Petőfi Népe, 2009. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-17 / 140. szám

KOZELET Ismét Baka Andrást jelölte Sólyom László főbírónak, immár harmadszor. „A jelölt a hétfői szavazáson az ígéretek ellenére nem kapta meg a többséget Ez megrendítette a Ház szavahihetőségét Az államfő szerint csak a nyilatkozatokkal összhangban lévő szavazás képes orvosolni ezt a sérülést' - közölte az elnöki hivatal. 20 éves a Magvak ül ' Koszorúk az egykori vértanúk emlékére nagy Imre űjratemetése Nem volt rendbontás a bekordonozott állami megemlékezéseken Páni félelemben volt a hatalom 20 éve „nagy IMRÉNEK és társainak újratemetése 1989. június 16-án egyik kiemelkedő csúcspontja volt a rendszer- váltás 1987-88-ban kezdődő folyamatának, az eseményt sokan egyenesen a rendszer- váltással azonosítják” - nyi­latkozta lapunk megkeresé­sére Tischler János. A törté­nész szerint az újratemetés a Kádár-rendszer temetése is volt egyben, amikor is reha­bilitálták az addig ellenfor­radalomként emlegetett 56-os eseményeket A rendszer páni félelemben volt az esemény miatt. Több rétegű készültség volt, még azt is átbeszélték, hogy eset­leg mikor lenne szükség ar­ra, hogy tüzet nyissanak a téren levőkre. Belügyi utasí­tásra mozgósították a háló­zati személyeket, funkcioná­riusokat Jelentéseket kellett készíteniük, és feladatuk a tömeg csitítása volt. TISCHLER JÁNOS szerint az 56-os eseményeket 20 éve még kevesen ismerték rész­letesen, azt azonban már tudták, hogy nem ellenforra­dalmár gazembereket, ha­nem nemzeti hősöket temet­nek el újra. A rendszer taga­dása motiválta ekkor a je­lenlévőket. „az ellenzék akkor még egy­ségesen ítélte meg az újrate­metést, az utolsó olyan alka­lom volt, amikor még egyet­értettek a különböző politi­kai erők” - emlékeztetett az 1956-os Intézet munkatársa. „az újratemetés meggyorsí­totta a rendszerváltást, leg­később ekkor kellett megér­teni, hogy már nincs támo­gatása Kádárék hatalmá­nak” - hangoztatta a törté­nész. Néhány nappal később már összeült az Ellenzéki Kerekasztal, és 1989 nyarán már eldőlt, hogy lesz rend­szerváltozás, csak a sebessé­ge volt kérdéses. 1% 8 «I II Budapest. Hősök tere. Szabadtéri fotókiállítással is megemlékeztek a mártír miniszterelnök húsz évvel ezelőtti újratemetési ceremóniájára Meglehetős érdektelenség övezte Nagy Imre és tár­sai újratemetésének 20 éves évfordulójának álla­mi rendezvényeit. A kor­donokkal biztosított ün­nepségeken rendzavarás nem volt. Éber Sándor-Vég Márton Budapesten a Vértanúk szobrá­nak megkoszorúzásával kezdőd­tek el a megemlékezések Nagy Imre néhai miniszterelnök és tár­sai újratemetésének 20. évfordu­lóján. Nagy Imre és vádlott-tár­sai, Maiéter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletét 1958. június 16-án hajtották végre. A holttestek ki- hantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg. Az 1989. június 16-i újratemetés a rendszerváltás jelképes esemé­nye lett. Nagy Imrét, Gimes Mik­lóst, Losonczy Gézát, Maiéter Pált és Szilágyi Józsefet 1989. július ó-án a Legfelsőbb Bíróság felmen­tette az 1958-as vádak alól. Az egykori kormányfő szobrá- | nál a közjogi méltóságok helyez- 2 ték el közös koszorújukat. Őket | Nagy Imre családjának és bará- J tainak képviselői, a politikusról I elnevezett alapítvány és társa­ság, valamint az 56-os szerveze­tek követték. A Vértanúk terét minden irányból kordonokkal és kötelekkel zárták le. A néhány érdeklődő a kordonon kívülről figyelhette az eseményeket, rendzavarás nem volt. Megemlékezéseket tartottak a Hősök terén, a rákoskeresztúri Új Köztemetőben, és a Kisfog- házban is - ahol kivégezték Nagy Imrét és társait - de a par­lamenti pártok sehol sem jelen­tek meg együtt. Kivéve a Parla­mentben, ahol az egykori mi­niszterelnökről elnevezett te­remben a pártok képviselőinek kezdeményezésére Nagy Imre utolsó kormánya tagjainak és az 1957-58-ban vele együtt perbe fogott sorstársainak arcképét he­lyezték el. A Maiéter Pál lakta­nyában felavatták az 1956-os honvédelmi miniszter szobrát. Budapest hat ötvenhatos em­lékhelyén: a Széna téren, a Kos­suth téren, a Corvin közben, a műegyetemi emlékműnél, az Öt­venhatosok terén és a Nagy Im­re Emlékháznál róhatták le gyer­„A bűnöket és a bűnösöket meg kell nevezni, de a megtor­lásnak nem vagyok a híve, a bosszúvágy sosem élt sem a családomban, sem bennem” - JÁNOSI KATALIN, Nagy Imre unokája, „húsz évvel ezelőtt nem tud­tam, milyen felszabadító erejű, mély hatást gyakorol a Hősök terén elmondott beszédem. A rendszerváltás 2002 után tyagyújtással kegyeletüket a mártírok előtt az emlékezők. „Méltó, hazai és külföldi vendé­geket felvonultató, de költségta­karékos ünnepségsorozatot ter­vez a kormány a rendszerváltás bicsaklott meg, és azóta eresz­kedett az országra ez a késő őszi hangulatot idéző köd és pára” - ORBÁN VIKTOR, a Fi­desz elnöke. „még létezik a hétköznapi em­berek igazsága, akik ha nem máskor, de most utólag vissza­nézve többre értékelik a létezett szocializmus korlátozott jólétét és szabadságát, mint a mai, demokratikus világ időnként 20. évfordulója kapcsán szerve­zett programsorozattal” - jelen­tette be Molnár Csaba, a Minisz­terelnöki Hivatalt vezető minisz­ter. Az ünnepségsorozat első állo­mása június 16-a, Nagy Imre új­terhes és nyomasztó versenyét, felelősségét” - gyurcsány Ferenc, volt kormányfő. „MÉLTÓ, HAZAI ÉS KÜLFÖLDI vendégeket felvonultató, de költségtakarékos ünnepségso­rozatot tervez a kormány”- molnár csaba kancellária- miniszter. „ez A nap a halálon diadal­maskodó élet, az elpusztítha­tatlan igazság és az emberi ratemetésének évfordulója, a má­sodik június 27-e, a „vasfüggöny” átvágásának évfordulója lesz. A harmadik, utolsó állomás októ­ber 23-a, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója lesz. méltóság napja, s így együtt a legnagyobb közösség, a nemzet megújulásáé is" - szili Kata­lin házelnök. „A KOMMUNISTA DIKTATÚRA örö­köseinek hatalomhoz való ra­gaszkodása miatt 2009-ben sem jobb a fiatalok helyzete, mint húsz évvel ezelőtt volt”- rétvári bence, KDNP-s kép­viselő, aki egy koporsót vitt az MSZP székházához. Ezt mondják a 20 évről - Jánosi Katalin: a bűnösöket meg kell nevezni, de bosszúvágy nem él bennem Mindenki tüntetett a teheráni utcákon IRÁN Az ellenzék szerint már 22 a halálos áldozatok száma - Sok a sebesült Németország a magyar neonáciktól tart Több ezren vonultak ki újra Tehe­rán utcáira az emberek, hogy til­takozzanak a választási csalások ellen. Pedig az iráni elnökválasz­táson vesztes reformpárti elnökje­lölt, Mir Húszéin Muszavi felszó­lította támogatóit, hogy ne tegyék koc­kára az életüket, s ne jelenjenek meg a de­monstráción. A vita­tott körülmények között újravá­lasztott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök néhány ezer híve is az utcára vonult válaszul a hétfői el­lenzéki tüntetésekre. A hatóságok nem engedélyezték, hogy külföl­di tudósítók a helyszínen köves­sék figyelemmel a megmozdulást. A köztévé felvételeket sugárzott az elnököt támogató tüntetőkről, de nem mutatta a demonstrálok arcát. Hírek szerint az Ahma- dinezsáddal szövetséges Baszidzs milícia kétezer tagja vette körül az egyetemi kollégiumokat. Irán egyik legbefolyáso­sabb testületé, az Őrök Tanácsa beje­lentette, kész újra­számolni az elnökvá­lasztáson leadott szavazatokat. A hivatalos jelentések úgy tart­ják, a hétfői több mint százezres tüntetésnek hét halálos áldozata van. A Németországban élő Meh- ran Baraü-Novbari ellenzéki poli­tikus szerint azonban az össze­csapásoknak 22 halottja és 136 sebesültje van. ■ É. S. ■ Készek újra­számolni a szavazatokat. A tüntetők azt már elérték, hogy újra megszámlálják a voksokat Vész Magyarországon címmel kommentárban foglalkozik a ma­gyar szélsőjobboldallal keddi szá­mában a Süddeutsche Zeitung. A német liberális lap az alcímben hangsúlyozta, a szélsőjobb nyo­más alá helyezi az államot, a naciona­lizmust exportálja a szomszédokhoz. A szerző szerint ma mélységesen elkeseredettek azok az emberek, akik húsz éve előké­szítették Közép-Európa szovjet diktatúráinak végét. „Éppen azoknak, akik annak idején élen jártak a kényszerállam átalakítá­sában egy demokratikus társada­lommá, ma jó alapjuk van a féle­lemre” - fogalmazott. A Jobbik - mint a lap írta - uszít a cigányok, a zsidók és az értelmiség ellen. És ez a párt az EP-választásokon kapásból 14 százalékot szerzett. Hozzátették: a szomszédos or­szágokkal szembeni nacionalista politizá­lással, amiben Or­bán Viktor jár az élen, mindaz ve­szélybe kerülhet, amit Magyaror­szág korábbi megbékélési gesztu­saival elért. „Ha Európa valójá­ban békeprojektnek tekinti ma­gát, meg kell találnia a megfelelő eszközt, és be kell avatkoznia e vészjósló fejlemény ellen egyik kulcsfontosságú tagállamában” - írta a lap. ■ ■ Ha Európa béke­projekt, „be kell avatkoznia”.

Next

/
Thumbnails
Contents