a nyomorúsá- gos Homokhátság? A térséget átszelő kanális fikcióját öröklik az eljövendő korok, ökológiai program helyett a bölcselkedők szava lesz az irányadó: hagyjuk a természetre azt, ami rá tartozik. Ez is lehet álláspont, nagyon hosszú távra, de a létezőt valahogy mégiscsak menteni kéne. Nyolcvanezer köbméter víz havonta. A vízgazdálkodó, ki tározót váj ezen a vidéken, nem él hiába. A Csukás-ér vize miért folyik a Tiszába? környezetgazdálkodás Uniós pénzből építenének legalább MEGÁLL AZ ESZ Szegény ruca nem tudja még azt sem, hogy Gézának hívják ► Folytatás az 1. oldalról Ezért már jövőre újabb pályázatokkal próbálunk forráshoz jutni, amiből viszont a Csukás-ér vizének tározását is szeretnénk megoldani.- A társulás irányításának szakmai megerősödését jelzi az, hogy a Kecskemét környékén keletkezett tisztított szennyvizek hasznosítása komolyan napirendre került. Jelenleg havonta a csapadéktól függően 20-80 ezer köbméter folyik el a Csukás-éren. Ezt a vizet vétek elengedni, öntözésre alkalmas, hiszen a halak is megélnek benne. Olyan csatornarendszerünk van, amely alkalmas a víz visz- szavezetésére is, tehát használnunk kell ezt a műszaki adottságot. Most az a feladat, hogy felmérjük a nagyobb vízkibocsátású településeken, milyen ráfordításokkal, milyen hatásfokú tározást lehetne megvalósítani. Nyilvánvalóan az egész Homokhátság gondját nem lehet ezen a módon megoldani, de legalább néhány település környékén mindenképpen lehetne enyhíteni a vízhiányt a száraz hónapokban - tette hozzá Pullai Béla, a társulat elnöke.- Kecskeméttől Petőfiszállásig 132 ezer hektáron összesen 447 kilométeres csatornahálózat tartozik hozzánk. A karbantartási feladatokat fele részben a hektáronkénti 270 forint érdekeltségi Kádár Attila két tározót hozzájárulásból - jövőre ez 300 forint lesz -, valamint külső szolgáltatásokból finanszírozzuk. Résen kell lenni, hogy a hétéves uniós pályázati ciklus hátralévő idején komolyabb fejlesztési forrásokat szerezhessünk. Társulásunk működéséhez lényegében már csak ez a külső segítség maradt, az állam 2000 óta fokozatosan elvonta az éves támogatásokat. Az utóbbi három évben 103 millió forintot használtunk fel, zömmel karbantartásokra. Folytatjuk, jövőre főleg a Kecskemét, Gátér, Tiszakécske és Félegyháza környéki csatornaszakaszokra kerítünk sort - összegezte terveiket Kádár Attila. NÉZŐPONT Nem csak a partot mossa el az ár. A Súgóban akár a kényelmes padokon hátra dőlve áztathatják a zsinórt a horgozók. így viszont hirtelen nehéz megkülönböztetni a pecást az egyszeri pihenőtől. Később azért felismerhető, például a horgászbotokra tekintve. Fia nincs bot, nagy valószínűséggel nem halra les. Sokkal inkább a part felé tartó, lassan az útra úszó kacsákra. Várják a megszokott kezekből a megszokott falatokat a hízásra hajlamos rucák. Berzenkednek kissé, szokatlan a sok idegen, de mesz- sze nem úsznak. Rég nem vad már a Súgóra szokott tőkésréce sokadalom. Itt van például Géza, aki a Galagonyás alatt lesi mindennapi betevőjét. Nem ám a vizet bogarássza. Várja azt a felpakolt embert, aki olyan ízes valamiket szór elé. Az öreg minden reggel alaposan beetet, ügyelve, hogy Gézának is jusson elegendő. Unokáját is magával vitte múltkor. El is marta a gyerek a réce gigáját. Merő szerétéiből, ám ezt nem tudhatta szegény kacsa. Mint ahogy azt sem, hogy Gézának hívják. Jelentős különbség, hogy utóbbi nem fáj, előbbi azonban kissé megviselte. Másnap hosszasan gondolko- zott, megközelítse, vagy se a csónakot. Végül odaúszott, narancsos lábaival kapálva a vizet. Az öreg pecás egyedül volt, a ruca meg éhes. mGéczy Zsolt ■ Havi 20-80 ezer köbméter folyik le a Csukáson.
