Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-23 / 171. szám
14 MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2009. JÚLIUS 23., CSÜTÖRTÖK Nem vicces sem a cseh, sem a magyar történelem Harry Potter Kecskeméten bemutató A baon.hu csütörtökön mozizni hívja két olvasóját John Steinbeck és Robert Capa oroszországi kalandjai Rupert Grint, Emma Watson és Daniel Radcliffe a Harry Potter-filmsorozat hatodik részében A Pacsirták cérnaszálon film a csehek A tanúja. Jirí Menzel alkotására DVD formában lassan már csak videóturkálókban lehet rábukkanni, ami nem csoda. Egyrészt azért, mert talán nem a legátütőbb Menzel-mű, másrészt azért, mert az 1969-es alkotás kicsit megkopott. Menzel 1968 után, és 1968-ra reagált, míg Bacsó Péter, az ugyancsak 1969-ben forgatott A tanúval az ötvenes évekre. Menzel esetében ez még akkor is igaz, ha a sztori nála is az ötvenes években pereg. Egy igazi (lerobbant) szocialista gyárban, amolyan átne- velőtelepen, ahol értelmiségiek, diplomások és kereskedők dolgoznak - úgy-ahogy. Teljesen szubjektív vélemény, hogy Bacsó sokkal jobb filmet csinált A tanúval, mint Menzel a Pacsirtákkal. S nemcsak azért, mert A tanú minden rezdülésével együtt élünk, nevetünk fájdalmunkban, sírunk örömünkben, hanem azért is, mert maga az alaptörténet gondosabban megírt. Lehet, hogy valaki halálosan unja már ezeket a félig-meddig dokumentarista filmeket, kese- rédes görbetükröket, fintorgó korrajzokat, ám én még nem tartok itt. Ha így lenne, aligha vettem volna meg a DVD-t. Az ember megnézi a filmet, elhümmög rajta, konstatálja, hogy annak idején naná, hogy betiltották (lásd: A tanú), s elégedetten olvassa az ismertetőt, hogy 1990- ben a Berlini Filmfesztiválon Arany Medve-díjjal ismerték el. S aki ma nézi meg, az jó esetben már nem tanul belőle, hanem emlékezik és szórakozik, persze ha a történelmen lehet egyáltalán szórakozni. ■ szcs A Csík Zenekar is színpadra lép a váci vigalomban Pénteken kezdődik, és vasárnapig tart a Váci Világi Vigalom. A nagyszabású kulturális fesztiválon fellép a kecskeméti Csík Zenekar, Fenyő Miklós és a Republic együttes is. A rendezvény Európában a Közép-európai Barokk Éve fesztiválsorozat tagjaként indult útjára, 1993-ban. ■ A világpremier után a szokásos rátartással a magyarországi mozikba is megérkezett a legújabb Harry Potter-film. Munkatársunktól Kecskeméten nem az éjszaka közepén, hanem csütörtök délben tartják az első vetítést. Harry Potter és a félvér herceg a kánikula közepén nyilván sokakat a hűvös moziterembe csalogat. A filmet egyébként immár hagyományosan hatalmas kasszasiker jellemezte külföldön, s minden bizonnyal idehaza szintén sokat hoz a konyhára. A Potter-rajongók áradoznak, míg a kritikusok némileg visszafogottabban fogadták a legújabb alkotást, de abban ők is egyetértettek, hogy a Potter-láz nem sokat csökkent az elmúlt évek alatt. A Harry Potter és a Félvér Herceg a J. K. Rowling Harry Potter- regényeiből készült filmsorozat hatodik része. Bemutatója tavaly novemberben lett volna, ám a hivatalos tájékoztatás szerint a stúdiómunkák miatt halasztották idén nyárra. „A Harry Potter-könyvek egyetlen gondolat köré épülnek: a létünket és a sorsunkat választásaink határozzák meg. Valamennyi filmváltozatot ennek a gondolatnak a szellemében készítettük el” - mondja David Heyman, a világsikerű filmek producere. Nem volt ez másképp a hatodik rész, Harry Potter és a Félvér Herceg esetében sem. Harry és barátai életének új fejezetében múlt és jövő, jó és gonosz szándék eddig nem látott erővel csap össze. Voldemort (Ralph Fiennes) visszatérésén felbátorodva a halálfalók nagy pusztítást végeznek a muglik és a varázslók világában. Roxfort sem nyújt biztonságot többé, Harry (Daniel Radcliffe) megsejti, hogy a kastély falai közt lebegő baljós árnyak a végső összecsapás előhírnökei. Dumbledore (Michael Gambon) igyekszik felkészíteni a hatodéves varázslótanoncot a közelgő nagy csatára. Harrynek rá kell vennie a bájitaltan egykori roxforti professzorát, Horatius Lumpsluckot (Jim Broadbent), hogy térjen vissza az iskolába - a tanár ugyanis birtokában van egy titoknak, amely megroppanthatja a Sötét Nagyúr védelmét. A diákok eközben szembekerülnek egy másik küzdő féllel is: állniuk kell saját kamaszkori hormonjaik támadását. Harry Ginny Weasley-hez (Bonnie Wright) fűződő barátsága vonzalommá alakul. Ront (Rupert Grint) is saját szívügyei kötik le: Lavender Brown (Jessie Cave) ugyanis viszonozza érdeklődését. Viszonyuk alakulása mélyen felzaklatja Hermionét (Emma Watson). A gubancos érzelmi szálakat még jobban összekuszálja egy doboz szerelmi bűbájjal fűszerezett csokoládé. A hatodik rész egyik kulcsjelenete a kviddicspályán folyó küzdelem, amelyben a varázs- lótanoncok nemcsak fizikai képességeiket mérik össze, hanem lelkűk minden indulatával egymásnak feszülnek. Az alkotók nagy hangsúlyt fektettek kidolgozására: Mátrix-berendezéssel mozgatták a felfüggesztett szereplőket, akik így könnyedén forogtak és száguldottak a levegőben. A speciális trükkök mellett különleges helyszínekre is szükség volt a film készítése során. Az Orosz naplót annyira régen írta John Steinbeck, és fotózta a képanyagot Robert Capa, hogy éppen ideje volt a Park Könyvkiadó gondozásában megjelentetni. Az amerikai szerzőpáros 1947-ben járt a Szovjetunióban (Steinbeck következetesen Oroszországról ír), a napló hat évtized távlatából még izgalmasabb, mint amilyen annak idején lehetett. Az utazást a kölcsönös gyanakvás jellemezte. A Szovjetunióban (Oroszországban) amiatt, hogy az amerikaiak mennyire leszenek ellenségesek. Az Egyesült Államokban pedig azért, hogy mennyire esnek hasra Steinbeckék a látottaktól. Ugyanis már akkor nagy divat volt rosszakat gondolni és híreszetelni a másik oldalon állókról. ■ Steinbecket egyformán idegesítette a bürokrácia, és nyűgözte le a vidék varázsa, az ott élők egyszerűsége. Azt hiszem, Steinbecket egyformán idegesítette a bürokrácia, és nyűgözte le a vidék varázsa, az ott élők egyszerűsége, kíváncsisága, nyíltszívűsége. Nincs ebben persze semmi meglepő, alul(ról) minden másként látszik, mint amit föntről akarnak a nyakunkba sózni. Különös és különleges szerzőpáros ismerkedett a nagy országgal, néha egymást is nehezen viselték el, s olykor köny- nyebben fogadták el a számukra idegeneket, mint honfitársaikat. Nagy és egyáltalán nem veszélytelen kaland volt akkoriban a háborús sebeket gyó- gyítgató Moszkvában, Sztálingrádban, Kijevben vagy Grúziában dolgozni. Steinbeck remek naplót írt, Capa pedig bebizonyította, hogy békeidőben is talál témát. Ha ma járnák végig az akkori állomásokat, sok mindenre nem ismernének rá. Talán egyvalami kivételével semmire sem. Csupán a nagy orosz lélek az, amelyik ugyanúgy befogadná és szeretné őket egy-egy modernizált, mégis sok évszázados illatú falucskában, ahogy több mint fél évszázada. Mert azért akad, ami változatlan. ■ szcs * * Emma Watson a film plakátja előtt ■ A baon.hu hírportál is ott lesz a vetítésen, sőt ajándékkal kedveskedik: egyik olvasójának két darab jegyet ad az előadásra. Állandó számaival gyakran nyer a szerencsejátékokon Fortuna Volt már ötös lottón négyesük, telitalálatos Luxor, a nyeretlen sorsjegyek pedig egymilliót hoztak „Aki nem játszik, az nem is nyer!” - vallja a kecskeméti Cso- mósné Puskás Elizabeta, akinek az elmúlt két évtizedben sorozatos sikerszériája volt a Szerencsejáték Zrt. különböző játékain, akcióin. Csak néhány: Luxor- telitalálat, egymillió forint puttón, egymillió nyeretlen sorsjegyekért, számos kisebb-nagyobb nyeremény a lottókon, több tízezer forint a sorsjegyeken, sőt a férjének egyszer négyese is volt az ötös lottón. A kecskeméti hölgy boldogan mesélt játékszisztémájáról, és elárulta a szerencséjének titkát is.- Az első perctől kezdve minden új játékot kipróbáltam a Szerencsejáték Zrt. játékai közül. A Elizabeta éppen ötös lottót tölt ki kedvencem a Luxor és a skandináv lottó lett - mesélte a napokban, amikor egyik kedvenc lottózójában, a Malom központban találkoztunk. - Állandó számokkal játszom, és mindig nézem a sorsolásokat. Majdnem mindennap elmegyek valamelyik kedvenc lottózómba - a malmoson kívül a Jakó mellettit és az Alföldben lévőt szeretem. Hétfőnként általában puttózom, és sorsjegyet veszek, szerdán jöhet a skandi, pénteken az ötös és a hatos lottó, szombaton pedig a Luxor. Van, amikor totózom, és tippmixezem is, ott is nyertem már tízezres nagyságrendben. Az akciókat is figyelem, az óránkénti sorsolásnál, ha úgy érzem, akár egy napon belül mindhárom helyen játszom. Legalább tízszer volt úgy, hogy ugyanabban a percben vásároltam én is, amikor a nyertes. A nyeretlen sorsjegyeket sem dobom el, ezzel is nyertem már tárgynyereményeket, és két éve a születésnapomon egymilliót! A sorsjegyek közül a Szuperbankó és az Astro a kedvencem! Többször voltam már számhúzó is a lottósorsolásokon, szinte már jó ismerősként köszöntenek a stúdióban - sorolta Elizabeta. Mi a titka? - Úgy kell hozzáállni, hogy nyerni fogok! Ha akkor pont nem sikerül, majd legközelebb. Mindig jön egy belső hang: na most kell játszani. S szinte mindig bejön! Tizenöt éve költöztünk Kecskemétre Békés megyéből. Az ottani kolléganőkkel kollektív játszottunk állandó számokkal. Mikor eljöttem, mondtam: folytassuk, de nem mentek bele. Nem sokkal később nyertünk volna fejenként közel egymillió forintot. De nem bántam, mondom, majd legközelebb. Hamarosan a férjemnek négyese lett. S ez mindig így van. Sosem irigykedem mások sikerére, szívesen adakozom is. Emlékszem, egyszer egy barátnőm mondta, na most játszszak. Nyertem harmincezer forintot, neki adtam belőle tízezret. Másnap ötvenkétezret nyertem. Elizabeta nem csak a hazai szerencsejátékban érzi magát otthon. - Ha külföldön járunk, akkor is játszunk! Ott is nyertem már. Sőt egyébként is szerencsés vagyok, nagyon sok más játékban is nyertem már. Ha bálba megyünk, és tombola is van, nem kérdés, ki viszi el a fődíjat! A beszélgetés végén is vett egy sorsjegyet, és feladott egy ötös lottót Elizabeta, majd azonnal le is kaparta a sorsjegyet. Nem nyert, de egyáltalán nem keseredett el, mosolyogva mondta: majd legközelebb! ■ Sebestyén Hajnalka ■ Számhúzóként már ismerősként köszöntik a stúdióban.
