Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-03 / 154. szám
3 PETŐFI NÉPE - 2009. JÚLIUS 3., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Varga István (balra) és ügyvédje, dr. Staudt Gábor a tárgyalás előtt konzultál Megkezdődött a nagy per értelmű-e az önkormányzattal? HIRSAV Kutyaszépségverseny nem fajtatisztáknak baja Szombaton délelőtt 10 órakor a Petőfi-szige- ten, a Szikla presszó udvarán nem fajtatiszta házi kedvenceknek tartanak kutyaszépségversenyt. Várnak minden ebet és gazdát, nevezési díj nincs. Állatorvos tájékoztatja az érdeklődőket az állattartásról, kutyakozmetikus a gondos ápolásról. Az ebek helyes táplálkozása is téma lesz, továbbá kutyakiképző beszél a nevelésről. (G. Zs.) A fűszernövények termesztéséről ballószög A DINÓ Környezet- és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület nyári rendezvénysorozata keretében szombaton a ballószögi Faluház nagytermében délelőtt fél tizenegytől filmvetítés látható a természeti kincseinkről, a gyógy- és fűszernövények termesztéséről. A vetítéssel egybekötve a Kiskunsági Nemzeti Park képviselője tart előadást. A belépés ingyenes. (S. H.) Ravasz volt a lókötő, mégis elkapták fülöpszállás A rendőrök őrizetbe vettek egy 25 éves fülöpszállási férfit. Azzal gyanúsítják, hogy egy tanya mellett a láncon lévő két lovat eloklozta és elvezette. Aztán a két lovat egy közeli erdőben kikötötte, majd másnap visszament értük, a férfit ekkor elfogták. A lopással okozott kár 300 ezer forint. (M. Gy.) Permetezik a Kossuth utcai platánfákat KISKUNFÉLEGYHÁZA A KoS- suth Lajos utcai platánfák növényvédelmi permetezését hétfőn (esős nap esetén kedden) az esti és éjszakai órákban végezteti az önkormányzat. A háromfajta szerből egyik sem veszélyes az emberekre, egyik viszont mérsékelten veszélyes a méhekre. (Sz. T.) További hírek a BAON.hll hírportálon 100 000 000 HUF A ► Folytatás az 1. oldalról A tegnapi tárgyaláson dr. Staudt Gábor, az alperes ügyvédje a kereset elutasítását kérte. Indoklásában kifejtette: véleménye szerint a város szó nem rokon értelmű az önkormányzattal, s így a transzparensen lévő szöveg sem az önkormányzatra utal. - A város bővebb kategória, az önkormányzaton kívül magában foglalja a a pékeket, autószerelőket és a tanítókat is - mondta. Az alperes emellett A csatornafedlapokkal kapcsolatban interpellált dr. Brúszel László kecskeméti önkormányzati képviselő. Leírta: a fedlapok sok helyen megsüllyedtek, nem illeszkednek. Ez balesetveszélyes, és nagy zajjal is jár, amikor egy gépkocsi egy ilyenre ráhajt. város szó rokon nem látta igazoltnak a kárigény százmilliós nagyságrendjét sem, és egyúttal azt is kijelentette, hogy a közszereplőknek több toleranciával kell bírniuk a személyüket érő kijelentésekkel kapcsolatban. Varga István a tárgyaláson elmondta: a transzparenst figyelemfelhívásként tette ki kapujára, hogy ezzel is kifejezze a városban uralkodó közhangulatot. Szerinte egyébként Kérte, hogy a közműszolgáltatók végezzék el a fedlapok egyszeri, soron kívüli vizsgálatát. Zombor Gábor polgármester válaszából megtudhattuk: a csa- tornafedlapok döntő többsége a csapadékvíz-elvezető hálózathoz tartozik. A Bácsvíz esetében ez a ez az eljárás annak is köszönhető, hogy ő nem titkoltan szimpatizánsa a Jobbiknak. Dr. Balázs Tímea, az önkormányzat jogi képviselője az alperessel ellentétben úgy vélekedett, hogy a transzparens egyértelműen a polgármesternek és rajta keresztül az önkormányzatnak szól, hiszen Zombor Gábor testesíti meg a hivatalt és a közgyűlést is. Véleméhálózat 700 kilométer hosszú, tízezer aknafedlapot és négyezer víznyelőrácsot kell ellenőrizni. Ezt ahogy tudják, úgy meg is teszik, ám egy soron kívüli ellenőrzés sokba kerülne. A képviselő elfogadta a választ mondván, hogy nem akarja ő hanye szerint a „korrupciós felirat” az önkormányzatot mint jogi személyt sérti, és egyben kárt okoz üzleti, kulturális és egyéb kapcsolataiban. Ennek az elszenvedett versenyhátránynak az ellentételezésére a százmillió forintos kártérítést ítélték megfelelőnek, ezért ezt írták a keresetbe. A bíróság egyelőre nem hozott ítéletet a perben. A következő tárgyalás szeptember 24-én lesz. ■ Hraskó István talmas költségbe verni a szolgáltatókat. Hozzátette: ő maga is sokszor szólt már a hibák miatt, amit úgy-ahogy kijavítottak. A kecskemétiek viszont többször jelezték neki, hogy hiába hívják fel a szolgáltatók figyelmét, az gyakran hatástalan. ■ T. V. Csattogó kecskeméti csatornafedelek interpelláció Az egyszeri, soron kívüli vizsgálat nagyon sokba kerülne ■ Az elszenvedett versenyhátrány ellentételezése. Fizetni kell' ha nem ég is ELKÉNYELMESEDETT faj az ember. Megszokta: ha elfordítja a csapot, jön a meleg víz; ha megnyomja a kapcsolót, ég a villany. Abba is beletörődött, mindez nem ingyen van. Bizony, fizetni kell mindenért. Mivel a zsebére megy, odafigyel arra is, hogy ne hagyja nyitva a csapot, vagy ne égesse feleslegesen a lámpát. Például világosban. A településeken élő ember meg különösen kényelmes, hiszen a közvilágítást olyan természetesnek veszi, mint hogy reggel felkel a Nap, este pedig lenyugszik. A kettő között még egy ideig égnek az utcai lámpák. De ez is a zsebére megy, így értetlen és háborog az ember, meg felelőst keres. Ami érthető, ha reggel azt látja: már világos van, az utcai lámpák mégis égnek. Azoktól ugyan világosabb nem lesz, csak fogyasztják az áramot, amit ugye ki kell fizetni. Az meg aztán különösen bosszantó, amikor sötétedik, már alig lát az ember az orra hegyéig, és mégsem világít semmi az utcákon. Ilyenkor az sem hat idegcsillapítóként, hogy legalább fizetni nem kell. Csak lesi az ember a kandeláberek hegyét, de azokat ugyan lesheti, mert amíg el nem jön az ideje, ott nem gyúlnak ki a fények. az ilyen furcsaságokra is odafigyelő, elkényeztetett embernek aztán hiába is magyarázza a felelős, hogy naptárhoz meg átlagos napokhoz van beállítva a köznek szánt világítás. Ha egyszer nincsenek átlagos napok. ja hogy ez nem egy kapcsoló kérdése, mint otthon? Dehogynem! Pénzért minden megoldható. Ez legutóbb akkor vált világossá, amikor március végén a Föld Órája volt. Akkor az, hogy Kecskeméten egy órán át ne legyen közvilágítás, 26 ezer 660 forintba került. Világosban még égnek, sötétben nem égnek Kecskeméten sokszor tapasztaljuk: már sötét van, de még nincs közvilágítás. Illetve: már feljött a nap, ennek ellenére még mindig égnek a fények. A rendszer miért nem érzékeli a fényt, a sötétet? A Démász Zrt.-től megtudtuk: központilag - államilag - határozzák meg a közvilágítási naptárt, mely havi szinten 10 napos bontásban tartalmazza a be- és kikapcsolási időpontokat. Például január 1. éslO. között 17.25 a be-, illetve 07.00 a kikapcsolás időpontja. Jelenleg, július 11-éig pedig 21.05 és 04.20 a be- és kikapcsolás ideje. A külső fény nem befolyásolja a kapcsolásokat, ugyanis ezen naptár alapján, egy hangfrekvenciás központi vezérlés kapcsolja a világítást egy központi számító- gépes program segítségével. Ez a naptár nem veszi figyelembe, ha például kora este beborul az ég, és sötét lesz. Arra viszont van lehetőség, hogy egy adott település rövidebb vagy hosszabb napi közvilágítást kérjen, ennek azonban költségei vannak, hiszen ebben az esetben minden trafókörzetben mérést kellene kiépíteni, mivel így lehetne tényleges fogyasztást mérni és számlázni. A kecskeméti ön- kormányzat részéről is érkezett ilyen kezdeményezés, de a többletköltségek miatt mégsem történt meg az átalakítás. ■ S. H. NÉZŐPONT Túra Bajára ért szerdán a Tarpa-Tenkes lovas túra. Az ukrán határról indultak két hete, lóháton. Siklósig ügetnek, Dunafalvánál komppal kelnek át a Dunán. A GPS félrevezette őket:, gyalogúidat jelölt a bajai Türr- kilátónál. Mint kiderült, a százötven méterrel feljebb lévő Türr István Du- na-híd volt bejelölve, ám azon nem juthatnak el Dunafalvára. MEGÁLL AZ ESZ Jön a víz és a reform, viszont az utóbbi késni szokott Mifelénk mostanában minden délután leszakad az ég. Frissítő zápor váltja a ßlledt, szívszorongató meleget, olykor meg nagy szemű eső kopog a betonon. Pedig vízből már van így is épp elég a környéken, azt sem bánnánk, ha nekünk kellene a Dunához zarándokolni, és nem a folyó nézne be Baja városába, illetve a hozzá tartozó ártéri területekre. Ilyen körülmények között nem lehet annak örülni, hogy kiszámíthatóan- mondhatni: menetrendszerűen- érkezik a csapadék. Akárcsak a vasúti reform, amivel most újabb vezetőket bíztak meg. Úgy hírlik, ők aztán nagyon megreformálják a MÁV-ot. Már megint, teszem hozzá, mert az utóbbi két évtizedben sokszor volt erről szó. Mármint a reformról. Vagy inkább annak szándékáról. Ami általában kisiklott. Ez bravúros cselekedet volt, hiszen nem lehet egyszerű fe- ugrani a vágányról, miközben semmi sem mozdul. Hiszen érdemi változást nem nagyon tapasztalhatott az utazó. Hacsak nem tekintjük annak, hogy a harmadik évezredben egyszer a menetrendbe bekerült egy járat, ami egy perccel kevesebb mint 3 óra alatt röpítette Bajáról a sínen 188 kilométerre fekvő fővárosba a felelőtlen száguldozásra fogékony utasokat. Akik most reménykednek, hogy a lassú víz nem szó szerint mos partot. mK. T.
