Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-30 / 177. szám

14 INTERJÚ PETŐFI NÉPE - 2009. JÚLIUS 30.. CSÜTÖRTÖK Veszélyes játszadozás a növényi génekkel BAGi béla A zsíros üzletben érdekelt amerikai milliárdosok vajon esznek-e GMO-s ételeket? Elő lehet állítani olyan nö­vényeket, amelyek a táplá­lékba kerülve elveszik a férfiak nemzőképességét - olvastam a génmódosí­tott növényekkel (GMO-k- kal) kapcsolatban. A. Tóth Sándor- Valóban ilyen, ördögtől való tudomány a géntechnológia? - kérdeztem Bagi Bélától, a Kecskeméti Fogyasztó- és Vi­dékvédő Egyesület elnökétől annak kapcsán, hogy legutób­bi nyilvános összejövetelükön a génmódosítás és az egész­ségvédelem volt a téma.- A géntechnológia egy ko­moly eredmény, amelynek meg­van a maga helye a tudomány eszköztárában - válaszolt az or­szággyűlési képviselő. - Nemes célokra is lehet használni. Példá­ul GM-technológiával állítják elő az inzulint is, mellyel sok-sok cu­korbeteg életét hosszabbítják meg. Viszont vissza is lehet vele élni. Ez történik, amikor a GMO- kat kiviszik a szabadföldre, köz­termesztésbe néhány országban, köztük az USA-ban, s egypár EU- tagországban is. Ez ellen tiltako­zik a tudósvilág lelkiismereteseb­bik fele, s velük mi, civilszerveze­tek. Véleményünk szerint egyelő­re csak szigorúan zárt, laborató­riumi körülmények közt szabad kísérletezni velük, alapkutatási célokkal, vigyázva, hogy pollen ne kerülhessen ki a szabadba.- Mi a géntechnológia lénye­ge?- A sejtek, sejtalkotók örökítő­anyagának a megváltoztatását jelenti molekuláris, génsebésze­ti módszerekkel. A GM-, azaz ge­netikailag módosított szerveze­tek olyan élőlények, melyeknek örökítőanyagába idegen fajból vett gént juttattak, ami beépül, működik és stabilan öröklődik. (Megjegyzem: a hagyományos nemesítésnél mindig azonos faj­ra támaszkodnak.) Vagyis a gén- technológia alkalmazásával mó­dosítani lehet az élőlények tulaj­donságait, azaz új élőlényeket le­het előállítani.- Ez érdekes és egyben félel­metes.- Az emberiség rengeteget fej­lődött a tudományok terén, és most, úgy tűnik, egy veszélyes - vagy még inkább önveszélyes - szakaszba jutott el. Olyan uta­kon akar előrelódulni, amelyek­ről egyelőre nem tudhatjuk, hogy hová vezetnek. Ezért vall­juk sokan a világon, hogy a gén­módosítással csak nagyon zárt körülmények közt szabad foglal­kozni, mert visszafordíthatatlan folyamatok következhetnek be. Gondoljunk bele: az élelmünk­ről van szó, s azzá válunk, amit eszünk - ahogyan az orvosok mondani szokták. A haszonnövé­nyek génmódosított változatait csak akkor szabad használni, ha már minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a GMO-s élelmiszerek veszélytelenek az emberi szervezetre, egészségre.- Elogyan árthatnak az ember­nek?- Ezt csak valószínűsíteni le­het, mert szerencsére emberen kísérletezni tilos. Ha történik is ilyen, azt eltitkolják a nyilvános­ság elől. Viszont az egerekkel és A természetbe való beavatkozásnak beláthatatlanok a következményei Bagi Béla szerint a magyar termékeknek a GMO-mentesség jó ajánlólevél Nyugat-Európa piacain patkányokkal folytatott kísérle­tek hátborzongató eredmények­kel jártak: krónikus bélgyulla­dással, egyéb belső szervi bajok­kal, amelyek daganathoz is elve­zethetnek. A GMO-val táplált patkányoknál a heresorvadás még a harmadik generációnál is előjött. A testidegen GMO - ame­lyet az ember tápcsatornája nem „ismer” úgy, mint a hagyomá­nyos növényi és állati fajokból készülő és felszívódó élelmeket - irritálja a tápcsatornát, s ebből jönnének a bajok, erre lehet kö- | vetkeztetni az állatkísérletekből. < | - Ezt bizonyára tudják a GMO- I hívők is, s mégis játszanak a tűzzel. Miért?- A remélt mesés profitért. A GMO-vetőmagot - szója, kukori­ca, gyapot, repce - gyakorlatilag annyiért adják, amennyiért akarják, s azokat minden évben meg kell vásárolnia a termelő­nek, nem tehet el magának a ter­mésből vetőmagnak valót. Holott az ígéretekből, melyek először a 90-es évek közepén hangzottak el - magasabb hozamú, száraz­ság-, hideg-és sótűrő, magasabb vitamin- és tápanyag-tartalmú növényeket fejlesztenek ki - ed­dig semmi sem lett. A totális gyomirtóknak ellenálló és a ro­varölő GMO-k „sikere” is rövid életű volt: egy idő után kialakul­nak a totális gyomirtónak ellen­álló gyomfajták, illetve a méreg­re rezisztens rovarok. Egyéb­ként a géntechnológia szülőha­zája az USA, a GMO-k több mint felét ott termelik. A sorrendben Argentína, Brazília, Kanada, In­dia, Kína, Dél-Afrika következik utána. Európában Cseh-, Fran­cia-, Spanyolországban és Romá­niában termesztenek GM-szóját, illetve kukoricát. Szerencsére Magyarország idén újabb két év­re el tudta fogadtatni az EU-val a GMO-mentességi moratóriu­mát. A GMO-mentesség jó aján­lólevél Európa nyugati felének piacain a magyar mezőgazdaság produktumai számára, ugyanis az emberek nem óhajtanak GMO-s élelmiszereket enni arra­felé sem.- Belopható hozzánk GMO- vetőmag?- Bizonyára, de a Btk. alapján éveket kap, aki használja.- Kimutatható a vetőmagon, a növényen, az élelmiszeren, hogy GMO, vagy azt tartal­maz?- Van rá módszer, de nagyon drága. Az egyén, a fogyasztók úgy védekezhetnek a GMO el­len, ha kiharcolják, hogy az élel­miszereken kötelező legyen fel­tüntetni az esetleges ilyen tar­talmat, annak mértékét. Az USA-ban nem tüntetnek föl semmit. Egyébként az ilyen ter­mék forgalmazását már a hatá­ron kellene megakadályozni. Hazai élelmet kell fogyasztani, mert minél messzebbről érke­zik valami, annál veszélyesebb lehet.- A GMO-üzletben érdekelt amerikai milliárdosok, a gye­rekeik, unokáik vajon esz- nek-e olyan ételt, melyben GMO van?- Erre én is kíváncsi volnék. Egyébként MONSANTO SZE­RINT A VILÁG (A multik csak a javadat akarják - egy óriásvál­lalat története a dioxintól a gén­módosításig) címmel mostaná­ban jelent meg Marie-Monque Robin könyve. Abból sok érde­kesség tudható meg a témakör­ről - mondta Bagi Béla, a Kecs­keméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület elnöke, országgyűlé­si képviselő. Nálunk nincs szükség moly elleni védekezésre MAGYARORSZÁGON a MON 810 génmódosított kukorica engedélyeztetése körül volt ki­sebb vihar, de végül társadal­mi konszenzus alakult ki: er­re nekünk nincs szükségünk. Mert ez a GM-kukorica nem terem többet a hagyományos­nál. A kukoricamoly ellen pe­dig annyi mérget termel - ezt a gyökértől a virágporig min­den porcikája tartalmazza -, amennyi 1500-1800-szorosa annak a növényvédő ható­anyagnak, melyet egy alka­lommal ki kellene juttatni, de nálunk nincs is szükség moly elleni védekezésre. Ismét citerát pengetnek a tiszakécskei diákotthonban kultúra Minden este táncházat tartanak, ahol a Tisza ’83 zenekar muzsikájára mozdulnak meg a lábak Ezekben a napokban citera hangja hallatszik ki a diákott­hon nyitott ablakán keresztül az utcára. Az ország egyik leg­régebbi citeratáborát már hu­szonöt éve rendezik meg Tisza- kécskén. Több mint száz résztvevője van annak a citeratábornak, amit a Tisza ’83 citerazenekar szervezett, ami egyúttal jubile­umi is, mert a mostani a épp a huszonötödik. Az ország min­den tájáról és a Felvidékről is érkeztek olyanok, akik szeret­nének jobban megismerkedni a citerával. A nyolc csoportból egy kezdő, a többi haladó. A tá­borlakók között, akik a diákott­honban kaptak helyet a hang­szer gyakorlására, vannak gye­rekek, felnőttek, de még nyug­díjasok is. A legfiatalabb még csak első osztályos, a legidő­sebb viszont közel van a nyolc­van évhez. ■ A tábort huszonöt éve rendezik meg Tisza- kécskén. Sokan visszajárnak a tábor­ba, mindössze húszán vannak olyanok, akik most járnak elő­ször Tiszakécskén. Szőke Péter, a tábor vezetője elmondta, hogy mindennap délelőtt és délután vannak csoportos foglalkozá­sok, ahol különböző tájegysé­gek dalait tanulják a résztve­vők. Minden csoport a foglalko­zásokon állít össze olyan anya­got, amit a péntek esti gálán fog bemutatni. Este különböző mű­sorokat biztosítanak a citera kedvelőinek, amit nem csak a tábor lakói, de bárki megtekint­het. Csütörtökön Ki mit tud?-on mutathatja meg mindenki, hogy a citerán kívül mi az, ami­ben jeleskedni tud. A műsorszá­mokat zsűri bírálja el, és termé­szetesen nem maradnak el az ajándékok sem. Minden este táncházat tartanak, ahol a Tisza ’83 citerazenekar zenéjére moz­dulnak meg a lábak. A gálát, amit majd a művelődési köz­pontban tartanak, bárki meg­nézheti. ■ Szentirmay Tamás Az ország minden részéből és a Felvidékről is érkeztek citerások i

Next

/
Thumbnails
Contents