Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-08 / 132. szám

RIPORT mmm ^> s Fehérlik-e még tanya a fasor mögött? vidék fórum A tanyavilág megmaradásának lehetőségeit kereste a kecskeméti konferencia Szánalomból a tanyát nem lehet megtartani, de segítségre szorul, hogy versenyképes lehessen. Bálái / Galambos „Terhes kalászok habzó aranya /Borítsa földed -, s csinos tanya, /Mely ott fehérük zöld fasor megett/Hordjon magán jóllét! bélyeget” Arany János: A tetétleni hal­mon című versének gyönyörű soraival zárta mondandóját a múlt heti lajosmizsei tanyakon­ferencián Csatári Bálint geográ­fus, a tanácskozás szervezője. A tanyák jelene és jövője című be­vezető előadásában Sági Lajos kiskunmajsai plébánost is idéz­te, aki szerint a város az város, a falu az falu, a tanya viszont „világ”. Ezzel a szokásos szó- használat, a „tanyavilág” jelen­tése is megkapta azt a mélyebb értelmet, ami indokolja, hogy a politika és a tudomány képvise­lői miért is foglalkoznak tanács­kozásokon a tanyákról, keresve az új szellemiségű, harmóniára törekvő vidékfejlesztés lehető­ségeit. Az európai településvi­lágra jellemző szórványokhoz tartoznak a magyar tanyák is, melyek például ökológiai, gaz­dálkodási és társadalmi szem­pontból hordoznak olyan sajá­tos értékeket, hogy megóvásu­kat immár a május 25-én elfoga­dott országgyűlési határozat szorgalmazza. Lajosmizse az ország egyik legnagyobb tanyás területe. A városhoz tartozó tizenhatezer hektár kilencvenöt százaléka külterület. Baski András polgár- mester a Kujáni-tanyán tartott sajtótájékoztatón elmondta: több mint ezer tanyáról tud, de ezek­nek csak a harmadában folyik komoly gazdálkodás. A többi el­hagyatott, vagy hétvégi tanya­ként használják. Az egyik mintagazdaságot Kujáni László és családja üze­melteti. Harminckét hektáron gazdálkodnak, a terület felét gyümölcsfákkal ültették be, a másik felét szőlővel. A családfő és a felesége is agrármérnök, nagyobbik lányuk pedig a na­pokban végez az agrártudomá­nyi egyetemen. Egybehangzóan állítják: nem elég a föld szerete- te, a napi tizenhat óra munka, Ilyen igazi, Duna-Tisza közi tanyából már kevés található. Idős és betegeskedő lakói nem művelnek nagy gazdaságot Helvécián. korszerű ismeretek és techni­kai eszközök hiányában a me­zőgazdaságból már nem lehet megélni.- Együtt dolgozom a szüleim­mel, amióta megvettük ezt a ta­nyát. Szüretelek, traktort veze­tek, irányítom az embereket, de a gumicsizmát is bármikor fel­húzom - mosolyog a 23 éves Ka­talin, aki az egyetem elvégzése után PhD doktorijára készül. Disszertációját A tanyafejlesztés lehetőségei az európai uniós stratégiák integrálásával cím­mel írja. Glatz Ferenc a tanyák meg­mentésének elkötelezett híve.- A kormányzat legnagyobb hibája az, hogy az elmúlt tíz esz­tendőben képtelen volt eljuttatni a gazdákhoz azokat a lehetőségeket, me­lyeket az uniós pá­lyázati rendszer vagy a költségvetés kínál. Az adminiszt­ráció nem készült fel a csatlako­zásra - állítja a Magyar Tudomá­nyos Akadémia egykori elnöke. - A megyei és a regionális tiszt­viselők közül sokan még most is képtelenek átadni azt gondolko­dási módszert, amit az európai közösség képvisel. Ezért az egyé­ni gazdálkodók is csak a sötét­ben tapogatóznak, nem ismerik a támogatások igénylésének a le­hetőségeit. Megdöb­bentő a tájékozat­lanság a pályázati feltételek területén. Az idősebb gazdák közül azok fognak talpon maradni, akiknek a gyerekei elsajátítják a precízi­ós mezőgazdálkodás alapjait. A többiek pedig az úgynevezett szociális mezőgazdálkodók ka­tegóriájába kerülnek. Néhány disznóval, pár hektár föld bér­beadásával és egy kis háztájival havonta hatvan-nyolcvanezer fo­rint jövedelemből kénytelenek megélni. Létezik egy kategória: a tisztes szegénység. Az főleg itt, az Alföldön jellemző. Dömötör Ágnes menekülne a tanyáról.- Félnie kell annak, aki külte­rületen él, errefelé nuüa a köz- biztonság. Csak a tehetősebbek élhetnek nyugodtan, akik meg tudják védeni magukat. Négy ■ A tanyavilág erősen polari- zálja saját társadalmát. Vissza lehet-e még építeni, hasznossá és lakhatóvá tenni a romhalmazzá vált házak sokaságát? az elvándorlás OKAfT kellene megszüntetni, hogy fordulatot vegyen a tanyavilág és általá­ban a magyar vidék elnéptele­nedése - hangsúlyozta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnö- ke a konferencián. A tanácsko­záson többször elhangzott, hogy ma már nem is lehet pontosan meghatározni a tanya fogalmát, olyan sokféle funkciót töltenek be a külterületi hajlékok így azt sem lehet tudni, hogy hány tanya is van valójában a Du­na-Tisza közén, miként azt sem, hogy mennyi van pusztuló­félben. Nagyon sok, a magyar népességfogyás látható bizonyí­tékai az üresen tátongó lakó­épületek A képünkön látható tanya már romos, de gazdája még van, aki árulja. Hátha ked­ve lesz még valakinek rendbe hozni és használni valamire... legkevésbé valószínű, hogy a ház egyszer még virágzó gaz­dálkodás központja lesz. A kép ellentmondani látszik annak a megfigyelésnek is, hogy az iga­zi tanyán nincs hulladék, mert az ésszerű és energiatakaré­kos, környezetbarát életmód mindent felhasznál, ami a ház körül keletkezik éve lakunk itt, minden évben be­törtek hozzánk - kesereg a két­gyerekes asszony. - Nehéz volt beilleszkednünk, a tanyasi em­berek nagyon bizalmatlanok. A megélhetésért keményen meg kell dolgozni, örülünk, ha fel­vesz valaki napszámba. Az öt­száz forintos órabér már szép fi­zetésnek számít, pirkadattól napnyugtáig kint vagyunk a föl­deken. A gyerekek esőben, hó­ban gyalog jártak az iskolába, a bolt és az orvos is messze van tő­lünk. Belefáradtam a mindenna­pi küzdelembe. 44 éves vagyok, de amint lesz erőm, bátorságom és pénzem, azonnal elhagyom ezt az országot. Viszem a gyere­keimet és a férjemet is. Hasonlóan vegyes képet mu­tat a konferencia második napja. Ekkor Szentkirály község tanya­világának változásáról tájéko­zódtak a résztvevők, majd a ke­rekegyházi Rendek-biotanya és az idegenforgalomra szakoso­dott Varga-tanya nevezetessége­ivel ismerkedtek. Ezen a napon is megmutatko­zott, hogy a tanyavilág erősen polarizálja saját társadalmát, ami egyfelől a Csatári Bálint ál­tal ismertetett adatokból derül ki. Az MTA Regionális Kutatá­sok Központja Alföld Tudomá­nyos Intézete által megismert 30 ezer tanyából csak 8 ezer van mezőgazdasági támogatásra be­jegyezve. Az ezredfordulón óriá­si visszaesést lehetett mérni az agráraktivitásban, mégis van­nak virágzó tanyák, melyeknek a jövője is biztosítottnak látszik. Nemcsak az idegenforgalom ál­tal, s nem is csak a városi em­ber csendes menedékeként, s nem is „szociális élettérként”, hanem virágzó gazdaság köz­pontjaként, mint a felsorolt pél­dák is mutatták. Ismét kiújult a régi polémia a Homokhátság talajvízszint- csökkenésének okáról, ami je­lentősen nehezíti a tanyák hely­zetét, de most sem jutottak dű­lőre a vitázók. A konferencián megfogalmazódott, hogy a világ­ban alighanem ismét erősödik majd a lokalitás szerepe, a fo­gyasztók növekvő igénnyel for­dulnak a helyben termelt, egészséges élelmiszerek felé. Ez esélyt ad a tanyáknak, melyeket szánalomból nem lehet megtar­tani, javítani kell a versenyké­pességüket. Tanyai mintagazdaság Kecskemét-Talfájában. Kujáni László többdiplo­más agrármérnök a tuajdonos (balra), aki Glatz Ferenc akadémikusnak mutatja a napelemmel működő meteorológiai jelzőrendszert. A 73 éves kecskeméti Szabó István a városból költözött ki takaros ta­nyájára, gyönyörű a cseresznyéje Agrár szakemberek, polgármesterek, politikusok és tudósok keresték a választ a tanya jövőjének kérdéseire

Next

/
Thumbnails
Contents