Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-18 / 141. szám

6 GAZDASÁG 2009. JÚNIUS 18., CSÜTÖRTÖK A BUX index 2009. június 17-én 15100> pont., 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009. 06. 17. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Égisz 16470 1,94 72 Pannergy 854 0,58 3 Danubius 3 665 0,41 7 Any 720 0 29 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft KEG 1350-4,25 12 TVK 2175-3,97 50 OTP 3450-3,76 17 938 Mól 12 700-2,90 2499 Synergon 650-2,54 73 Fotex 394-2,47 45 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.17.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus 34 000 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 31000 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 38 440 TAKARMÁNYÁRPA 2009. augusztus 28 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 74 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. június 17-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f 281,71 203,12 186,64 +0,73 Ft +1,03 Ft +0,12 Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.17.) Vételi Eladási Allianz Bank 273,94 287,98 Budapest Bank 273,40 290,31 CIB Bank 269,67 292,15 Citibank 269,69 292,17 Erste Bank 273,87 289,65 K&H Bank 272,62 288,32 MKB Bank 273,19 287,21 OTP Bank 275,83 289,97 Raiffeisen Bank 277,62 290,12 Ingatlanadó: szélesebb kör módosítás Általános helyett csak részleges mentesség várható (a tulajdonos egy 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlannal rendelkezik) ■ az 50 millió feletti részre: ' 0,50% ■ a 30-50 millió forint közötti részre: 0,35% ■ a 30 millió alatti részre: 0,25% Vagyonadó (tervezett szabályok) 1. VARIÁCIÓ: (a tulajdonos több ingatlannal rendelkezik, és az elsőben él) ■ 1. ingatlan: 30 millió forint alatt adómentes ■ 2. ingatlan: 15 millióig adómentes, utána az 1. variáció ■ 3. és további ingatlan: nincs adómentes rész Jelentősen átalakultak a 2010-ben bevezetendő vagyonadóról szóló kor­mányzati tervek. A tör­vényjavaslatról június végén szavaznak a hon­atyák. Ambrus Vilmos-Kiss Roland Általános mentesség helyett csak azok a 30 millió forint alat­ti ingatlanok mentesülnének a 2010-től bevezetendő vagyonadó alól, amelyek a hatósági nyilván­tartás szerint és ténylegesen is a tulajdonosok lakhelyeként szol­gálnak. Az Országgyűlés költ­ségvetési bizottságában erre a módosításra mind a tagok, mind a kormányt képviselő tisztviselő rábólintott, igaz, a honatyák csak a jövő héten döntenek erről a T. Ház plenáris ülésén. A módosítás szerint tehát azok után a házak és lakások után, amelyekben a tulajdonos nem lakik, értéküktől függetle­nül adót kell fizetni, akárcsak a 30 millió forint feletti ingatla­nok után. Ez alól azonban van kivétel, az adóalany ugyanis - választása szerint - mentesül további egy, a tulajdonában lévő ingatlan után fizetendő adó alól, ám csak akkor, ha ennek a má­sodik ingatlannak az értéke nem haladja meg a 15 millió fo­rintot. Az adózók szemszögéből tehát az az „ideális megoldás", ha egy 30 millió forintot el nem érő házban laknak, ám tulajdo­nukban van egy 15 millió forin­tot el nem érő további üdülő vagy lakás is. Ezzel együtt módosulnak az adókulcsok is: 30 millió forintos értékhatárig 0,25, 30 és 50 millió fo­rint között 0,35, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lesz a vagyonadó kulcsa. Azt a módo­sító javaslatot ugyanakkor, amely kamatmentes adófelfüg­gesztésre adott volna lehetősé­get, sem a kormány, sem a bi­zottság többsége nem támogatta. Ez a megoldás mindenképpen igazságosabb, mint a korábbi tervezet, ugyanakkor kérdéses, hogy az adóhatóság hogyan lesz támogatta a 30 millió alatti lakóingatlanok negyedszáza­lékos vagyonadójára vonatko­zó módosító javaslatot az Országgyűlés önkormányzati bizottsága tegnapi ülésén. A módosító javaslat szerint mentességet élvezne az az adóalany, akinek a lakása la­kóhelyéül szolgál. Az adó­alany második ingatlana ak­kor mentesülne a vagyonadó alól, ha annak értéke nem éri képes ellenőrizni az adó befize­tését - vélekedett lapunk kérdé­sére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Egyelőre ugyanis nem létezik olyan kataszter, amelyből vilá­gosan kiderülne, hogy egy-egy magánszemély tu­lajdonában milyen ingatlanok vannak, ez az adatbázis csak a 2010-től esedékes adóbevallásokból épülhet fel évek alatt. Lényeges változás, hogy egyes vagyontárgyak megadóz­tatása helyett a jelek szerint a kormány végül egy jóval széle­sebb körű ingatlanadó bevezeté­se mellett döntött - tette hozzá a szakember. Valószínű: az MSZP mellett az SZDSZ is támogatja az új ja­el a 15 millió forintot. Az adó­alany további ingatlanai adó­kötelesek. A javaslat szerint az ingatlan értékének 30 és 50 millió forint közötti része 0,35 százalékkal, az afölötti pedig fél százalékkal adózna. a lakóingatlan adóját csök­kentené a javaslat szerint a 2010. január elseje után meg­kezdett, és az adóévet megelő­ző évben befejezett ingatlan- felújítással összefüggő áfa. vaslatot. Kóka János frakcióve­zető úgy fogalmazott: megszüle­tett egy olyan kompromisszu­mos módosító javaslat, amely lehetővé teszi, hogy ha valaki­nek több, egyenként 30 millió forintnál kisebb értékű ingatla­na van, akkor az összvagyon adózzon. A vagyonérték összeszámítá­sa korábban is az SZDSZ részé­ről vetődött fel. A liberális párt azért találta problémásnak a va­gyonadó eredeti javaslatát, mert abban csak az szerepelt, hogy a 30 millió forintot elérő és meg­haladó ingatlanok legyenek adókötelesek. Ezt a dilemmát az MSZP úgy­szintén fel szerette volna olda­ni, mint ahogy Oszkó Péter pénzügyminiszter is úgy nyilat­kozott: a vagyonadó szempont­jából összevonni nem lehet az ingatlanokat, de adózna az ál­lampolgár második, harmadik, illetve sokadik ingatlanja is. A vagyonadóról szóló törvény- javaslat módosításairól jövő hét­főn szavaznak a képviselők, míg a zárószavazás a nyári rendkí­vüli ülésszak utolsó ülésnapján, június 29-én lesz. A Medián május végi felméré­se szerint az emberek 96 száza­léka hallott a vagyonadóról, és 59 százalék támogatja, hogy a 30 millió forintnál drágább in­gatlanok és más nagy értékű va­gyontárgyak után külön adót kelljen fizetni. ■ Az utolsó ülés­napon, június 29-én szavaznak a vagyonadóról a parlamentben. Negyed százalék harmincmillió alatt? Máris gyarapszik a szociális krízisalap rászorulók A programban részt vevők egyszeri támogatást kaphatnak Már több mint négymilliárd fo­rint van a szociális krízisalap­ban. A kormány által egymil- liárd forinttal a legrászorultab­bak megsegítésére létrehozott alap kasszáját növelte, hogy ide kerül az áramszolgáltatók extra­profitjából 2-2,5 milliárd, vala­mint a PSZÁF banki bírsági be­vételeiből származó, mintegy 800 millió-egymilliárd forint. Az alaphoz utaltatja fizetését Bajnai Gordon kormányfő, a miniszte­rek közül pedig Kiss Péter és Oszkó Péter ajánlott fel hozzájá­rulást; Kiss egyhavi fizetését te­szi hozzá a segélyezésre fordí­tott összeghez. Kiss Péter társa­dalompolitikai miniszter azt mondta lapunknak: tudomása van arról, hogy többen is gon­dolkodnak felajánláson. Gyarapítja az alap forrását az állami vállalatok vezetői fizeté­sének kétmillió forint feletti ré­sze. Az alapba történő felaján­lás közérdekű kötelezettségvál­lalásnak minősül. A befizetése­ket a 10032000-00285575- 50000067-es számla­számra lehet utalni. A krízisalap augusztus 1-jétől november 30-ig működik. A prog­ramban részt vevők egyszeri, 20-50 ezer fo­rint közötti, különös méltánylást igénylő esetben 100 ezerforintos vissza nem térítendő támo­Kiss Péter egyhavi fizetését ajánlotta fel gatást kaphatnak, ha a családjuk­ban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nettó mini­málbérösszegét, a havi 57 817 fo­rintot. A rászorulók 30 napon be­lül juthatnak a segélyhez. ■ A. V. További döntések ■ iparűzési adó: beszedését az APEH végzi, majd teljes egészé­ben átutalja az önkormány­zatoknak; ők döntenek a ked­vezményről és a mentességről. ■ a fuvarozók esetében 100 ezer forintig adómentes marad az üzemanyag-megtakarítás és a nemzetközi gépkocsivezetők és árukísérők költségtérítése. Elfogadta a kormány az új lakástámogatási rendszert A települések nagyságát és a családok létszámát is figyelem­be veszi az új, október 1-től indu­ló lakástámogatási rendszer, amelyet szerdán fogadott el a kormány - tudta meg a távirati iroda. A Bajnai-kormány a jövő hónap elején megszünteti a la­kástámogatások jelenlegi rend­szerét - köztük a szocpolt amely a következő három évben 170 milliárd forint megtakarítást jelent a költségvetésnek. Új elemként bekerült a rendeletbe, hogy a gyermekek számával azonos nagyságrendű plusz ka­mattámogatás jár a nagycsalá­dosoknak: két gyerek után plusz kettő, három után plusz három, és így tovább. A távirati iroda információi szerint a lakástámogatási rend­szer kétféle értékhatárt tartal­maz: a fővárosban és a megyei jogú városokban nagyobb érté­kű ingatlanokra lehet majd igé­nyelni a kamattámogatást, mint az ennél kisebb településeken. Ugyanezen elv alapján differen­ciálják valószínűleg a felvehető hitel összegét is. ■ A nagycsaládokban a gyerekek számának megfelelő százalékban jár kamattámogatás. Változatlan maradt, hogy a ka­mattámogatást csak olyanok kaphatják meg, akiknek - bele­értve a közvetlen hozzátartozót - nincs másik lakása. A kamat- támogatással vásárolt ingatlan­ba be is kell költözni - tudta meg az MTI. Az új kamattámogatási rendszer a jelenlegi töredékébe kerülne: 2009-2011 között éven­te nagyjából maximum 3 mil­liárd forintot fordítana erre a kor­mány. A kormány az új támoga­tási rendszer bevezetésétől azt is várja, hogy a lakásépítések élén­kítik az építőipari termelést, ked­vezően befolyásolják az ingatlan- piaci folyamatokat, és új munka­helyeket is teremtenek. Akik július 1-je előtt nyújtják be az igénylésüket, vagy már je­lenleg is részesülnek valamilyen típusú lakástámogatásban, azoknál megmarad a jelenlegi rendszer. A válságkezelő kor­mány programjában szerepelt a lakástámogatások megszünteté­se, amely része az unióval és az IMF-fel megkötött megállapo­dásnak is. ■ Kicsit kártyával MasterCard . . m 1.É5- H5 Bankkártyánkkal a közelmúlt­ban többnyire csak hipermar­ketekben, benzinkutaknál és bevásárlóközpontokban fizet­hettünk, ma viszont már szá­mos kisbolt (fodrász, virágüz­let, patika, vegyeskereskedés) is elfogadja azt. A kártyás vá­sárlás gyors, biztonságos és kényelmes, és a legtöbb eset­ben díjmentes. Ezért nemcsak nagybevásárlásainkat, hanem kisebb kiadásainkat is érde­mes bankkártyával fizetni. A kártyás fizetés a kereskedők életét is megkönnyíti: csök­kenhet a készpénzkezelés költsége és kockázata. Nap­jainkban egy átlagos kártyás vásárlás akár rövidebb időt vesz igénybe, mint a készpén­zes fizetés. ▲

Next

/
Thumbnails
Contents