Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-14 / 163. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. JÚLIUS 14., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY A fölírás néha pofonba torkollik riport Sokan a parkolóőrökkel tévesztik össze a közterületeseket ► Folytatás az 1. oldalról- De a mi feladatunk annak az ellenőrzése is, hogy az eb­tulajdonosok felszedik-e a kutya ürülékét, vagy hogy a dohányo­sok a kukába dobják-e ki a csik­ket - folytatja Csaba. - Felügyel­jük a játszótereket is a dohány­zási tilalom betartatása miatt. Az illegális árusokat is felszólíthat­juk termékeik összepakolására és az árusítás befejezésére, illet­ve a gördeszkásokat is a közterü­let elhagyására. Közben a főtéren, egy fekete Peugeot-ra kerül büntetőcetli, mert a megállni tilos tábla elle­nére a kaszinó előtt parkol. Ro­land felírja az adatait, Csaba le­fotózza. Rákérdezek a múltkori incidensre: miként fogadták, hogy társukat megütötte egy, a bírság ellen tiltakozó férfi.- Várható volt, hogy idővel be­következik egy ilyen eset - véli Csaba. Az emberek feszülteb­bek, idegesebbek, mint koráb­ban - és hát bennünk sok eset­ben csak a bírságoló hatalmat látják, nem a feladatát végző be­osztottat. Aki ráadásul egyéb­ként hivatalos személynek is mi­nősül.- Beszólásokat, szidalmakat rendszeresen kapunk. Előfor­dult az is, hogy bunkó paraszt­nak neveztek, ami számomra már csak azért is sértő, mert egyetemet végeztem - folytatja Roland. - Hozzátenném, hogy ma már a közterület-felügyelői szakmát OKJ-s képzésen lehet elsajátítani, azaz nem tanulat­lan, műveletlen emberek dolgoz­nak ezen a területen. Az erő­szakra visszatérve: egy alkalom­mal megrugdosták az autómat is, de engem szerencsére eddig még nem ütöttek meg. Szintén általánosnak mondható tapasz­talat, hogy összetévesztenek minket a parkolóőrökkel - pedig mi nem azt nézzük, hogy med­dig érvényes az autós parkolóje­gye, hanem azt, hogy tilosban áll-e, vagy sem. A Gyenes Mihály téri játszóté­ren járunk, de itt minden rend­ben, most senki sem dohányzik. A Szultán utca felé vesszük utunkat, ahol Roland elmondása szerint mindig illegális szemét­re lehet bukkanni.- Április óta egyébként új rendszerben dolgozunk. Mind­egyikünk kapott egy választóke­Hopp, egy kupac!” Ahol szeméthalomba botlanak a felügyelők, nekilátnak a dokumentálásnak. rületet, melynek önkormányza­ti képviselőjével, illetve az ott élő lakossággal szoros kapcsolatot kell tartanunk. Nagy előnye en­nek a rendszernek, hogy a lakók által személyesen ne­künk jelzett problé­mákat egyből továb­bítani tudjuk a pol­gármesteri hivatal illetékes osztályának, így haté­konyabbá válhat a felmerült sza­bálytalanságok intézése. Lehe­tőség szerint igyekszünk részt venni lakossági fórumokon is, hogy megismerkedjünk a helyi­ekkel. A Szultán utca végénél, a vas­úti sínek mellett valóban sok a szemét, fotóznak is a felügyelők. Majd irány a Széchenyiváros, ott is a kórház Nyíri úti bejárata mellett lévő parkoló, ahol a fel­ügyelők a mozgáskorlátozottak­nak fenntartott helyeken álló au­tókat ellenőrzik, vajon az igazol­ványuk ki van-e téve a szélvédő alá. Most jó az arány, hétből hat­nak igen, a „vétkes” gépjármű tulajdonosa pedig éppen akkor ér oda, mikor Roland elkez­di írni az adatokat. - Elnézést, nem lát­tam, hogy mozgás­korlátozott-parkoló­hely, rohanásban vagyok - mondja a középkorú férfi, és megússza egy szóbeli figyelmez­tetéssel. Mint megtudom: amíg az értesítést nem teszik az ab­laktörlő alá, addig még lehet bíz­ni abban, hogy a felügyelők meg­értést tanúsítanak és nem bün­tetnek. Mérlegelési jogkörük van tehát, és tény, hogy a riport ideje alatt Csaba és Roland beér­te a szóbeli figyelmeztetéssel. Kapott viszont büntetést a kór­ház bejárata előtt egy piros Ford, melynek tulajdonosa két sza­bálytalanságot is elkövetett: a be­hajtani tilos tábla ellenére beka­nyarodott, illetve a járdán par­kolt. Ugyancsak cetlit hagytak a Csabay Géza körúton a járdát majdnem teljes egészében elfog­laló Renault-n is. Felvetem: hallani olyat, hogy létezik napi büntetési minimum, amit el kell érni a közterülete- seknek. Roland azonban ezt ha­tározottan elutasítja. - Az az el­várás, hogy rendet tartsunk a körzetünkben, de az nem lénye­gi kérdés, hogy ennek érdeké­ben naponta ötször vagy húsz­szor büntetünk.- Próbálom elkerülni magu­kat, azért is jöttem ide - mondja egy ruhaneműket illegálisan ki­pakoló árus Hetényegyházán. A felügyelők összepakoltatják vele a cuccot, és az árus továbbáll - elmondása szerint Ballószögre megy, ott nem érik utol. A nap során még egy illegális árussal akad dolga Csabáéknak, mégpe­dig az Akadémia körúton. Mi­hály László szinte ismerősként üdvözli a két felügyelőt. Mint megtudom tőle, már több alka­lommal is megbüntették, de ő azért még próbálkozik.- Ha ma nem adok el vala­mit, nem is eszek! Ezek az urak már számtalanszor szabtak ki rám bírságot, de muszáj vala­hol kipakolnom, mert a piacon nem árulhatok ruhát. Pedig aláírást is gyűjtöttem több tár­sammal, hogy ezt kiharcolhas­suk, de nem lett semmi ered­ménye. Mihály László is összepakol, mi pedig továbbmegyünk. Kap még bírságot egy füvön parkoló fehér Ford a kórháznál, illetve szóbeli figyelmeztetést egy hölgy a Március 15. utcán tilos­ban parkolás miatt. Úgy tűnik, a mai délelőtt szerencsére pofon nélkül múlik el. ■ Szoros kapcso­latot kell tarta­niuk a képvise­lővel és a lakos­sággal. A turizmushoz sok pénz kell ahányszor az elmúlt másfél évtizedben elhaladtam a kecskeméti kemping mel­lett, annyiszor jutott eszem­be, hogy vajon miért nem zárják be. Sátrat, lakókocsit csak elvétve láttam, tényleg nem sok értelme volt fenn­tartani ezt a létesítményt. Még úgy sem, hogy az utóbbi években akadt egy vállalkozó, aki - úgy-ahogy - legalább a nullszaldót ki- kínlódta. most bezárják, és - ahogy várható volt - azonnal meg­szólalt néhány örök tiltako­zó. Szerintük mégiscsak tűr­hetetlen, hogy egy megye- székhelynek ne legyen kem­pingje. Nem értem, hogy mi­ért zavar ez olyanokat, akik még csak nem is érintettek, hiszen ebben a városban ők nem sátorban, hanem a sa­ját puha ágyikójukban al­szanak. Különben is: ez a kemping rég nem alkalmas arra, hogy a huszonegyedik század turistáját kiszolgálja. Elmúltak azok az idők, ami­kor sátorozni csak az akart, akinek laposabb volt a pénz­tárcája. Kempingezni egyre inkább életforma, de ebbe nem fér bele a csöpögő csap, a kopott csempe, a lepusz­tult környezet. Ilyenekké nem lehet versenybe szállni, különösen nem egy olyan városban, amelyik minden igyekezete ellenére is alkal­matlan arra, hogy hosszabb időre itt tartsa a turistát. az idegenforgalom szem­pontjából ezért Kecskemé­ten jelenleg csak részletkér­dés, hogy van-e kemping. Ha megépül az új uszoda, akkor dől majd el, hogy az jelent-e egyáltalán vonzerőt a befektetőknek. Mert való­jában a teljes szabadidőköz­pontot tartalommal kellene megtölteni. Olyan paradi­csommá alakítani, ahol bár­ki bármeddig szívesen elpi- henget. Ehhez azonban pénz kell. Nagyon sok pénz. És a szokottnál kevesebb til­takozás. AJANLO Száz esztendeje szól a hangszerek királynője KISKUNMAJSA Hangversenysoro­zattal emlékeznek arra, hogy idén száz esztendeje szólalt meg az orgona a katolikus templom­ban. A hangszer Bács-Kiskun orgonáinak egyik legnagyobbja. A jeles évforduló alkalmából a szombat esti misét követően - körülbelül fél nyolctól - Csanádi László orgonaművész ad koncer­tet a templomban. (T. K.) Numizmatikusok hírős napja Kecskemét A Magyar Érem­gyűjtők Egyesületének Kecske­méti Csoportja július 25-én ren­dezi meg az idei numizmatikai hírős napot a GAMF (Izsáki út 10.) új sportcsarnokában. (R S.) Faluközi közlekedés „Összetalálkozott” a Kőröstetétlent és Jászkarajenőt összekötő kerékpárút a községek bel­területén korábban megépült bicikliutakkal. A négy és fél kilométeres, 210 millió forint összköltségű, döntően állami támogatással épített út szegélyét az elkövetkező hetekben füvesítik, fásítják, és augusztus 20-án avatják ünnepélyesen. Természetesen már birtokba vették a kerekezők, élvezik a sima aszfaltot, biztonsággal közleked­hetnek. (M. J.) VITRIOL Miért lesz kulturális újságíróból SZDSZ-es pártelnök Magyarországon? Csak reménykedtünk, hogy lesz a politikában nyári ubor­kaszezon, de hát nem lett. A baloldal minden héten produ­kál valami bejelentést. Hol a szocialista házelnök tájékoz­tat, hogy ősszel lemond poszt­járól, hol a kormány szivárog­tatja ki a költségvetés elfoga­dása utáni ködös terveit, hol a szabaddemokraták falják fel önmagukat. Az SZDSZ új elnöke például a nagypolitikában járatlan em­bernek tűnik, én például el sem tudom képzelni őt ilyen poszton. Retkes Attilával jó né­hány évig egy szerkesztőségben dolgoztam. A hajdan a liberá­lis újságíráshoz közel álló Ma­gyar Hírlap egyik legkomo­lyabb, legcsendesebb szavú új­ságírója volt. A kulturális ro­vat tagjaként főleg a muzsika világával kapcsolatos cikkeket írta, nem állt tőle távol sem a komoly-, sem a könnyebb zene. Régen elsodort az élet minket egymástól, s főleg a mai Ma­gyar Hírlaptól, de amikor elő­ször hallottam, hogy ki az egyik elnökjelölt, azt gondol­tam, no, van még egy Retkes Attila. Eszembe sem jutott, hogy egykori kollégám idáig jut. S csak remélni merem, hogy az egykori higgadt em­bert nem darálja be ez az őrült politika. Kár lenne érte. m Szerdahelyi

Next

/
Thumbnails
Contents