Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-25 / 147. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK 13 KECSKEMÉTI FŐISKOLA A szellemi tulajdon oltalmazandó érték gamf kar Hogyan lehet levédetni egy találmányt Magyarországon és a világon? A napokban zárult le A szellemi tulajdon védelme menedzselése című képzé­si program a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán. Barta Zsolt Az előadásokat vállalkozók, illet­ve leendő vállalkozók és néhány most végzős diák hallgatta végig. A hallgatóknak nem kellett a zsebbe nyúlniuk, mert a képzés térítésmentes volt. A szervezők ugyanis a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium KKC- 2007 K-08-03-10 jelű pályázatán nyertek támogatást. Dr. Ferenczy Tibor főiskolai tanár projektveze­tő elmondta, hogy az intézmény GAMF Kara Gazdaság- és Társa­dalomtudományi Intézetének ta­nárai és az InnovAid Kft. munka­társai közösen tartották meg az előadásokat. A szellemi tulajdon menedzselése tematika mellé a olyan ismeretekkel is bővítették f a hallgatók tudását, melyek a | programtervezet vezető témáit jól | kiegészítették. így szó esett a < stratégiai menedzsment, szerve­zetfejlesztés és innováció kérdé­seiről is. A hallgatók információ­kat kaptak arról is, hogyan kell egy projektet megvalósítani, eh­hez miként lehet megfelelő em­bereket odaállítani. Bővítették a tudásukat Dr. Ferenczy Tibor projektvezető hangsúlyozta: a program temati­kájának alapja az volt, hogy a hallgatóknak bemutassák azt, milyen szerepet játszhat a szelle­mi tulajdon mint értékteremtés a kis- és középvállalkozások éle­tében. Az ismeretanyagot hét al­kalomra tagolták. A délelőtti elő­adásokat kiscsoportos szeminá­riumok követték. Ez azért volt szakmailag fontos és célravezető, mert első ránézésre a tematika száraznak tűnik. A jogi eljárási dolgokat sokkal könnyebb volt megérteni akkor, amikor az elő­adók konkrét példákkal alátá­masztva mutatták be egy-egy kérdés lehetséges megoldását. A hallgatók betekintést nyer­tek például a nemzetközi szaba­dalmaztatásba és az iparjogi kér­désekbe. Fogalmat alkothattak arról, mit jelent a szellemi tulaj­don kifejezés, mi az, ami levéd­hető, illetve mi az, amit nem lehetséges. A programon részt vevők oklevelet kaptak, amit dr. Belina Károly kari dékán, dr. Molnár István szabadalmi ügyvivő és dr. Ferenczy Tibor főiskolai tanár nyújtott át a hallgatóknak. Huszonketten fejezték be a minisztériumi támogatással indított képzési sorozatot. A mérnökképzés centruma Dr. Tóth József főiskolai docens, szakcsoportvezető előadó szeren­csésnek tartja, ha az ilyen és eh­hez hasonló pályázatok rendezvé­nyeinek felsőoktatási intézmé­nyek adnak otthont. A Kecskemé­ti Főiskola felsőoktatási intéz­ményként - köztudottan - a ma­gas szintű tudástermelésre és tu­dástranszferre szakosodott. A GAMF karon 45 éve folyik felső- oktatás és ehhez kapcsolódó ku­tatás-fejlesztés. El lehet képzelni, hogy az elmúlt évtizedekben mi­lyen óriási tudományos potenciál halmozódott fel, és milyen magas minőségi oktatási kultúra alakult ki az intézményben. A GAMF kar mára kétségtelenül a regionális műszakimérnök-képzés centru­mává és a műszaki tudományos élet központjává vált Kecskemét városában és a térségben. A KKC-pályázat arra adott igen jó lehetőséget, hogy a résztvevők a létrejövő szellemi produktu­moknak a létrehozók tulajdono­si jogosultságaival összefüggő vi­szonyait vizsgálják. Illetve a szel­lemi tulajdon menedzsmentjé­nek (a szervezeti stratégiai szin­tű és a projektszintű tervezés és szervezés, a „humánerőforrás” tudástermeléssel összefüggő ké­pesség és kompetencia viszo­nyai, valamint a szervezetfejlesz­tés és innovációmenedzsment) alapkérdéseit is felvetette. Tudáspiaci portál A pályázat nagyszerű lehetősé­get biztosított arra is, hogy vég­zős hallgatók egy csoportja is be­kapcsolódjon a programba. így a projekt az oktatási folyamat ré­szévé vált. Ez egy nagyszerű do­log, hiszen bizonyítja, hogy a kecskeméti felsőoktatás képes rugalmasan a képzési rendszer­be illeszteni fontos és aktuális témákat. Éppen a pályázati fo­lyamat ilyen értelemben felfo­gott sikerén felbuzdulva döntött úgy az oktatói gárda, hogy nem fejezik be a programot - mondta dr. Tóth József. Annak hivatalos lezárása után kialakítanak a té­makörben egy konzultációs köz­pontot, amely a szellemi tulaj­don védelme és menedzselése tárgykörében a jövőben is szer­vez programokat. Az új tudáspi­aci internetes portálon (www.korepak.hu) regisztrációs lehetőséget biztosítanak az ér­deklődőknek, és lehetővé teszik az oktatási anyagokhoz való hoz­zájutást. Telefonos centert is lét­rehoznak a program iránt érdek­lődőknek. A telefonszám 76/516- 346- A téma, bár elvontnak tűnik, amikor az ember rápillant a programtervezetre, azonban na­gyon érdekes, amikor az érdeklő­dő a kérdéseket áttekinti - mond­ja dr. Molnár István, aki szaba­dalmi ügyvivőként tartott előadá­sokat. A szeiiemi tulajdon Elmondta, hogy az első foglalko­záson a szellemi tulajdon lénye­gét tekintették át. Mit is foglalhat magában az a kifejezés, amit az­tán később érdemes levédetni. A szellemi tulajdon definíciója általános értelemben az ész szü­leményeit foglalja magába. Ezek lehetnek például a találmányok, az irodalmi, művészeti alkotá­sok, nevek, képek és formák. A szellemi tulajdon legfontosabb jellemzője, hogy birtokosának ki­zárólagos jogokat biztosít, s így a kereskedelmi hasznosíthatóság feltételei megteremtődnek. A jo­gi védelemben való részesítése különleges jelentőséggel bír, hi­szen az alkotó a kizárólagos hasz­nosítási jog formájában anyagi és erkölcsi elismerést kap a ki­emelkedő teljesítményéért. A szabadalom a találmányok jogi védelmét szolgálja úgy, hogy az adott ország területén meghatá­rozott időre (általában 20 évre) kizárólagos jogot ad arra, hogy eltilthassunk másokat a szaba­dalmazott találmány hasznosítá­sától. Mire lehet oltalmat kérni? A találmányok jogi védelemben való részesítése kapcsán gyakor­ta említik az iparjogvédelem költ­séges mivoltát. Azt azonban jó tudni, hogy egy szabadalmazott megoldást harmadik személy nem hasznosíthat a szabadalom birtokosának engedélye nélkül, így az iparjogvédelemre fordított források megtérülnek - hangsú­lyozta dr. Molnár István. Szabadalom szerezhető számos innovációs eredményre, így ter­mékre (pl. egy vegyületre), eljá­rásra, biotechnológiai találmány­ra, eszközre és berendezésre, de csak abban az esetben, ha a talál­mány új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható. Ebből adódóan a szabadalmi stratégia meghatározásakor kel­lő figyelmet kell fordítani a sza­badalmazhatóság feltételeire, el­lenkező esetben a feltaláló idejét és pénzét kockáztatja. A szaba­dalmi eljárás hosszas folyamat, gondoljunk csak arra, hogy a sza­badalom benyújtása és megadá­sa között legalább nyolc külön­böző eljárási lépés található. Egy európai szabadalom megadásá­nak időtartama 2,5-6,5 év körül mozog, s vannak olyan műszaki területek, ahol ez az idő akár hosszabb is lehet. Ugyanakkor a feltalálókat felkészült szabadal­mi ügyvivők segíthetik abban, hogy a szabadalmi eljárást ne fá­rasztó procedúraként éljék meg. Vajon piacképes lesz-«? Az oltalom megszerzéséért vál­lalt anyagi áldozat a találmány hasznosítása során térülhet meg. Ezért a feltalálónak érdemes előre mérlegelnie, hogy a szaba­dalmaztatott találmány piacké- pes-e, lesz-e rá kereslet, s meny­nyiben lesz képes megállni a he­lyét az innovációs eredmények éles versenyében. Jó példa a Knorr-Bremse A gazdaság szerkezeti változását nyomon követők az utóbbi évek­ben gyakorta hangoztatják, hogy a hazai termelés innovatív ala­pokra helyezése csak akkor kép­zelhető el, ha a külföldi tőkebe­fektetések eredményeként épült termelőüzemek a magasabb szellemi hozzáadott értékű fel­adatokat (pl. kutatás-fejlesztés) is Magyarországra telepítik. Több iparágban történt pozitív kezdeményezés erre, ezek között kiemelhető a járműipar, mely­nek egyik meghatározó nemzet­közi vállalata, a Knorr-Bremse nemcsak kutatóközpontot nyitott Budapesten, hanem kecskeméti gyárát is önálló kutató-fejlesztő részleggel szerelte fel. A pozitív tendencia folytatásá­hoz azonban elengedhetetlen, hogy a felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások között tovább erősödjék a kooperáció. Ennek ösztönzése állami szinten is biz­tosított (a közös kutatási pályáza­tok rendszerén belül), s a kutató­vállalkozó szereplők tudományos és gazdasági érdekei is ezt diktál­ják - mondta az előadó. ▲ MEGKÉRDEZTÜK A HALLGATÓKAT Szert tett-e új ismeretekre? varga Katalin: - Egy magán­cégnél dolgozom Kiskőrösön a nyártól, ahol az újítások fontos szerepet játszanak a vállalko­zás életében. Azért is hallgat­tam végig az előadásokat, hogy tisztában legyek azzal, mit is je­lent a szellemi tulajdon fogal­ma. Jó tudni azt is, hogy mi­ként lehet levédetni egy újítást. Az innováció kérdésének tár­gyalása volt nekem a legérdeke­sebb téma a programokon. szobek János: - Az ismerőse­im, barátaim többsége magán- vállalkozó. A biztonságtechnika területén szeretnék vállalkozást indítani, itt pedig az innováció szempontjából nagy lehetősé­gek vannak. Arra gondolok, hogy a kamerás rendszerek háttérfejlesztése nagy kérdés. Ezért volt jó végighallgatni az innováció és a szabadalmazta­tás tematikáját. Elégedett va­gyok a hallottakkal. fercsák Mária: - A szabadal- maztatási eljárások kérdése fo­gott meg a témák között. Most keresek állást, olyan cégnél sze­retnék elhelyezkedni, ahol az innováció fontos szerepet ját­szik a vállalati érték-előállítás mindennapjaiban. Az előadók hétköznapi példákkal mutatták be a témákban érintett kérdése­ket. így könnyebben megérthet­tük a problémákat. Megérte végighallgatni az előadásokat. A képzési program tematikája:- A szellemi tulajdon és az iparjog- védelmi oltalmi formák bemutatá­sa. Stratégiai menedzsment és in­nováció (I-II.)- Újdonság, feltalálói tevékenyég -Az ipari alkalmazhatóság és sza­badalmazhatóság. Szervezetfej­lesztés és innováció (I-II.)- A szabadalmi eljárás és oltalom fenntartása- Külßldi bejelentések és egyéb iparjogvédelmi oltalmi formák. Projektek menedzselése- A szerzői jog, a kutatók és a szel­lemi tulajdon védelme- Humánmenedzsment és kompe­tenciafejlesztés- A szerződésen alapuló jogátru­házás és a szellemi tulajdon hasz­nosítása Kutatás és fejlesztés a GDP arányában GDP százaléka

Next

/
Thumbnails
Contents