Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-02 / 153. szám
PETŐFI NÉPE - 2009. JÚLIUS 2., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY —"í'tHTM Motorosok lepik el az új Sziget kempinget baja Hétvégén rendezik meg a tizenkettedik Bad Times motorosbuiit a Petőfi-szige- ten a kempingben. Pénteken 19 órakor kezdődik a mulatság, ahol horvátországi vendég-együttes is fellép. Szombaton 17 órakor motoros felvonulás a városban, majd hattól ismét koncertek kezdődnek a szigeten. (G. Zs.) Átereszeket vágnak az ideiglenes gátba báta Átereszeket vágtak a 2006-ban készült ideiglenes gátba, illetve zsákokat pakolnak és fóliáznak a falu alsó részén. A holtág felé eső területeken kaszálnak is, hogy lássák, mikor és milyen mértékben jön a víz. (G. Zs.) Magyarok a madjarokkal a kulturális központban Jánoshalma Holnap este fél hétkor a kulturális központban filmvetítést és fórumot tart a Magyarok Szövetsége. Levetítik a II. Madjar-Ma- gyar Kurultaj című dokumentumfilmet. (K. L.) Csorba-házi esték a a legifjabb városban mélykút Szombaton kezdődik a többéves múltra visz- szatekintő szabadtéri rendezvénysorozat. Bemutatkozik a dusnoki Racke Zice tambura- zenekar. Egy héttel később a Bodor Blues Band, július 18- án pedig a Hetvenszer hétszer és a Búzavirág ezerrel lép fel. Az előadások este fél nyolckor kezdődnek. (J. J.) Két évtizedes a német barátság tiszakécske Húsz évvel ezelőtt írta alá a Tisza-parti kisváros a testvérvárosi kapcsolatot a németországi Lüb- beckével. Kezdetben csak a sportolók találkoztak, később kulturális és gazdasági téren is szorossá vált a kapcsolat. A jubileumra a hétvégén delegáció érkezik Lübbeckéből. A tiszakécskei- ek gazdag programmal várják német barátaikat. (Sz. T.) További hírek a BA0N.hu hírportálon Rakétakilövők a szántókon jégelhárítás A bajsai radar belát egészen Kecskemétig A jégvédelmi rakétákkal megmentett érték - becslések szerint - tizennégyszer nagyobb, mint a szolgáltatás költsége - magyarázza Bacskulin István (jobbra), a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetségének elnöke. Babic Zoran (középütt) szerint ez azért van így, mert ők a legkorszerűbb technikával dolgoznak. A szakemberek társaságában Bányai Gábor és Font Sándor. A vajdaságiak régóta „puha porhanyósan” csalják ki a felhőkből jeget, mielőtt az öklömnyire nőne. A kiskunsági gazdák el tudják képzelni velük a közös jégelhárító rendszer megszervezését. Miklay Jenő Egyelőre csak becslések vannak az idei nyári jégverések pusztításairól, de az bizonyos: a már ismert veszteségek ellentételezésére sem nyújt fedezetet a jelenleg országosan rendelkezésre álló 5 milliárd forint kárenyhítési alap. Nagyságrendileg nagyobb az a kártétel, amit csak a jég okozott Magyarországon ezen a nyáron. A kormányzatnak kötelessége volna elősegítenie a jégelhárító rendszer kiépítését a leginkább veszélyeztetett mezőgazdaságilag művelt területek védelmére - jelentette ki Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke egy kecskeméti sajtótájékoztatón, ahol a térségi jégelhárítás létrehozásának lehetőségeiről esett szó. A megoldás kézenfekvőnek látszik: Bács-Kiskun megyét segíthetne megvédeni a jégesőtől a vajdasági jégelhárító rendszer. Azért éppen a szerbiai rakétaállomásokra gondolnak, mert a bajsai radar belátja a zivatarfelszerbia fölött évente átlag 12 ezer rakétával csalják ki apró kristályok formájában a zivatarfelhőkből a jeget. Jelen lehetőségek szerint nálunk döntően a gazdáknak kellene finanszírozniuk a védekezést. Úgy számítják, 10 euró alatt volna évente és hektáronként a vajdaságiak Doppler-radaros felhőfigyeléhőket egészen Kecskemétig, vagyis a jégriasztást akár holnaptól lehetséges volna megszervezni Felső-Bácska és a Kiskunság egész területére. Babic Zoran, a szerbiai jégvédelmi rendszer főoperátora ki is számolta: körülbelül 200 rakétaállomás elláthatná Bács-Kiskun teljes védelmét. A kérdés az, honnan lehet elővenni 3,3 millió eurót, ugyanis körülbelül ennyise, és a gazdák kezelte rakétaállomások működtetése. Lehet persze, telepíteni a Kiskunságba is radart, nagyjából másfél millió euróért. Azzal a környező megyék gazdaságaira is kiterjeszthető lenne a jégriadó - feltéve, ha azokban is felszerelkeznek a darabonként 260 euróba kerülő rakétákkal. be kerülne a jégvédelmi rendszer telepítése a Kiskunságban. Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke sem látja még a forrást egyelőre. Talán pályázati pénzeket lehet rá szerezni elsősorban, de az aligha megy egyszerűen. A jelenlegi kormánynak szándékában sincs a központi költségvetésből áldozni erre a célra, legalábbis eddig minden ilyen kezdeményezést elutasítottak - hangzott el a sajtótájékoztatón. Ellentétben Szerbiával, ahol teljesen állami támogatású a jégvédelem. Persze idővel változhat az itthoni politikusok hozzáállása, de addig is a Bács-Kiskun megyei és a vajdasági vezetőknek kell egy olyan együttműködési tervvel előállniuk, amivel egyáltalán kormányszintre lehet terelni a jégvédelem megszervezését. Az egyeztetések, a program kimunkálása elkezdődött - mondotta Bányai Gábor. NÉZŐPONT Doppler-radar a Kiskunságban? Kamatra írt közkincseink merek rá fogadni: amikor a gazdák képviselői magas helyeken is megmozgatják a köveket a jégrakéták telepítésének támogatásáért, melléjük áll a kormány. Azt is előre tudom, mit mondanak: „hamarosan megnyitják a szántóművelő és kertészeti ágazatnak szánt beruházás- és forgóeszköz-finanszírozást támogató, nemzeti forrásból indított és némi állami garanciavállalással megtámogatott hitelprogramot”. Másképpen: semmi közünk a rakétáitokhoz, kérjetek rá pénzt a banktól! KÉRHETNÉNEK, de a szántó- vető nem tud gazdaságot építeni a mai hitelekből. Azért nem, mert legalább féléves a termelés megtérülése, annyi idő után a termény ára elmegy kamatba. Jelenkorunkban padlón vergődő magyar agráriumot a kereskedelmi finanszírozással ütötték ki. Pedig még e válságos állapotban is közel 40 százalékkal növekedett tavaly az ágazati termelés hozzáadott értéke a KSH adatai szerint. vajon mekkorát rántott volna az ország szekerén egy uzsorakamatú hitelrendszer helyetti, állami finanszírozású agrárium? Fölösleges a kérdés, mondaná például a belvárosi fagylaltos, mert mi köze őneki ahhoz, ha a keceli szőlőt, a mizsei szamócát ronggyá veri a jég. Igaz is, mi köze hozzá? Az agrárium általános létalap, tehát a fagylaltos létének alapja is. Nem fröccsöntő üzem, amit ha elvisz a vihar, építenek másikat. A termőföld végessége, megismételhetetlensé- ge okán közkincs, ebből következően társadalmi áldozatot is követel a rajta való termesztés. de amely országban mindig csak a bankokat emlegetik társadalmi segítség helyett, ott meghal a vidék. Ezen a nyáron veszélyesen kiszáradt a Kiskunság... Uj középvezetők a bajai tűzoltóknál defibrillator Szeptembertől a laktanya életmentő pontként is működik majd MEGÁLL AZ ESZ Krízisalapnak nevezik, szerintem meg tiszta kabaré Ritka esemény, hogy egyszerre ilyen sokan tesznek esküt, illetve ennyien vehetik át kinevezésüket, új beosztásukat. Ezt hangsúlyozta tegnap Ossó János tűzoltóparancsnok, amikor ünnepi állománygyűlésen hirdették ki a bajai tűzoltóság további munkáját érintő parancsokat. Új középvezetői réteg lát munkához, hiszen szolgálatparancsnoki és helyettesi, főelőadói kinevezésekről, megbízásokról született döntés, ami várhatóan több évre meghatározza a laktanya működését. A hetvenhat tűzoltót foglalkoztató szervezetnél a napokban véglegesítettek tizenöt újoncot, a három üres álláshelyre pedig kilencen pályáznak. Révfy •o 3 tt. Kinevezettek, megbízottak koccintottak a parancsnoki irodában Zoltán polgármester levélben köszöntötte a tűzoltókat, dicsérve a lakossággal ápolt kapcsolatukat. Egyben utalt arra, hogy a szervezetnél felmerülő problémák általában anyagi természetűek és megoldhatóak. ■ K.T. Élesztést tanulnak szeptembertől 24 órás életmentő pont lesz a laktanya, azaz szükség esetén használhatják azt a félautomata defibrillátort, amit tegnap adott át Turcsányi Csaba, a Sped Med Kft. ügyvezetője. A mentők leterheltsége esetén a tűzoltók is riaszthatok lesznek újraélesztéshez. Olvasom tegnap, hogy már több mint ötmilliárd forint folyt be a krízisalapba. Hirtelen úgy meghatódtam, hogy elszaladtam egy százas papírzsepiért. Aztán olvastam tovább, és elkapott a lődüh. Kiderült, hogy ennek a szép summának majd’a felét az áramszolgáltatók fizetik be a kasszába. Még szerencse, hogy volt miből kiszorítanunk a villanyszámlát, így legalább jótékonykodhatnak. Aztán megtudtam, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is ad nyolcszázmilliócskát a befolyt bírságokból. Ez már jobban tetszett, remélem, hogy a bírságokat kivétel nélkül a bankok fizették be, és ha róluk van szó, akkor a kisembernek legszebb öröm a káröröm. Ezzel nagyjából el is fogytak az adakozó kedvűek, és az a balga, aki ezen meglepődik. A magam részéről azon se lepődnék meg, ha a krízisalapból a rászorulóknak visszajuttatott pénzek egy része útközben eltévedne, felszívódna. Tudom én, hogy ebből lesz nagy sértődés, de akinek nem inge, az ne vegye magára. Különben meg nincs szükség erre az egész kabaréra. Legyenek normális fizetések, és tisztességgel befizetett adók, amiből jut a rászorulóknak. Jobb helyeken ez a szokás, nem pedig az intézményesített koldulás. mT.V.
