Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-29 / 150. szám
INTERJÚ Tűvel, cérnával vívott szakmaszeretet szabadszállás Női szabó, aki életre keltette a múltat, és Petőfi szerelmét „újraöltöztette” Prielle Kornélia (1826- 1906) több mint hat évtizedet töltött színpadon, s a Nemzeti Színház első örökös tagja volt. Bámulatos ruhatárának két darabját most életre kelti a szabadszállási Fodorné Pandur Eszter női szabó, aki régi, különös álmát váltja valóra. Pulai Sára- Idejövet anyai nagymamám járt a fejemben. Sosem felejtem el azt a törökös mintás, fodor fodor hátán egyforma ruhát, amit az ötvenes évek végén a nővéremnek és nekem varrt. A költeményben egymást nézve csak ámultunk. Ez a próbababán lévő pedig csodálatra méltó. Miért éppen Prielle Kornélia?- Elnézést a rumliért. Nem is foglalkozom mással, csak ezekkel a ruhákkal - szabadkozik a méretes műhelyében Eszter, aki a centis szélességgel pliszézett hófehér, hosszú csíkot odébb teszi, hogy hellyel kínáljon, majd időutazásba kezd:- A történelmet, az irodalmat mindig szerettem, a szakmámhoz pedig ragaszkodom. E három tény ötvözete e mű. Tudvalevő, hogy Szabadszálláson is erős a Petőfi-kultusz. Ennek kapcsán „ismertem meg” Prielle Kornéliát, aki majdnem felesége lett a nagy költőnknek. Először 1846-ban Pesten, a Nemzeti Színházban látta meg, majd esztendő múltán Debrecenben, ahol Szigligeti Két pisztolyát adták elő. Ebben Lenkét játszott a művésznő, aki tudván, hogy Petőfi Sándor is a nézőtéren ül, az egyik versét - A virágnak megtiltani nem lehet - becsempészte a darabba. Énekével óriási sikert aratott éppúgy, mint a költő szívében. Olyan érzelmek lángoltak benne, hogy délután sebtében megkérte Kornélia kezét. Papokhoz is elszaladt, de egy sem adta őket össze, mondván, kihirdetés nélkül nem lehet. A nagy színészi tehetség a következő esztendőben férjhez ment Szerdahelyi Kálmánhoz, majd elváltak, s újra összeházasodtak. Özvegy és jócskán idős, azaz 80 esztendős volt, amikor - talán az én szerencsémre? - mégis szabadszállási ^itődésű lett. Földink, a mindössze 33 éves Korabeli felvétel Prielle Kornéliáról. E ruhájának mását készítette el a szabadszállási női szabó, Fodorné Pandur Eszter. Fodorné: - A Szabadszálláson eltemetett művésznő viselte ruha újraélesztése sok lemondással és kemény munkával járt. Rozsnyai Kálmán elvette feleségül. De két hónap múlva már Pesten, a Nemzeti Színház udvarán ravatalozták fel. Este pedig egy személyvonat elhozta Szabadszállásra, s itt temették el. Sírja sokáig elhagyatott volt, majd a helyi Tóth Sanyi bácsi helytörténész kezdeményezésére, közbenjárására új síremléket állíttattak neki, s Petőfi-emlékhelyként gondozzák ma is. Hát ennyit a művésznőről, akiről női szabóként is sokat kutattam. Ugyanis csodás ruhatára 90 százalékának fotóit megszereztem. Sokról tudom, hogy mikor viselte. Amikor halálának 100. évfordulója volt, Gödöllőn jártam. Ott hallottam, hogy valaki elkészítette Sisi királynő koronázási ruhájának mását. Akkor épp nem volt munkahelyem. Ültem a HÉV-en, elmerengtem, gondolkodtam és döntöttem: én meg Prielle Kornélia toalettjéből választok.- Színében, formájában, munkásságában nem éppen köny- nyűbe szeretett bele, hogy új raélessze.- A művésznőnek zömmel biedermeier stílusú ruhái voltak. Először másikat néztem ki, de nem találtam hozzá magasfényű, keskeny csíkos anyagot és csipkét. Mindkettőből sok kellett volna. így maradtam ennél a fazonnál, amit az 1860-as években hordott. Jól beleválasztottam. Ezért nem készült el a nemrégiben volt születésnapjára. A megfelelő kutatási munka után megszerkesztettem az alapokat, Kristóf András pedig a számítógép se- ■ gítségével az apró részleteket (köszönöm is neki), s megkezdődött az anyag- beszerzés. Végül Kecskeméten bevásároltam 20 méter anyagot: szatént, alsószoknya- és bélésanyagot. Kellett 8-10 motring bordó, fehér és az alapszíntől kissé erősebb mályvaszínű cérna a kézi hímzéshez. Az angol szabásnak, technológiának megfelelően készültek a ruhák. A munkásabbikon csak a centis szélességre rakott pliszéből majd’ 25 méter van, amit Pappné Tóth Eszter régi barátnőm kitartóan készített. Ő egyébként segített az informatika, a kutatás és a leendő kiállítás szervezésében. Több hónapja csak ezzel foglalkozom, hiszen valóban hű mását szeretném visszaadni a csípőpárnás ruhának. Az uszály hossza megközelítően egy méter. Akkoron pedig a vágott széleket kézzel tisztázták, a gomblyukak - amik a hajtott széltől mindössze 0,5 mm-re voltak - sem géppel varrottak. A gyűszűm már-már agyonhasznált lett, s megannyi fércelés is fogyasztotta a cérnát. Közben minden műveletet dokumentálok. Sokat beszélek Kralovánszky Mária női szabó és restaurátorral, aki majd zsűrizi mindkét ruhát, amiket a lányaim körméreteire készítek.,Kutatásaim szerint a művésznő alakja hasonló lehetett, csak ő valamivel alacsonyabb volt. Húszesztendős korában ilyen egyszerű ruhában járt, mint ez itt - mutat a másik, szinte vakító fehérben álló próbababára. - Ehhez szaténselymet, organzát és bordó paszpólt használtam. Volt munka vele, de korántsem annyi, mint a biedermeier stílusúval.- A laikus is látja: viszonylag nem sokat kell már bíbelődni velük, s arról is árulkodnak, hogy készítőjüket az Isten is varrónőnek teremtette.- Gyerekkoromban is mindig az aprólékos kézműves dolgok érdekeltek. Szereztem is meglepetést a szüleimnek. Egyik nap, mire hazajöttek, a kocsira vett üléshuzat anyagából fürdőruhát szabtam magamnak. Amikor lányaim lettek, nagyon sok ruhát varrtam nekik. Mariann a szalagavatóján keringőzve az én munkám repítette. Persze a különféle alkalmakra soha nem rohantunk butikokba, hanem közösen megálmodtuk, hogy mit vesznek fel, és megcsináltam. Néhány éve az óvodásbálon ruhabemutatót is tartottam. Igaz, volt néhány „kanyar” az életemben, mert a könnyűipar egyre haldoklik. Talán majd megtalálnak azok az emberek, azok az arák, akiknek igényük van egyedi tervezésű alkalmi vagy táncruhák varrására. Talán egyszer dolgozhatok színháznak vagy menyasszonyiruhaszalonnak. Én mindenesetre soha nem adom fel, hogy a szakmai tőkém kamatoztassam. Most pedig boldoggá tesz, ha a hamarosan sorra kerülő városi napok keretében kiállíthatom Prielle Kornélia gazdag ruhatára két darabjának hű mását - mondja alkotásaira mosolyogva, elégedett hangon Fodorné Pandur Eszter. „Soha nem adom fel, hogy szakmai tőkém kamatoztassam.” Melyik az ön kedvenc kirándulóhelye? * rí NYEREMENYJATEK Ismét játszani hívjuk a baon.hu látogatóit. Most a megye kirándulóhelyeit szeretnénk feltérképezni olvasóink segítségével. Fényképet várunk arról, hogy ön hol tölti el legszívesebben a hétvégét vagy akár egy kellemes délutánt. A fotón lehet család, kutya, gyerek, baráti társaság vagy csak a hely maga, de az mindenképpen látszódjon, hol készült a felvétel! A helyszínnek pedig nem az ismertsége a fontos, hanem hogy kikapcsolódásra tökéletesen alkalmas legyen. így az egyszerű erdei tűzrakóhely is remek egy jó szalonnasütéshez, de a vízparti kikapcsolódás vagy pecázás is fontos része lehet a nyárnak. BA0N.hU Természetesen a nagyobb létesítményeket, strandokat, szállodákat sem zárjuk ki a vetélkedésből, nekünk csak az a fontos, hogy önnek tetszett a hely, és szeretné megmutatni másoknak is. A játékra egy fotó elküldésével lehet jelentkezni, de ahhoz, hogy mások is megtudhassák, a versenyző hol is járt, a hely pontos leírása nagyon fontos. Kérünk telefonszámot is a jelentkezőktől, hogy a játék végén értesíthessük a nyerteseket. A fődíj egy négyszemélyes, fonott piknikkosár, ezenkívül kisorsolunk 5 darab szintén négyszemélyes piknikhátizsákot. A játékot a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat támogatásával szerveztük meg. a