Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-29 / 150. szám
2009. JÚNIUS 29., HÉTFŐ 7 w „Óvnék mindenkit a csodavárástól" reform Nem foglalkozik megválasztása körülményeivel Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke KÖZÉLET&GAZDASÁG Névjegy született: Budapest, 1952. december 11. TANULMÁNYAI: az ELTE Jogi Karán 1978-ban szerzett doktorátust PÁLYAFUTÁSA: MTA (1978-1989), az Államigazgatási Főiskola f& igazgatója (1989-1998), az MDF színeiben parlamenti képviselő (1990-1991), a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája (1991-2008), a Fővárosi ítélőtábla elnöki bírája (2008-2009) sólyom László először 2008-ban jelölte a Legfelsőbb Bíróság meg üresedő elnöki „Nem az én dolgom elődöm munkájának az értékelése” - véli Baka András, akinek jelölését harmadik nekifutásra szavazta meg az Országgyűlés Az ügyhátralékok ledolgozását tekinti egyik fő feladatának Baka András. A Legfelsőbb Bíróság új elnöke azonban azzal is tisztában van: válság idején ez csak hosszú távú terv lehet. Gyükeri Mercédesz- Egy évig nem volt elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak. A rendszer mennyire sínylette meg ezt a hiányt?- Az ítélkezési munka folyt, minőségben és mennyiségben sem volt változás. Ugyanakkor a bírósági vezetésben bizonytalanság uralkodott, és ezen időszak alatt elkezdődhettek volna azok a nagyobb változások, amelyek szükségesek a bírósági rendszer korszerűsítéséhez, ahhoz, hogy ezt a mechanizmust a korhoz igazítsuk.- Elődje, Lomnici Zoltán mekkora súlyt fektetett a reformok elindítására? Az általa kezdeményezett dolgok mennyire tudnak illeszkedni az ön terveihez?- Mindenféle elképzelés, híresztelés látott napvilágot az elmúlt időszakban az ő tevékenységével kapcsolatban, ennek az értékelése nem az én dolgom. Nekem új emberként az a feladatom, hogy tájékozódjam, és ezután minden érintettel, bíróval, bírósági vezetővel, a jogalkotók- kaj együtt kezdjünk hozzá a változtatásokhoz.- Mennyire érez támogatást ehhez a szakma vagy azok részéről, akik az egyéves procedúra után, a harmadik jelölésére végül áldásukat adták?- A szakma részéről bizalmat és támogatást látok, ez öröm, mert azt jelenti, hogy a kollégák elfogadnak, együttműködésre készek. Ami a politikát illeti: végül is a szükséges kétharmadnál nagyobb többséggel választottak meg, így élvezhetem az Országgyűlés bizalmát is.- Borítsunk fátylat arra, ami az elmúlt hetekben történt?- Nem foglalkozom már ezzel.- Azt azért csak meg kell kérdeznem, hogyan érintették azok a hírek, amelyek szerint Lomnici Zoltán úgymond lobbizott a kinevezésé ellen?- MiutálHaz Országgyűlés megválasztott, ezek a kérdések már az érdeklődési körömön kívül esnek. A híresztelések tisztázása pedig nem az én dolgom.- Lomnici Zoltánnal milyen a kapcsolata?- Ő a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, és mint minden más bíró, ítélkezési tevékenységét illetően független. Amíg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja voltam, többször találkoztunk, de kinevezésem óta még nem beszéltem vele.- Egy évvel ezelőtt kinevezése ellen éppen azt hozták föl érvként, hogy nem Magyarországon, hanem Strasbourgban bíráskodott. Ennyire eltérő lenne az a munka a hazaitól?- Jóllehet speciális nemzetközi bíróságról van szó, számos vonatkozásban a magyarokéhoz hasonló problémákkal küzd: hihetetlen módon megnőtt az ügyhátraléka, az a bíróság is alulfinanszírozott, és hasonló típusú gondok jelentkeznek a jogegységgel kapcsolatosan is. Fontos, hogy ugyanolyan tényállás alapján ne szülessenek eltérő döntések - ez a kérdés pedig még hatványozottan jelentkezik idehaza.- Az ügyhátralékokkal kapcsolatban elődje hangsúlyozta a nagyobb létszám szükségességét. Egyetért ezzel?- Attól függ. Ha arra gondol, hogy több bíróra van szükség, tudni kell, hogy nemzetközi ösz- szehasonlításban nálunk nem bíróból van kevés, hanem az őket segítő tisztviselőkből. Tarthatatlan, hogy a bírákra jelentős adminisztrációs teher hárul. Az, hogy ők látják el ezt a feladatot, az erőforrások pazarló fel- használását jelenti, lévén ők a legdrágább elemei a rendszernek. Kiegészítő, bírákat segítő munkát végző bírósági dolgozókra - és itt jogi végzettségű szakemberekre is gondolok - lehet még szükség. Nyilvánvaló, hogy ennek vannak pénzügyi akadályai, de ebbe az irányba kellene elmozdulni.- Hogyan?- Fel kell mérni, hol van a legnagyobb szükség rájuk, de nyilvánvaló, hogy a válság idején ezek inkább hosszú távú tervek.- Az ügyhátralékok súlyos gazdasági következményekkel járhatnak, hiszen egy fizetés- képtelenné váló cég nem csak azoknak okoz kárt, akikkel perben áll. Ez sem érv amellett, hogy többletforrásokat biztosítsanak a bíróságoknak?- Nemcsak a gazdasági élet szereplői, hanem minden polgár számára súlyosan hátrányos, ha személyi és vagyoni ügyeiben hosszú ideig bizonytalanságban van. Hangsúlyoznám ugyanakkor, hogy a jelentős ügyhátralék nem az egész bírósági rendszerre, hanem néhány nagy és egykét kisebb bíróságra jellemző, ezek között megemlíteném a fővárosit és a Pest megyeit. Tény az is, hogy a gazdasági perekben az utóbbi években nőtt az elmaradás. A hátralék csökkentését csak hosszú idő alatt, következetes munkával lehet elérni, itt már most óvnék mindenkit a csodavárástól.- Mindez látványosan ütközött ki néhány nagy gazdasági perben, például Tocsik Márta vagy Princz Gábor ügyében, ahol több mint tíz év után született ítélet.- Ezen a téren már az elmúlt egy évben is volt előrelépés: felmérték a két, illetve az öt éven túl elhúzódó ügyeket, és bizonyos intézkedések bevezetésére is sor került.- Mennyire súlyos a magyar- országi helyzet?- Magyarországnak ez a híre; a strasbourgi emberi jogi bírósághoz kerülő hazai ügyek túlnyomó többsége is az elhúzódásokra hivatkozik. A magyar állam eddig több mint száztízmillió forintot fizetett ki kártérítésként az elmarasztalások nyomán. De ha európai összehasonlításban nézzük, meg kell állapítanunk, hogy Magyarország nem áll egyedül.- A jogegység megteremtése nem tűnik pénzigényes feladatnak. De könnyen teljesíthető?- Szeretnénk a Legfelsőbb Bíróságon létrehozni egy elemző csoportot, amely segítené ezt a munkát. Jogszabály-módosítások is szükségesek ezen a területen.- Említette, hogy a kornak megfelelő bíróságokat szeretne. Ez mit jelent?- Magyarország uniós állam, a bíróságok tekintélye azonban a régi tagokban nagyobb, mint nálunk. Ehhez kellene közelíteni, különösen, hogy korábban Magyarországon volt már magas presztízse a szervezetnek.- Mit jelent a korszerűsítés?- Ne csináljunk titkot a bírósági eljárásból: ahol lehet, használjuk a rendelkezésre álló korszerű technikákat. Én az európai gyakorlatnak megfelelően^ nem vagyok híve annak, hogy a tárgyalóteremben folyó munkát mindvégig kamerák zavarják, de lehetne például egyes tárgyalásokat rögzített kamerákkal közvetíteni. Az internet nyújtotta lehetőségeket is jobban kihasználhatnánk.- Egy interjúban említette, hogy a büntethetőség korhatárát 12 évre kellene leszállítani.- Én nem tettem erre javaslatot, csak felvetettem, hogy meg lehetne vizsgálni ezt a kérdést is.- Tudna említeni más javaslatot, amelyet szívesen ajánlana a törvényhozók figyelmébe?- A bírósági rendszer hatékonyabb működése érdekében szívesen látnék változásokat a bírósági igazgatásban, így az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szervezetében. Az áfa és a gyenge forint emeli az árat roaming Elvileg csökkennének a mobildíjak az unión belül Júliustól teljes a gázár felszabadítása Júliustól a külföldről indított SMS-ek ára mintegy a harmadára csökken, és remélhetőleg jelentősen mérséklődik a mobilinternet nagykereskedelmi ára is - mondta el Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője. Míg tavaly nyáron 3-5 euró volt egy megabyte adat- roaming nagykereskedelmi ára, addig az idén júliustól ez egy euróra csökken. Júliustól az SMS-ek árát a május 6-i 283,26 forintos euróár- folyam alapján számolják ki: mivel egy SMS nem lehet drágább külföldön sem nettó 11 eurócentnél, egy üzenet a magyar előfizetőknek legfeljebb bruttó 38,95 forintjába kerülhet. A beszédroaming esetében a június 3-i 281,70 forint euró árfolyam a mérvadó: júliustól a hívásfogadás az unió országaiban legfeljebb 66,90 forintba, míg a hívásindítás maximum 151,40 forintba kerülhet. A mostani maximált ár 60,90 forint, illetve 127,40 forint. Az árak tartalmazzák az áfát is. Az árak a gyenge forint és az áfa 5 százalékpontos emelése miatt emelkednek, de mivel júliustól a külföldi hívásindítás esetében az első fél perc után, hívásfogadáskor pedig kezdettől másodperc- és nem percalapú lesz a számlázás, ez kedvező lehet a fogyasztók számára - mondta el Márton György. ■ A külföldi telefonhasználat díjait az Európai Unió csökkentette Elkészült a szabályozás, így a következő hónaptól teljesen liberalizált lesz a hazai gázpiac. A piacnyitással egy időben a felhasználók törvény által kijelölt köre úgynevezett egyetemes szolgáltatásra lesz jogosult, míg a másik csoport a szabadpiacon vásárolhat földgázt. Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozik a lakosság és a társasházi közösségek, valamint a 20 köbmé- ter/óránál kevesebbet vételező nem lakossági felhasználók. Ebben a körben továbbra is megmarad az árak állami kontrollja. Ezek a fogyasztók is vásárolhatnak majd a szabadpiacon földgázt, ha úgy látják, hogy számukra az ottani ár a kedvezőbb. A földgázpiac megnyitásával kapcsolatban egyébként semmilyen tennivalójuk nincs a fogyasztóknak. A jelenlegi egységes árakkal szemben júliustól az egyetemes szolgáltató társaságok átlagárai között kismértékű eltérések lehetnek. A június 30-ig érvényes - köbméterenként bruttó 131,87 forintos - ár július elsejétől 136,38 forintra nő a nagyobb áfatartalom miatt. A legmagasabb ár ennél szűk egy forinttal lesz több (137,36), a legalacsonyabb pedig egy forint 17 fillérrel kevesebb.« ■ A piacnyitással kapcsolatban nincs tennivaló.
