Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-21 / 169. szám

2009. JÚLIUS 21, KEDD GAZDASÁG 7 TANÁCS Autómban folyton cserélik az alkatrészt JAVÍTGATÁS Olvasónk hétéves autójában egy bi­zonyos alkatrész konst­rukciós hiba miatt mindig elromlik. Hét éve reparál- ják, eddig ingyen, de most kiszámláztak 18 ezer fo­rintot. a hétéves autóban most ne­gyedik alkalommal hibáso­don meg az új, konstrukciós problémával bíró alkatrész. A tartós fogyasztási cikkekre a jótállás a fogyasztóvédelmi törvény szerint egy év, a töb­bire pedig két év szavatossá­gi idő van. Ezen belül az első fél évben a gyártót terheli a bizonyítás, hogy gyártási hi­báról van szó, a továbbiak­ban a vásárlónak kell a kér­déses cikket bevizsgáltatnia. jelen esetben az alkatrész helyére, amelyet konstruk­ciós hiba miatt cseréltek ki ismételten, most megint új alkatrész került. Egyelőre nem tudni, ez is hibás-e, avagy rendben van. A jótál­lás és a szavatosság egy idő után valóban lejár, még akkor is, és ha azt a gyártó, szolgáltató saját hatáskör­ben, üzletpolitikai okokból meghosszabbítja. Olvasónk esetében végül is ez hét évig tartott. Ha tehát a sza­vatosság megszűnik, és ja­vításkor mégis gyári hibás termék kerül ai régebbi rossz helyébe, ákkor az eset hibás teljesítés lesz. A sértett fél ilyenkor a la­kóhelye szerinti békéltető testülethez vagy bíróság­hoz fordulhat, mivel a meg­bízás polgári ügylet. Peres­kedés előtt azonban célsze­rű ügyvéd által levelet kül­deni a másik félnek - ez ál­talában mindenkit jobb be­látásra térít. hogy olvasónkkal a lerob­bant autó mentését is ki akarták fizettetni, az termé­szetes. Senki sem dolgozik ingyen. Az volt a meglepő, hogy ez először szóba sem került. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Végét járja a vértesi erőmű elemzés GKI: be kell zárni a kétezer embert foglalkoztató céget Szakértők szerint sem éri meg fenntartani a Vértesi Erőmű működé­sét. A tavaly hétmilliár­dos veszteséget termelő létesítmény megszünteté­sével azonban kétezer embertől vennék el a megélhetést. VG-összeállítás Nyilvánosságra hozta a Vérte­si Erőmű (VERT) működéséről készített elemzését a GKI Gaz­daságkutató. Az erőmű már évek óta számottevő vesztesé­geket termel, a tavalyi évben már közel 7 milliárd forintos mínuszban zárt. Vértes And­rás, a GKI elnöke elmondta: a GKI által legoptimálisabbnak tartott verzió szerint 2010. ja­nuár 1-től a szénkitermelést le kell állítani, az erőművet pedig 2020-ig az eddigi négy blokk helyett kettővel kell tovább üzemeltetni. Ezek ellátása a felhalmozott szénkészletekből, illetve biomasszával lehetsé­ges. A terv 3-8 milliárd forint­ból valósítható meg, és egy 5 milliárd forintos foglalkoztatá­si alap létrehozását is magá­ban foglalja. Erre szükség is le­het, hiszen a csökkentett kapa­citás miatt ezer dolgozó kerül­ne utcára, és további négyszá­zat nyugdíjba küldenének. ■ Az MVM-nek havi egy- milliárd forintjába ke­rült az erőműtársaság üzemeltetése. Az állami kézben lévő MVM Zrt.-nek október 31-re kell le­tennie a tulajdonos elé az MVM-hez tartozó Vértesi Erő­mű Zrt. hatékonyságnövelési programját. Ha nem sikerül leg­alább nullszaldós működéshez vezető megoldást felvázolni, ak­kor tavaszra ki kell dolgozni a márkushegyi bányaüzemből és a 240 megawattos oroszlányi erőműből álló társaság bezá­rásához vezető lépéseket. „Évek óta nyilvánvaló, hogy a vértesi vertikum nem működ­tethető gazdaságosan, már öt éve be kellett volna zárni. A bá­nyászattal együtt több mint két­ezer munkahelyet megszünte­tő lépést azonban egyik kor­mány sem vállalta az amúgy is Összeadjuk a szénfillért az áram árában lévő, kilo­wattóránként 23 flllérnyi úgy­nevezett szénfillér a bányá­szat fenntartását célozza. Az így keletkező összeg egé­szét a Vértesi Erőmű kapja a márkushegyi szénbánya azon költségeire, amelyek nem térülnek meg a szénből termelt áram árából. A szén- fillér intézménye ütközik az uniós normákkal, de 2011-ig még adható, Németország­ban is van hasonló. Kevesebb pénz a vezetőknek az MVM rendkívüli közgyű­lésén az eddig bruttó 350 ezer forintról bruttó 180 ezerre csökkentették a cso­porthoz tartozó vállalatok igazgatósági tagjainak a tiszteletdíját. A cégek felügyelőbizottsági tagjai­nak a bére is megfeleződött. A döntésekről a Napi Gazdaság számolt be, értesülését érdeklődésünkre az MVM szóvivője megerő­sítette. álláshiányos térségben. Ehe­lyett újabb milliárdokat fel­emésztő és egymást igazoló, részben környezetvédelmi be­ruházási lépések történnek az évek óta veszteséges társaság­nál” - válaszolt lapunknak a GKI Energiakutató Kft. igazga­tója. Hegedűs Miklós emlékez­tetett, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. tavaly is közel 7 milliárd forint veszteséget termelt, ezenfelül minden évben megkapja azt a hétmilliárdot, amely az áramár­ban lévő szénfillérből gyűlik össze. (Az MVM-nek havi egy- milliárd forintjába kerül az erő­műtársaság üzemeltetése.) ■ Hegedűs Miklós szerint öt éve be kellett volna zárni a veszteséget termelő létesítményt. „Az erőmű életben tartását szolgáló milliárdokat végső so­ron az adófizetők adják össze, ugyanakkor gazdasági szem­pontból nem lenne számukra különösebb érvágás, ha a társa­ság bezárásával kiesne az or­szág áramigényének kicsit több mint 3 százalékát adó termelés. Még az oroszlányi távhőellátás sem indokolja a teljes vertikum fenntartását” - magyarázta He­gedűs Miklós. Elismerte, hogy egyszerre nem növelhető annyi dolgozóval a munkanélküliek száma, amennyi a vértesi léte­sítmény felszámolásával felsza­badulna. (A júniusi 2100 fős lét­számnak az év végére 600-zal kell zsugorodnia.) A Vértesi bajait az idén tetéz­te, hogy a múlt év végén kútba esett egy mintegy 20 milliárd forintos üzlete, sőt kára is kelet­kezett az eset miatt. Ilyen érték­ben rendelt ugyanis tőle - mint áramkereskedőtől és mint ter­melőtől - villamos energiát a System Consulting Zrt. A cég azonban megromlott anyagi helyzete miatt az utolsó pilla­natban visszamondta a megbí­zást. Emiatt az erőműtársaság is kénytelen volt felbontani az áramkereskedőknek korábban adott megbízást. A System Consulting Zrt. vevő lett volna magára a társaságra is, de szin­tén megromlott anyagi helyzete miatt 2008 decemberében - a felek kölcsönös megegyezésé­vel - megszakadtak a vásárlás­ról szóló tárgyalások. Megint támogatják az ablakcserét augusztus 1-jétől nyújtha­tók be pályázatok az idei Nemzeti Energiatakarékos­sági Program forrásaira. A program a lakosság energia­hatékonysági beruházásait ösztönzi, nyílászárók cseré­jéhez vagy hőszigeteléséhez, fűtés vagy melegvíz-ellátás korszerűsítéséhez, lakások hőszigeteléséhez és a meg­újuló energiafelhasználás­hoz kínál összesen 1,5 mil­liárd forint értékben vissza nem térítendő támogatást. MDF: bezárást a borhamisításért! harmincnapos pincebezá- rással büntetné az MDF a borhamisítókat. Ha erre nincs mód, kezdeményezik a bortörvény megváltoztatá­sát - közölte Lengyel Zoltán képviselő. Most a tevékeny­ség felfüggesztése a hamisí­tók büntetése és gyakori, hogy a büntetés kiszabása után ugyanazok más cég­névvel folytatják a szabály­talan tevékenységet. Bokros: valóban javult a helyzet részben a kormány tevé­kenységének köszönhetően javult a gazdasági helyzet, ezt pedig ki kellene hasz­nálni, és újabb bizalom- erősítő intézkedéseket hoz­ni - véli Bokros Lajos. Az MDF európai parlamenti képviselője kifejtette: akkor is meg kellene állapodni az IMF-fel a jövőbeni gazda­ságpolitikáról, ha nem ve­szünk fel újabb hitelt a szervezettől. Bokros újabb intézkedéseket vár Panno Megtörtént az osztozkodás az Európai Parlamentben helyezkedés Máris inog az ipari és energiaügyi bizottság elnökének széke - A magyarok 27 helyet kaptak Tegnap lezárult az új, 736 tagú Európai Parlament (EP) 20 szak- bizottságának megalakulása és az ottani posztok elosztása. Ösz- szességében a legtöbb uniós tör­vényhozót adó EU-tagállamok (Franciaország, Németország, Olaszország) képviselői áraszt­ják el ezeket a testületeket, de azért Magyarországnak sem le­het oka panaszra. A 22 magyar képviselő össze­sen 27 - frakció szerint 18 nép­párti (fldeszes), 5 szocialista, 3 független és 1 konzervatív refor­mista - helyet kapott a különbö­ző bizottságokban. További érde­kesség, hogy közülük 4 néppárti (Fideszes) és 2 szocialista EP-tag egyúttal bizottsági alelnök is lett. Az Európai Néppárt frak ciója 9, a szocialistáké ó, a liberálisoké 3, a zöldeké és a konzervatív-refor­mistáké 1-1 bizott­sági elnöki helyet kapott. A legna­gyobb frakciók - a néppártiak és a szocialis­ták - képvi­selői félidő­ben, két és fél év múlva vált ják egymást eze­ken a posztokon. Deutsch a költség- vetési ellenőrző bi­zottság alelnöke A magyar képviselők hat alelnöki tisztséget szereztek a bizottságokban ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG Gurmai Zita (alelnök, szoci­alista), Schöpflin György (néppárti), Szájer József (néppárti) ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI bizottság Gál Kinga (alelnök, néppárti), Göncz Kinga (alelnök, szocialista), Hankiss Ágnes (néppárti), Járóka Lívia (néppárti) FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁ­LIS BIZOTTSÁG Kása Ádám, Őry Csaba (néppárti) GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS BIZOTT­SÁG Győri Enikő (néppárti) IPARI, KUTATÁSI ÉS ENERGIA­ÜGYI bizottság Balczó Zol­tán (független) költségvetési bizottság Bok­ros Lajos (konzervatív-refor­mista), Herczog Edit (szocialis­ta), Surján László (néppárti) KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉSI bizottság Deutsch Tamás (alelnök, néppárti) KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖZ­EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMI­SZER-BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG Áder János (néppárti) KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTT­SÁG Schmitt Pál (néppárti) MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJ­LESZTÉSI bizottság Glattfel- der Béla (néppárti), Morvái Krisztina (független), Tabaj- di Csaba (szocialista) nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság Járóka Lívia (alel­nök, néppárti) PETfciós bizottság Hankiss Ágnes (alelnök, néppárti) REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BI­ZOTTSÁG Deutsch Tamás (néppárti), Szegedi Csanád (független) FORRÁS: VG-GYŰJTÉS A fontosnak számító ipari, kutatási és energiaügyi bizott­ság most megválasztott elnöké­vel kapcsolatban többen máris ettől tartanak. Hervert Reult az­zal támadják, hogy túlságosan közel áll az ipari körökhöz, és kevéssé figyel oda a környezet- védelmi szempontokra. Éppen az utóbbi időben felér­tékelődött környezetvédelmi bi­zottság elszántan zöld elnöke, Jo Leinen szoríthatja sarokba Reult. Ugyanakkor Reul arra hi­vatkozik, hogy a mostani válsá­gos időkben fokozottan kell fi­gyelni a vállalkozásokra, re­cesszió idején ez fontosabb szempont, mint a környezet vé­delme. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents