Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-08 / 132. szám
RIPORT mmm ^> s Fehérlik-e még tanya a fasor mögött? vidék fórum A tanyavilág megmaradásának lehetőségeit kereste a kecskeméti konferencia Szánalomból a tanyát nem lehet megtartani, de segítségre szorul, hogy versenyképes lehessen. Bálái / Galambos „Terhes kalászok habzó aranya /Borítsa földed -, s csinos tanya, /Mely ott fehérük zöld fasor megett/Hordjon magán jóllét! bélyeget” Arany János: A tetétleni halmon című versének gyönyörű soraival zárta mondandóját a múlt heti lajosmizsei tanyakonferencián Csatári Bálint geográfus, a tanácskozás szervezője. A tanyák jelene és jövője című bevezető előadásában Sági Lajos kiskunmajsai plébánost is idézte, aki szerint a város az város, a falu az falu, a tanya viszont „világ”. Ezzel a szokásos szó- használat, a „tanyavilág” jelentése is megkapta azt a mélyebb értelmet, ami indokolja, hogy a politika és a tudomány képviselői miért is foglalkoznak tanácskozásokon a tanyákról, keresve az új szellemiségű, harmóniára törekvő vidékfejlesztés lehetőségeit. Az európai településvilágra jellemző szórványokhoz tartoznak a magyar tanyák is, melyek például ökológiai, gazdálkodási és társadalmi szempontból hordoznak olyan sajátos értékeket, hogy megóvásukat immár a május 25-én elfogadott országgyűlési határozat szorgalmazza. Lajosmizse az ország egyik legnagyobb tanyás területe. A városhoz tartozó tizenhatezer hektár kilencvenöt százaléka külterület. Baski András polgár- mester a Kujáni-tanyán tartott sajtótájékoztatón elmondta: több mint ezer tanyáról tud, de ezeknek csak a harmadában folyik komoly gazdálkodás. A többi elhagyatott, vagy hétvégi tanyaként használják. Az egyik mintagazdaságot Kujáni László és családja üzemelteti. Harminckét hektáron gazdálkodnak, a terület felét gyümölcsfákkal ültették be, a másik felét szőlővel. A családfő és a felesége is agrármérnök, nagyobbik lányuk pedig a napokban végez az agrártudományi egyetemen. Egybehangzóan állítják: nem elég a föld szerete- te, a napi tizenhat óra munka, Ilyen igazi, Duna-Tisza közi tanyából már kevés található. Idős és betegeskedő lakói nem művelnek nagy gazdaságot Helvécián. korszerű ismeretek és technikai eszközök hiányában a mezőgazdaságból már nem lehet megélni.- Együtt dolgozom a szüleimmel, amióta megvettük ezt a tanyát. Szüretelek, traktort vezetek, irányítom az embereket, de a gumicsizmát is bármikor felhúzom - mosolyog a 23 éves Katalin, aki az egyetem elvégzése után PhD doktorijára készül. Disszertációját A tanyafejlesztés lehetőségei az európai uniós stratégiák integrálásával címmel írja. Glatz Ferenc a tanyák megmentésének elkötelezett híve.- A kormányzat legnagyobb hibája az, hogy az elmúlt tíz esztendőben képtelen volt eljuttatni a gazdákhoz azokat a lehetőségeket, melyeket az uniós pályázati rendszer vagy a költségvetés kínál. Az adminisztráció nem készült fel a csatlakozásra - állítja a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke. - A megyei és a regionális tisztviselők közül sokan még most is képtelenek átadni azt gondolkodási módszert, amit az európai közösség képvisel. Ezért az egyéni gazdálkodók is csak a sötétben tapogatóznak, nem ismerik a támogatások igénylésének a lehetőségeit. Megdöbbentő a tájékozatlanság a pályázati feltételek területén. Az idősebb gazdák közül azok fognak talpon maradni, akiknek a gyerekei elsajátítják a precíziós mezőgazdálkodás alapjait. A többiek pedig az úgynevezett szociális mezőgazdálkodók kategóriájába kerülnek. Néhány disznóval, pár hektár föld bérbeadásával és egy kis háztájival havonta hatvan-nyolcvanezer forint jövedelemből kénytelenek megélni. Létezik egy kategória: a tisztes szegénység. Az főleg itt, az Alföldön jellemző. Dömötör Ágnes menekülne a tanyáról.- Félnie kell annak, aki külterületen él, errefelé nuüa a köz- biztonság. Csak a tehetősebbek élhetnek nyugodtan, akik meg tudják védeni magukat. Négy ■ A tanyavilág erősen polari- zálja saját társadalmát. Vissza lehet-e még építeni, hasznossá és lakhatóvá tenni a romhalmazzá vált házak sokaságát? az elvándorlás OKAfT kellene megszüntetni, hogy fordulatot vegyen a tanyavilág és általában a magyar vidék elnéptelenedése - hangsúlyozta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnö- ke a konferencián. A tanácskozáson többször elhangzott, hogy ma már nem is lehet pontosan meghatározni a tanya fogalmát, olyan sokféle funkciót töltenek be a külterületi hajlékok így azt sem lehet tudni, hogy hány tanya is van valójában a Duna-Tisza közén, miként azt sem, hogy mennyi van pusztulófélben. Nagyon sok, a magyar népességfogyás látható bizonyítékai az üresen tátongó lakóépületek A képünkön látható tanya már romos, de gazdája még van, aki árulja. Hátha kedve lesz még valakinek rendbe hozni és használni valamire... legkevésbé valószínű, hogy a ház egyszer még virágzó gazdálkodás központja lesz. A kép ellentmondani látszik annak a megfigyelésnek is, hogy az igazi tanyán nincs hulladék, mert az ésszerű és energiatakarékos, környezetbarát életmód mindent felhasznál, ami a ház körül keletkezik éve lakunk itt, minden évben betörtek hozzánk - kesereg a kétgyerekes asszony. - Nehéz volt beilleszkednünk, a tanyasi emberek nagyon bizalmatlanok. A megélhetésért keményen meg kell dolgozni, örülünk, ha felvesz valaki napszámba. Az ötszáz forintos órabér már szép fizetésnek számít, pirkadattól napnyugtáig kint vagyunk a földeken. A gyerekek esőben, hóban gyalog jártak az iskolába, a bolt és az orvos is messze van tőlünk. Belefáradtam a mindennapi küzdelembe. 44 éves vagyok, de amint lesz erőm, bátorságom és pénzem, azonnal elhagyom ezt az országot. Viszem a gyerekeimet és a férjemet is. Hasonlóan vegyes képet mutat a konferencia második napja. Ekkor Szentkirály község tanyavilágának változásáról tájékozódtak a résztvevők, majd a kerekegyházi Rendek-biotanya és az idegenforgalomra szakosodott Varga-tanya nevezetességeivel ismerkedtek. Ezen a napon is megmutatkozott, hogy a tanyavilág erősen polarizálja saját társadalmát, ami egyfelől a Csatári Bálint által ismertetett adatokból derül ki. Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföld Tudományos Intézete által megismert 30 ezer tanyából csak 8 ezer van mezőgazdasági támogatásra bejegyezve. Az ezredfordulón óriási visszaesést lehetett mérni az agráraktivitásban, mégis vannak virágzó tanyák, melyeknek a jövője is biztosítottnak látszik. Nemcsak az idegenforgalom által, s nem is csak a városi ember csendes menedékeként, s nem is „szociális élettérként”, hanem virágzó gazdaság központjaként, mint a felsorolt példák is mutatták. Ismét kiújult a régi polémia a Homokhátság talajvízszint- csökkenésének okáról, ami jelentősen nehezíti a tanyák helyzetét, de most sem jutottak dűlőre a vitázók. A konferencián megfogalmazódott, hogy a világban alighanem ismét erősödik majd a lokalitás szerepe, a fogyasztók növekvő igénnyel fordulnak a helyben termelt, egészséges élelmiszerek felé. Ez esélyt ad a tanyáknak, melyeket szánalomból nem lehet megtartani, javítani kell a versenyképességüket. Tanyai mintagazdaság Kecskemét-Talfájában. Kujáni László többdiplomás agrármérnök a tuajdonos (balra), aki Glatz Ferenc akadémikusnak mutatja a napelemmel működő meteorológiai jelzőrendszert. A 73 éves kecskeméti Szabó István a városból költözött ki takaros tanyájára, gyönyörű a cseresznyéje Agrár szakemberek, polgármesterek, politikusok és tudósok keresték a választ a tanya jövőjének kérdéseire
