Petőfi Népe, 2009. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-11 / 161. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. JÚLIUS 11., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Csúcstalálkozó az állatokért állati jogok Egy társadalmat minősít, miként bánik az állatokkal Legutóbb a Csalánosí parkerdőben szervezett „családi napot" a kutyabarátok részére a kecskeméti Mentsvár Alapítvány. A nepperekhez nem mehet birtoknézőbe a hatóság ► Folytatás az 1. oldalról. Az utóbbi sejtést igazolandó Fábián úr gyors fejszámolásba kezd: - Aki egy hektáron mond­juk, az átlagos harminc tonnát hozza görögdinnyéből, és kilón­ként negyvenért adja, csak a költ­ségei térülnek meg. Feltéve, hogy helyből adja el. Persze, több tíz, vagy száz hektáron kedvezőbbek lehetnek a fajlagos költségek, ki­sebb a termelői ár, megéri mond­juk Békésből Kőrösre fuvarozni, különösen annak, aki feketén ad­ja el. Bennünket épp az ilyenek hoznak hátrányba, olcsóbbak tudnak lenni, mert sem adót, sem semmilyen közterhet nem fizetnek. ■ Hiába a gyakori ellenőr­zések, a neppereket ne­héz kiszűrni. Vajon minden dinnyeárus fe­kete, akikről az őstermelők azt gondolják?- Tudunk vaskereskedőről, meg függönyárusról, hasonló iparcikkesekről, akik most dinnyével is kiegészítik a kínála­tot. Megtehetik, amennyiben a vállalkozói engedélyük feljogosít­ja arra őket. Munkatársaim és a közterület-felügyelők folyton el­lenőrzik az új árusokat, de a nep­pereket elég nehéz kiszűrni. Bár­ki válthat őstermelőit, aki termő­földdel rendelkezik s az igazolvá­nyába minden termény feltüntet­hető, amit csak akar. Ám, hogy termeszti-e azt, amit a pultra tesz, vagy vette valahol, nem tud­juk a portáján ellenőrizni, arra az adóhivatalnak van jogosítvá­nya - tájékoztatatott Vozárné Ragó Ildikó, a nagykőrösi város­háza főtanácsosa. Fábián Ferenc szerint nem csak az árusok lehetnek feketék, hanem a dinnye is. - Felénk a föl­det nem lehet őrizetlenül hagyni, mert másként ellopják a termést. Szentkirály fölött a kécskei sa­rokban negyven mázsát téptek le nem régen egy éjszaka, arrább másfél hektárt díboltak le a zsivá- nyok. Az ilyen lopásból szárma­zó olcsón árult tételek könnyen agyonvágnak egy-két hetipiacun­kat. A hatóságok részéről jobban utána kéne járni a portéka szár­mazásának is, ne csak a tisztes­séges termelőt molesztálják a pi­actéren, ha épp nincs kézmosó flakon az utánftitójára akasztva. ► NÉZŐPONT Ilyen még nem volt! Kecs­keméten találkoztak elő­ször személyesen Ma­gyarország legnevesebb állatvédői. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a jogszabályok módosítá­sa mellett szemléletvál­tásra is szükség van. Galambos Sándor- Egy társadalmat minősíti az, miként bánik az állatokkal. Az állattartás sok örömet tud adni az embereknek, ugyanakkor ko­moly felelősséggel is jár - állítja Bárándy Gergely országgyűlési képviselő. - Az állatok védelme érdekében hazánk jó irányba ha­lad, de még nagyon sok a tenni­valónk. Szükség van az állatvé­delmi törvény módosítására, de egyetlen jogszabály kiigazításá­val nem lehet komoly eredmé­nyeket elérni. A büntető törvény- könyv már szigorúbban bünteti az állatkínzás kirívó eseteit, de a többi minisztériumnak és az ön- kormányzatoknak is sok teendő­je van még. Az oktatásban példá­ul kiemeltebb szerepet kell kap­nia az állatvédelemnek, legyen ez a Nemzeti Alaptanterv része. Bár közös ügyünknek legtöbbet az használna, ha a következő ge­neráció felelősségteljesebben vi­seltetne az állatok iránt, de az ál­latvédelmi bírságok összegének az emelésére szükség lenne, a kirívó eseteket szankcionálni kell. A jogalkalmazó pedig ne bo­csánatos bűnként kezelje az ál­latkínzást. Meg kell fontolni to­vábbá az állattartástól eltiltás szankció bevezetését olyan sze­mélyek esetében, akiket a bíró­ság nem tart erre méltónak, akik visszaélnek az állatok kiszol­gáltatott helyze­tével. Minden­nek komoly tár­sadalmi kihatá­sai lehetnek: kriminológiai tény, hogy az erőszakos bűn­elkövetők, a so­rozatgyilkosok nagyon sokszor állatkínzóként kezdték. Gönczi Gábor is egyetértett az­zal, hogy az állatok védelmére való nevelést már kisiskolás kor­ban el kel kezdeni.- Egyik nagyon fontos felada­tunknak tekintjük a gyerekek­kel való foglalkozást. Kollégáim szívesen fogadják az iskolák megkereséseit, de egyelőre ez csak ismeretségi alapon történik - mondta a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke. - Az állatvédők­nek is szükségük van a tanácsa­inkra, mert szakértelem nélkül, csupán lelkesedésből ezt az ön­ként vállalt feladatot a legna­gyobb jóindulat mellett sem le­het végezni. Süth Miklós országos főállatorvos az oktatás jelentősé­ge mellett a társadalmi összefo­gás fontosságára hívta fel az érintettek figyelmét.- Kecskeméten a megszünte­tett gyepmesteri telep helyett egy korszerű állatmenhelyet alakítottak ki. Ez a kezdemé­nyezés orszá­gosan is köve­tendő példa le­het - összegzi tapasztalatait a FVM szakál­lamtitkára. - Az önkormányzat felismerte, ez a megoldás olcsóbb, mint a ko­rábbi volt. Az a pénz, amit eddig a gyepmesteri telepre költöttek, a civilek kezdeményezésére lét­rehozott menhelyen újabb támo­gatókat vonz. Mert sokan va­gyunk, akik a hasznos kezdemé­nyezéseket anyagilag is hajlan­dók támogatni. Például az adónk egy százalékával. A megbeszélésen részt vettek a Mentsvár Alapítvány német testvér szervezetének képviselői is. Elke Otte, a Photenhife egye­sület elnöke és Imm Annamária Kóczián segíteni jöttek. A több­éves kecskeméti együttműködé­sük tapasztalatait szeretnék megosztani más városok állatvé­dőivel.- Tavasszal Strassburgban lobbiztunk egy egységes euró­pai állatvédelmi törvény megal­kotása érdekében - mondja Kóczián asszony. - Kilencvenki­lenc aláírás hiányzott, hogy a ja­vaslatunk a Parlament elé kerül­jön. Nem adjuk fel, az új testület megalakulását követően ismét megyünk a petíciónkkal. Ma fogadják örökbe az 1500. kutyust kutyák És gazdik részére rend­szeresen szerveznek közös prog­ramokat d Mentsvár az Állato­kért Alapítvány aktivistái. Ma délelőtt tíz órától Kecskeméten, a vízműdombnál német-magyar jubileumi találkozóra várják négylábú barátaikat és kísérői­ket. A rendezvényen többek közt lehetőség lesz kedvezmé­nyes chipbeültetésre, kutyaki­képzők és állatorvosok adnak majd hasznos tanácsokat, és lesznek tréfás vetélkedők is. Ezen a napon adják örökbe ün­nepélyes keretek közt a Ments­vár 1500. gazdátlan kutyusát. A főagronómus látomásai emlékszem egy alapító köz­gyűlésre jó másfél évtizeddel ezelőttről. Összegyűltek a kultúrházban a gazdák és gazdasszonyok, és ájtatosan hallgatták a téeszből hozzá­juk hasonlóan egyéni gazdá­vá felszabadult főagronó- must. Újfajta szövetkezetről beszélt nekik, már-már ró­zsaszín látomást festett elő. Végül a hallgatóságból neki­szegeztek egyetlen kérdést: - Árulja el, Józsi, mennyit akar maga keresni azon, hogy minket beléptet a szövetke­zetbe? Józsi ekkor rekesztette be a gyűlést, és azóta sincs a faluban szövetkezet. FŐLEG DINNYESZEZON idején nehéz a szíve a gazdának, amikor kénytelen ingyen szétosztani az eladhatatlant, vagy demonstratíve a beton­hoz vagdosni valemelyik szupermarket parkolójában. A szétmállt dinnye emlékez­tet a magyar agráriumra: deformált, zavaros és kezel­hetetlen. de épp így szeretik a neppe­rek. A becslések szerint az agrárpiac közel felét ellen­őrzi az eredendően megosz­tott őstermelői körbe Kira­kodott fekete kereskedelem. Az adózást megkerülve úgy törik le az árakat ahogy akarják, elfogadván a si­lányt is, rombolják a ma­gyar minőségi termékek imázsát. Próbálnák ezt meg­tenni mondjuk, Andalúziá­ban, ahol ezer helyi gazda lép fel egyetlen termelő ér­tékesítő szövetkezetként (tész) a felvásárlókkal, az áruház-láncokkal szemben, igen hatékonyan. a szakmai szervezetek világ­látott szakértői Józsi főagro­nómus módjára nem győzik hajtogatni: az agrárpiac sza­bályozása akkor működne hatékonyan, ha a tész-ek legalább a kereskedelem fe­lét birtokolnák. Persze, a szövetkezés nem csak azon múlik, hogy elhiszi-e az em­ber, összefogva jobban me­het a bolt. * GVORSSZflVAZAS H Egyetért az állatvédelmi törvény szigorításával? Szavazzon honlapunkon / holnap 16 óráig: BA0N.hu IT' A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Az EF0TT idejére lezárják a szigetre vezető hidat Baján a mai halfőző fesztivál után, kedden délben kezdődnek az EFOTT (Egyetemisták és Fő­iskolások Országos Turisztikai Találkozója) rendezvényei. Hat­vanezer vendéget várnak, aki­ket zömében a két Petőfi-szige- ti kempingben szállásolnak majd el a szervezők. Biztonsági okokból a szigetet a várossal összekötő hidat kedden tíz óra­kor a járművek elől elzárják. Dajka Zoltán, az EFOTT fő­szervezője elmondta, hogy a forgalomkorlátozás a rendez­vény befejezése után ér véget, azaz július 19-én, vasárnap dé­lig tart. Gyalog természetesen bárki szabadon közlekedhet a hídzár ideje alatt is. Tilos lesz azonban gépkocsival és motorkerékpár­ral lehajtani a szigetre. Kivételt csak a Petőfi-szigeten ingatlan­nal rendelkezőkkel, illetve a na­pi ellátást végzők járműveivel tesznek a szervezők. Az alka­lomra készítenek egyszeri és ál­landó, korlátlan behajtási enge­délyt is. Ezeket a Szenthárom­ság téren felállított Infó-pontnál lehet átvenni hétfőtől. Táblák jelzik majd városszerte a par­kolásra kijelölt helyeket. Érdekesség, hogy az EFOTT látogatói számára, asztalonként ötezer forintért harminc halfőző helyet is biztosítottak a szerve­zők a szombati fesztiválra. ■ Király László ÜDVÖZÖLJÜK MISKÍE BKSÉGtMBEN WLGA ÉÖÍStó MÚH0OIX EURÓPAI FALI Uj utakon hajtanak száguldozásra csábító lett a Hajós és Kalocsa közötti, részben felújított út. Ezt tapasztalta fotózó munkatársunk, miközben az útmenti ácsorgás sebességcsökkentő hatásáról is megbizonyosodott. Nem használt vakut, mégis több megálló, visszatolató autós kérdezte tő­le, hogy mennyivel lépte át a megengedett sebességet. VITRIOL Tűrhető veszteséggel gavallérosak a gasztronómus afacsinálók Gondolom, épelméjű táplálko­záskutatók nem sorolnák a krumplicsipszet az alapvető élel­miszerek közé. De hát emberek lévén tévedhetnek e tekintetben, és lehet, hogy a kormány többet tud a gasztronómiáról. Bizonyo­san így is van, mert a kedvezmé­nyes 18 százalékos fogyasztási adót rótta fel a burgonyaszirom­ra az áfailletékes főhatóság. Gratula a csipszgyártóknak. Nincs gratula a kispénzűek szá­mára alapvető élelmiszereket, mint a fehér lisztet, az étolajat, a hagyományos rizst, a cukrot elő­állítóknak, hiszen termékeik 25- ös kulccsal adóznak. Állítólag a jogszabályalkotók célja az volt, hogy a szegényebbek ne viseljék az adóemelés terheit. Mit lehet erre mondani? A kereskedők sem értik, ugyan milyen logika szerint rendeljék a termékekhez az áfát? A margarint kapásból a kedvezményes kategóriába sorol­nák, de jaj nekik, ha ezt megcse­lekszik és jaj akkor is, ha a 18 százalék áfás zacskós fagylalt­por napi népélelmezési fontossá­gát lebecsülnék a magasabb adókulccsal. így lenne a dolog ésszerű, de hát nálunk régóta semmi nem az, aminek mond­ják. Illetve, a hülyeség is lehet va­lakiknek logikus. Kimutatták: évek óta folyamatosan csökken a csipszfogyasztás. No lám, tűrhe­tő veszteséggel lehet vele a „ga­vallért" játszani. M. J.

Next

/
Thumbnails
Contents