Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-30 / 151. szám

6 FÜLÖPJAKAB PETŐFI NÉPE - 2009. JÚNIUS 30., KEDD AZ OLDAL A FÜLÖPJAKABI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. ÍRTA ÉS SZERKESZTETTE: SZENTIRMAY TAMÁS Többen élnek tanyán, mint belterületen A lakosság kétharmada él tanyán, egyharmada pedig belterületen. Van olyan tanya­si rész, ahol sűrűn vannak há­zak. Az önkormányzat arra tö­rekszik, hogy a földutak rend­ben legyenek, hogy a külterü­leten élők tudjanak rajta köz­lekedni. Beindították a tanya­gondnoki szolgálatot, két au­tóval. A munkatársak mikrobusszal közlekednek, ebédet visznek, bevásárolnak, gyógyszert íratnak, beteget or­voshoz szállítanak. Nem csak idősek, de fiatalok is élnek a tanyákon. Mintegy hetven gye­rek jár a külterületekről az is­kolába. Egy sűrűn lakott rész­re mezőgazdasági utat építet­tek, pedig sokan tiltakoztak el­lene. Ez azt is jelentette, hogy új tanyák épültek, vagy a régi­eket újították fel. Apró lépé­sekkel próbáltak mindig fej­lődni. Nem vágtak bele több tízmillió forintos hitelekbe. Annyit fejlesztettek, amennyi keretük volt rá. A húszéves önállóság pozitívan hatott. Elismerték a hosszú ideje jól dolgozók tevékenységét Apró léptekkel haladnak önkormányzat A külterületen élőknek is próbálnak segíteni A falunapi programok velejáró­ja az elismerések átadása. Eb ben az évben is többen részesül­tek kitüntetésben. A hétvégi ren­dezvényen Fülöpjakabért plaket­tet vehetett át Nemcsok Imréné nyugdíjas tanítónő és dr. Jakab Tibor háziorvos. Szakmai elis­merésben részesült: Bakró Lászlóné technikai dolgozó, Bódis Lászlóné óvónő, Gyöngyösiné Ónodi Gyöngyi köztisztviselő, Pólyák Tibor ta­nyagondnok. Civil szervezeteket is jutalmazott az önkormányzat. Ezúttal Bakró Tibor, az éppen tízéves sportegyesület elnöke ve­hetett át elismerést, valamint Bá­tor Istvánná a Fülöpjakabért Ala­pítvány elnöke. Sokan vannak minden évben olyanok, akik munkájukkal segítik a település fejlődését. Nemcsok Imréné meghatódva köszönte meg az elismerést Róluk sóm feledkezett meg az önkormányzat. Ebben az évben Tóth József kántor, Ignácz Imréné, valamint Baranyi Már­ton és családja vehetett át elis­merést Csáki Béla polgármester­től. Az ünnepségen Gubcsi La­jos is szót kért. A településről el­származott férfi beszélt a gyer­mek koráról, amit a községben töltött el. Visszaidézte a régi em­lékeket, és mint mondta, nem jött üres kézzel. Mivel az iskola telefonkészülékébe villám csa­pott és használhatatlanná vált, egy olyan készüléket adományo­zott az intézménynek, amivel fa­xot is lehet küldeni. A falunap alkalmával biotermékekből és -terményekből is nyílt kiállítás az iskola osztálytermében, amit a hétvégén sokan néztek meg Kétnapos ünnepséggel emlékezett meg a telepü­lés önállóságának húsz­éves évfordulójáról. Az el­múlt két évtizedről és az elkövetkezéndő időszak­ról beszélgettünk Csáki Béla polgármesterrel. Szentirmay Tamás- Sokan azt gondolnák, hogy Fülöpjakab régebb óta önálló település.- Korábban Kiskunfélegyházá­hoz tartozott ez a puszta. AII. vi­lágháború után merült fel az, hogy önállósodni kellene. Nép­szavazást írtak ki, de kevesen mentek el, és nem sikerült a vá­lás, ezért úgy döntött az akkori félegyházi vezetés, hogy Kunszál­láshoz csatolják a településünket. A nevünket is elvették, pedig itt sokkal többen laktak és három iskola is működött. A 70-es évek­ben az volt a terv, hogy Kunszál­láson építenek egy nagy iskolát és az ittenieket megszüntetik. Ek­kor újra felmerült annak a lehe­tősége, hogy váljunk külön, le­gyünk önállóak, de nem enged­ték meg. A ‘80-as években már ki­csit változott a helyzet, a termelő- szövetkezet megerősödött, és az akkori vezetők látták azt, ha nem fejlesztenek, akkor nem lesz munkaerő. Éppen ezért, akkor már itt is történtek beruházások, ennek eredményeként már nem szorgalmaztuk annyira a Kun­szállástól való elválást. Teljesen váratlanul ért bennünket 1989- ben, hogy önálló településsé nyil­vánítanak bennünket, pedig ak­kor már nem is kértük.- Nehéz volt a váltás?- Választottunk magunknak önálló vezetést. Előtte soha nem volt tanácselnöke, vagy polgár- mestere a településnek. Nem volt egyszerű meg­szervezni, felállítani a hivatalt, mert épü­let sem volt, a terme­lőszövetkezettől bé­reltünk irodát.- Változott-e a település lélek- száma a rendszerváltás óta?- Nem csökkent, egy kicsit emelkedett, valamivel több mint száz fővel. Jelenleg 1164-en él­nek Fülöpjakabon. Először az is­kolát újítottuk fel, éppen azért, hogy ide járhassanak a gyere­kek. Kialakult a tantestület is. 1985-ben önálló igazgatóságot hoztunk létre, mert előtte Kun­szállással voltunk társulásban. Nem jellemző az a falura, hogy a szülők máshova járatják iskolá­ba a gyerekeiket. Az iskola lét­száma 120 gyerekből áll. Az óvo­dát is bővítettük, az egy csoport­ból kettő lett. A másik gondola­tunk az volt, hogy alakítsunk ki építési telkeket, és olcsón adjuk el. Szerencsére ez is bejött és egyre többen kezdtek el építkez­ni. Természetesen utakat is asz­faltoztunk, mikor mire volt pén­zünk. Sokáig nem vezettük be az iparűzési adót sem. Az embe­rek sokszor jöttek el társadalmi munkát végezni. Látványos be­ruházásokat nem tudtunk vég­rehajtani, de apránként mindig fejlesztettünk valamit.- Most ismét iskolatársulás­ban vannak, csak nem Kunszállás­sal, hanem Jakabszállással.- A kényszer szülte ezt a helyze­tet, de anyagilag így jobban já­runk. Ennek ellenére a gyerekek továbbra is ide járnak iskolába. Nincs összevont osztályunk, és ezt nagyon fontosnak tartom.- Az elkövetkezendő időben mit akarnak megvalósítani.- Kijelöltünk egy húsz hektá­ros területet, ahova ipari vállala­tok is települhetnek. Az autópá­lya közelsége már érezteti hatá­sát. Szeretnénk a lakosságunkat megtartani, a külterületen élőket ellátni, hogy érezzék jól magukat. Irreális célt nem akarunk kitűz­ni magunk elé. A biotermelés ki­törési pontnak mutatkozik. Talán egy biofeldolgozó üzem megvaló­sításában társként részt tudnánk venni. Apró léptekkel szeretnénk előrehaladni, és addig nyújtózko­dunk, ameddig a takarónk ér. ■ Csak addig nyújtózkodnak, ameddig a taka­rójuk ér. Olcsó telkeket kínálnak a fiataloknak a letelepedéshez Korábban kialakítottak huszon­két telket, 1500 négyzetméte­reset, hogy ha valaki gazdálkod­ni akar, az megtehesse. Szükség volt újabb telkek kialakítására. A huszanhatból már néhányat megvásároltak. Sokan Kiskunfél­egyházáról jönnek ki lakni, mert olcsóbban jutnak hozzá a közmű­vesített telekhez. A cél, hogy a fi­atalokat a faluban tartsák. Pró­bálnak munkahelyet is teremte­ni. A termelőszövetkezet utódok közül szarvasmarha és sertéste­lep is működik. A két és fél hek­táros termálvizes üvegház zöld­ségtermesztéssel foglalkozik. A tulajdonosa most egy hektárral szeretné bővíteni az üvegházi részt. Ezek a gazdaságok tudnak embereket foglalkoztatni. Biogazdálkodás nem csak saját fogyasztásra A biogazdálkodásáról híres a te­lepülés. Jelenleg hat család pró­bál belőle megélni. Nem csak sa­játszükségletre termelnek, de el­adásra is. Sokkal többen vannak olyanok, akik saját maguk állít­ják elő a különböző termékeket, szükségletük fogyasztására. A biogazdálkodásban lehet termé­szetes alapanyagú szerekkel per­metezni, a szintetikus készítmé­nyeket nem használhatják. Kiállítások és bemutatók az iskolákban Tartalmas program várta azokat, akik részt vettek a falunapi ren­dezvényeken. Az általános isko­la tantermeiben láthattak, ter­mék- és terménybemutatót, ma­kett- és éremgyűjteményt, vala­mint kézműves munkákat. Be­mutatkozott a 15 éves Alfa ‘94 Szabadidős Klub és a 10 éves sportegyesület. A településen történteket a fotókiállításon mu­tatták be. Az iskolatörténeti kiál­lítást a Szűcs-iskolánál, a gyer­mekek rajzpályázatára érkezett műveket a teleházban tekinthet­ték meg az érdeklődők. o yyZrt. Kiskunfélegyháza (Kiskunfélegyháza, Szalay Gy. u. 2.) AZ ALÁBBI INGATLANOKAT HIRDETI ELADÁSRA- KECSKEMÉT, Mindszenti krt. 12. sz. - telephely (8600 hrsz.) kiemelt ipari övezet. 11 206 m2 telek, 1450 m! felépítmény, teljes közmű, az M5-ös felhajtótói 1,5 km-re- KISKUNFÉLEGYHÁZA, Izsáki u. 10. - telephely (4707/2 hrsz.) 4325 m2 I telek, 1040 m2 felépítméy, teljes közmű. M5-ös autópálya felhajtótói 3 km-re.- KISKUNFÉLEGYHÁZA, Halasi u. 22. - telephely (615 hrsz.) 2736 m2 telken raktár épületekkel, teljes közmű. Az M5-ös autópálya felhajtótói 500 m-re.- KISKUNFÉLEGYHÁZA, II. Kerület, Tanya 68. (0242/5 hrsz) 1/1 tulajdoni arány, KISKUNFÉLEGYHÁZA, V. kér. Tanya 78. (0138/4 hrsz) 1/8-ad tulajdoni arány,- KISKUNFÉLEGYHÁZA, Délibáb u. 27. (22/43 hrsz.) 1/2 tulajdoni arány, BÉRBE ADJA- KISKUNFÉLEGYHÁZA, Darvas tér 2. szám alatti 155 m!-es ÜZLETHELYISÉGÉT, mely szociális blokkal van ellátva! A két külön bejárattal rendelkező helyiség alkalmas üzlet, vagy bármilyen szolgáltatási tevékenység kialakítására,- KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, Halasi u. 22. (szállítási telephely) különböző nagyságú helyiségek. I - KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, Szalay Gy. u. 2. szám alatti üzlethelyiségét, 29 m2 I - JÁSZSZENTLÁSZLÓN, a Piactéren 20 m2-es üzlethelyiségét. IpsJBővebb felvilágosítást kérni és időpontot egyeztetni, a 06-30/249- telefonszámon lehet. MINDIG SZEM ELŐTT OFOTÉRT OPTIKA SZAKÜZLET- DIOPTRIÁS NAPSZEMÜVEG már 9990 Ft-tól- MÁRKÁS NAPSZEMÜVEGEK akár 50%-OS reklámáron AkciÓS KONTAKTLENCSE vásárlásakor, értékes mobiltelefont kap ajándékba! Díjmentes komputeres szemvizsgálat JÚLIUS hónapban! Várjuk Kedves Vásárlóinkat Kiskunhalason, a Hősök tere 3. szám, alatt a könyvesbolt mellett a városházával szemben, új helyen, újra nyílt Ofotért Optikai Szaküzletben. Nyitva tartás: H-P: 8.00-17.00 Szó: 8.00-12.00 Érdeklődni: 77/420-883-as, vagy a 06-30/416-37-14-es I telefonszámokon lehet. Az okos gazdálkodás előnyei bioművelés A talaj nem egy állandó kincsesbánya A biológiai gazdálkodás előnyei­hez nem fér kétség, de mégis ke­vés figyelem fordítódik arra, hogy mindennek kulcskérdése a talaj és a talajállapot. A talaj ab­ban különbözik az élettelen kő­zetektől, hogy számos élőlény lakja, amelyek tevékenységükkel biztosítani képesek a növények számára a folyamatos tápanyag­ellátást. A növénynek is szüksé­ge van tápanyagokra és a vízre. A kedvező talaj kialakulása egy hosszú és kitartó folyamat ered­ménye. Egyszeri vagy egyféle ta­lajkezeléstől nem lehet azonnal és tartósan kialakuló talajjavu­lást, „csodát” várni. Ha azonban fokozatos és következetes módon történik az átakulás, a talaj szer­vesanyag-készlet feltöltése, rá­adásul egyéb hatótényezőkkel (pl. művelési módokkal) is össze­hangolt módon, akkor a talajmi­nőség tartóssá, stabillá válik, po­zitívan hatva a termés mennyisé­gére és minőségére is. A talaj kedvező állapotát a szerves trá­gyák a talajszerke- zet j avításán keresz­tül is támogatják, nem beszélve arról, hogy velük a talaj­funkciók ellátását végző mikrobák tömegét is be­visszük a talajba éppen ellenté­tesen a műtrágyák hatásával. A talaj nem egy állandó kincsesbá­nya, hanem egy folyamatosan megújuló alapanyag, de a meg­újulás mikéntjére nincs állandó recept. A talajokban, de különö­sen a növények gyökérrendsze­rében a mikroorganizmusok kö­zött igen nagy versengés folyik a hozzáférhető tápanyagokért. A változások, a környezethez való kényszerű igazodás mozga­tórugói is. Az oksze­rű tápanyag-vissza­pótlással és a talaj­élet befolyásolásán keresztül következe­tes módon kialakí­tott talaj-minőséggel (amit a bioművelés biztosít) eredménye­sen lehet hozzájárulni a talaj- növény-(állat)-ember táplálék- lánc egészségéhez, opümális és kedvező működéséhez. ▲ ■ A növénynek is szüksége van vízre és táp­anyagra.

Next

/
Thumbnails
Contents