Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-30 / 151. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. JÚNIUS 30., KEDD 5 DIÁKVILÁG / SÉTA Díszdobozban a Zanzibár zenekar vidékről indult Két közeli barát írta meg az együttes különös élményeit nem volt taglsZ^BüszLTaT'3^ ** ítag0* öcsnél Rita (ÍneK, sIetartáSra' í bor József (Sidi) (gitári m k ’ S,dtov,cs Gá- ' SMr), Steklacs mJo^ŰZT“', ' Doni, ,DM) j Különös kiadvánnyal lepte meg raajongóit a 10 éves Zanzibár. A csapat már a hatodik naagylemezre készül. Az Igazi Nevünk - ez a cí­me a tízéves Zanzibár ze­nekar díszdobozba csoma­golt könyvének, ami június 24-én került a boltokba. A díszdobozba a könyv mellé csomagolták DVD-n a csa­pat eddigi valamennyi klip­jét és egy exkluzív stage passt is. Bajáki Zsanett- Mi a títka annak, hogy az együttes a 10. jubileumát is ilyen sikerek mellett ünnepel­heti?- Rita: Erre nincs recept, de egy nagy kalap szerencse min­denképpen kell. Amikor elkezd­tük a szakmát, még nem élte ek­kora divatját a másolás és a letöl­tés, könnyebb volt életben ma­radni a lemezeladásokból. Zene­kari részről pedig összetartásra van szükség, hogy nehézségek idején is elérjük a közös célokat. Tudni kell beszélni a problémák­ról, a konfliktushelyzetekről. Büszkék vagyunk arra, hogy a Zanzibárban a megalakulása óta ugyanazok a tagok, soha nem volt tagcsere vagy kiválás.- Kinek az ötlete volt a mosta­ni összegzés?- Rita: Közös döntés volt, az pedig egy percig sem volt kérdé­ses, hogy kivel írassuk meg a A sors ajándékának tekintem, hogy részt vehettem Vujity Tvrtko előadásán. Korábban úgy gondoltam rá, mint egy kissé el­érhetetlen, megközelíthetetlen médiaszemélyiségre. Ám a SÉ- TA-tábori kötetlen beszélgetés alatt rájöttem: Tvrtko valójában egy laza, őszinte és szerény em­ber, akiben nagy hazaszeretet la­kozik.- Hogyan kezdődött az újság- írói-tévés pályafutásod?- 1991 volt az az év, amikor - tulajdonképpen egy véletlen folytán - egyik pillanatról a má­könyvet. Van a zenekarnak két nagyon közeli barátja, akik a kez­detektől közveüen közelről végig­kísérték a pályafutásunkat. Rég­óta viccelődtek, hogy egyszer síkra az MTV tudósítója lettem Jugoszláviában. Amikor ugyanis kitört a délvidéki háború, én ép­pen Eszéken tartózkodtam, és mivel a várost körbevették a csa­patok, bent ragadtam Eszéken, így én lettem a térség egyetlen helyi riportere. Egy hét múlva már 12 csatornának tudósítot­tam, többek között a CNN-nek is- pár mondatos angoltudással. Majd’ 3 hónap telt el így, mire hazajutottam.- Már nagyon sok elismerést és kitüntetést kaptál. Melyik­re vagy a legbüszkébb? megírják az élményeiket... A bul­vársajtó az évek alatt persze sok­szor keresett bennünket, hogy adjunk valami „sztorit” a zene­kar háza tájáról. Mi azonban már- Úgy tekintek ezekre, mint a munkám gyümölcseire. Mégis amire igazán büszke vagyok, az nem kapcsolódik az újságírás­hoz: a legnagyobb megtisztelte­tésnek azt tekintem, hogy választott követként Pécset képviselhetem mint az Európa Kulturális Fővárosa nagykövete. i- Miért olyan fontos számod­ra, hogy könyvekben is meg­írd az élményeidet?- A világ olyan helyein jár­tam és forgattam, ahol valami­lyen különleges cél vezérelt a munkámban. De a filmekbe a legelején tudtuk, hogyha vala­mikor be is számolunk a szemé­lyes dolgainkról, akkor azt min­denképpen egy könyv formájá­ban fogjuk megtenni. nem mindig kerülhettek be a személyes élményeimet tartal­mazó részletek. A Pokoli törté­netekben azonban leírhatom ezeket. És én azt tapasztalom, hogy a mai világban a könyv kez­di visszanyerni egykori értékét. A Pokoli történetek rá a bizonyí­ték: nagyon sokan olvasnak.- Hogyan birkózol meg a nép­szerűséggel?- Örülök, ha jó újságírónak tar­tanak. Rengeteg kéréssel, témaöt­lettel fordulnak hozzám az embe­rek - muszáj szelektálnom. Ez rossz érzés, de elfogadtam: nem- Milyen lehetőségei vannak manapság egy induló vidéki zenekarnak?- Sidi: Igazán nincs már kü­lönbség a budapesti és a vidéki zenekarok lehetőségei között. Hisz a legnépszerűbb hazai zene­karok -mint a Tankcsapda vagy a Kispál és a Borz- vidékről indul­tak. Vidéken talán még őszintéb­ben magukba tudják szívni az emberek, az ingereket, amik érik őket. A probléma inkább a lemezkiadóknál kezdődik. Ma, ha egy zenekar boldogulni akar a zeneiparban, akkor keményen kell küzddenie. Mi az utolsó mo­hikánjai vagyunk annak a gene­rációnak, aki a kiadója támogatá­sával tudott előbbre jutni.- A 10 évvel lezárult egy kor­szak. Hogyan tovább?- Sidi: Becsuktunk egy ajtót magunk mögött, de hagytunk rajta egy kis ablakot, amin bár­mikor vissza tudunk tekinteni. Most pedig nyitunk egy új ajtót, amin együtt lépünk be, hogy folytassuk a közös utat. Vannak fellépéseink, készülünk a hato­dik nagylemezre, teli vagyunk témaötletekkel, és nemsokára bevesszük magunkat a próbate­rembe is. Szerencsére a kiadónk nem sürget bennünket a határ­időkkel. Addig formáljuk a dalo­kat, amíg tökéletesnek nem érez­zük őket, hiszen elsősorban az a cél, hogy a közönség elégedett le­gyen. Tvrtko előadása a SÉTA-táborban lehet időm mindenre és minden­kire. Az mindig jóérzéssel tölt el, hogy sokaknak tudtam már segí­teni egy-egy oknyomozásommal. És az is siker, ha a kamerák segít­ségével a nézőknek meg tudok mutatni egy-egy valós problémát. ■ Megyesi Dániel A bonyhádi SETA-tábor vendége volt vujity tvrtko A televíziós újságíró kalandos útja Eszéktől Észak-Koreáig Jól számoltak a kis matekosok az országos versenyen Kilenc Bács-Kiskun megyei diák versenyzett az elmúlt napokban a Kalmár László-matematikaver- seny országos döntőjén. A kiseb­bek (3-4. osztályosok) Nyíregy­házán, míg a felsősök Vácon bizo­nyíthattak: kiválóan eligazodnak a számok világában. A magyar általános iskolai matematikai te­hetséggondozás egyik legrango­sabb megmérettetésén a megyei diákok nagyszerűen teljesítettek, közülük többen bekerültek a leg­jobb 10 közé, sőt néhányan még dobogóra is állhatták. ■ M. A. A legeredményesebbek 1. Szécsi Adél Lilla, 3. osztályos - Kecskemét: III. helyezést ért el. 2. . Golyha Flóra, 3. osztályos - Kecs­kemét: VII. helyezést ért el. 3. Kustár Tamás, 4. osztályos - Kecskemét: VII. helyezést ért el. 4. Romsics Márió, 4. osztályos - Kalocsa: XXI. helyezést ért el. 5. Szebellédi Márton, 5. osztályos- Kecskemét: III. helyezést ért el. 6. Csikós Dominik, 5. osztályos - Kalocsa: II. helyezést ért el. 7. Galambos Márton, 6. osztályos- Kalocsa: XVI. helyezést ért el. 8. Móczár Dávid, 7. osztályos - Kecskemét: XII. helyezést ért el. 9. Antal Félix, 7. osztályos - Baja: XVIII. helyezést ért el. A diákoknak és felkészítő tanára­iknak is gratulálunk! Ami kimarad, azt a baon.hu-n keressétek! sétások! Senki ne keseregjen, ha nem találja közlésre szánt anyagát a lapban! A helyhi­ány miatt kimaradt írásaito­kat a megjelenést követő nap délutánjától már kereshetitek és böngészhetitek a www.baon. hu oldalon a SÉTA lógó alatt! Ne feledjétek, a legjobban sike­rült, illetve a leg- olvasottabb cikk írójának hetente ajándékot küldünk! Érdemes tehát a baon.hu-ra klikkelni és véleményezni az írásokat! Csak a szeretet nyelvén szabad(na) beszélni egymással séta-tábor Kora reggeli jóga és könnyed sztorizgatás az egészséges életmód koronázatlan királyával A Bonyhádon megrendezett SÉTA-táborba látogatott ifjabb Schirilla György természetgyó­gyász, életviteli tanácsadó, aki apja hagyományait követve legin­kább a jeges Duna átúszásával vált ismertté. Három (és fél) gyermekes csa­ládapa, jógaoktató, rádiós műsor­vezető, hosszútávfutó, jeges Du­nában úszkáló sportember. Csu­pa kedély és nyugalom. Olyan pozitív a kisugárzása, hogy jó a közelében lenni. Schirilla eddig hatszor volt már Indiában, ahol a buddhizmussal és a jóga rejtel­meivel is ismerkedett.- Honnan ez a rengeteg ener­gia, ahogyan éli az életét?- Édesapámat szinte az egész ország ismerte. Szupermarato- nistaként kiváló eredményeket ért el. Közel harmincszor úszta át a jeges Dunát, és sosem tűnt gondterheltnek. Békés természe­tű, kiegyensúlyozott ember volt. Ezt a pozitív hozzáállást örököl­tem tőle. De persze tudatosan is dolgozom azért, hogy kiegyensú­lyozott életet éljek.- Huszonhét éven keresztül vegetáriánus életformát köve­tett. Egy éve mégis felborította a rendszert, és újra beállt a húsevők közé...- Valóban így van. 2008-ban „kikocogtam” XVI. Benedek pá­pához a Vatikánba, egy gyerme­Ifjabb Schirilla idén a kecskeméti szabadidőpark jeges vizét is kipróbálta keket segítő jótékonysági futás keretében. Visszafelé, amikor be­futottam az egyik magyar tele­pülésre, hirtelen jött a felisme­rés: milyen régen ettem már húst, éhes vagyok! A következő­ket mondtam a fogadásomra ki­jött embereknek: „Hozzatok már valahonnan egy grillcsirkét!” Hoztak. Azóta újra eszem húst.- Szeret sztorizgatni, anekdo- tázni. Megosztana velünk is egy ilyet?- Rengeteg jópofa dolog történt már velem. Egy éjszaka edzés­képpen az Omszki tóban úszkál­tam. A ruháimat a parton hagy­tam. Miután végeztem, megle­pődve tapasztaltam, hogy min­den öltözékem és a törülközőm is eltűnt. Elvitték a közelben kóbor­ló hajléktalanok. Mit tehettem? Anyaszült meztelen stoppoltam az út szélén. Végül rendőrök se­gítségével jutottam haza. A bul­vársajtó persze napokig foglalko­zott e kínos incidenssel.- Az extrém helyzetekben való úszáson és a jótékonysági futá­sokon kívül még milyen más sportoknak hódol?- Fiatalon szinte egész Euró­pát bejártam biciklivel. Volt egy­szer egy balesetem: 70 km/h-val suhantunk lefelé az Alpok egy kiépített bicikliútján. Egy oltári nagy bukás és vállrepedés lett belőle. ■ Gáspárdy László Iván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents