Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-07 / 106. szám
BUGACPUSZTAHÁZA PETŐFI NÉPE - 2009. MÁJUS 7., CSÜTÖRTÖK Szombaton egész napos fesztivállal emlékeznek a híres fogathajtó bajnokra Szombaton harmadik alkalommal rendezik meg Bugacon az Abonyi Imre fogathajtó világbajnok emlékét őrző emlékversenyt. Abonyi Imre első magyarként nyert világbajnoki címet a négyes- fogathajtásban. A világhírnév felé abugacpusztai ménesistálló hajtójaként indult el, s évtizedekig dolgozott Bugacon. Munkásságának köszönhető, hogy az alföldi nagyközséget ma a magyar fogathajtás bölcsőjének nevezik. Későbbi tanítványai, a bugaci fogathajtók több világbajnokságon eredményesen szerepeltek: Juhász László, Kecskeméti László, Bálint Mihály és napjaink fiatal tehetsége: ifjabb Juhász László. A nap folyamán előbb a környező települések amatőr hajtói, délután a négyes- és ket- tesfogathajtás mai sztárjai mérik össze tudásukat, egy látványos, kombinációs versenyben. A fogathajtás mellett terepjárót is vezetnek majd, mi több, azt is megmutatják, hogy a kerékpárok nyergében épp olyan otthonosan ülnek, mint a ficánkoló paripákén. A gyermekeket egész napos kézműves foglalkozás, póni lovaglás és póni kocsikázás várja. A reggeltől estig tartó programsort este ó órától zenés retro party zárja, amelyen mindenki ingyen részt vehet. Az ingyenes rendezvényt az Abonyi Imre Fogathajtó és Lovassport Egyesület szervezi. ■ Gyerek és felnőtt jól érezte magát az idei majálison Bugacpusztaházán másodikán tartották meg a falumajálist. Reggel korán már állt a feldíszített májusfa, aztán megérkeztek a Kiskunfélegyházi Mazsorett Együttes két csoportjának a lányai. Az ő előadásuk nyitotta meg az egész napos programsorozatot. Közben a gyerekek nagy örömére felfújták az ugrálóvárat és a csúszdát, az emberek is felállították bográcsaikat. Ebédig jó pörgős zene, ebéd után pedig Gulyás László vándormuzsikus szórakoztatta a település sportpályáján egybegyűlt majálisozókat. ■ AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZÁSZ ANDRÁS Bicikliutak találkozóhelye berczeli istván Az aszfaltcsík révén megnő a környék látogatottsága Az idei majális programjait a Kiskunfélegyházi Mazsorett Együttes felvonulása nyitotta meg Bár nevében máig őrzi az ősi puszta emlékét, Bugacpusztaházának természeti szépségei mellett egyéb adottságai is vannak. Ezekről és a település lehetőségeiről beszélgettünk Berczeli István polgármesterrel. Szász András- Régi vágya volt Pusztaházának egy kerékpárút, amely összeköti Bugaccal, a szomszédos Móricgáttal, de akár a távolabbi településekkel is. Nos, úgy tűnik, megvalósul az álom, hamarosan elkészül az aszfaltcsík...- Valóban, a munkálatok nagyon jó ütemben haladnak. A Pusztaházát Bugaccal összekötő, majd onnan egészen a móricgáti határig nyúló, összesen 7,8 kilométer hosszú kerékpárút átadását május 31-re tervezzük. Számunkra több szempontból is nagy fontossággal bír ez az út. Annál is inkább, mivel Pusztaháza a központja a térség kerékpárútjainak. Úgy a Kiskunmajsáról, mint a Bajáról és a Kecskemétről indulónak. Legalábbis a Nemzeti Fejlesztési Tervben így szerepel. Aztán, hogy a másik két bicikliút mikor valósul meg, azt bizony nem tudom... De más vonatkozásban is fontos a készülő kerékpárút. Pusztaházának a jelenlegi nehéz helyzet dacára is meglehetősen sok "élő" munkahelye van. A Bugáéról átjárók számára az elkészülő bicikliút nemcsak biztonságosabbá teszi a közlekedést, de jelentősen le is rövidíti az utat.- Gondolom, ez fordítva is igaz, mivel a pusztaházi gyerekek Bugacra járnak iskolába...- Fordítva nem igaz. A mi gyerekeinket ugyanis iskolabusz vi- s?i-hozza. A többcélú társulás keretében két éve Bugac és Pusztaháza létrehozott egy úgynevezett mikrotár-sulást, és a két társult önkormányzat pluszbevételeiből működtetjük az említett iskolabuszt, amely naponta háromszor fordul: reggel, kora délután és este. pusztaházi polgármesteri hivatal mögötti üres épület közösségi térré történő átalakítására. Az önerővel együtt közel ötvenmillió forintos beru- A jelen ismeretében milyennek látja Pusztaháza jövőjét?- Bár a jelenlegi helyzet nem tűnik túl biztatónak, én mégsem vagyok borúlátó. A közelmúltban nyertünk az Új Magyarország Fejlesztési Terv Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) pályázatán egy szép összeget, a Bugacpusz- taháza a központja a térség: kerékpárútjainak. Nem itt született, de ma már igazi pusztaházi berczeli istván Nagykőrösön született 1939-ben. Tanulmányait Cegléden, Nyársapáton és szülővárosában végezte. 1957-ben a nagykőrösi tanítóképzőben érettségizett és Kecskeméten 1958-ban tanítói oklevelet szerzett. Tizenkét évig Tiszakürtön, illetve Tiszaugon tanított. Pályázat útján, 1969- ben került Bugacra, ahol nyugdíjaztatásáig tanított. 2002 őszén választották meg Pusztaháza polgármesterévé, 2006-ban újra bizalmat kapott. Nős, három gyermeke van, mindhárom pedagógus. házás , keretében egy nagy és több kisebb helyiséget alakítunk, ahol a különböző szabadidős programok mellett lehetőség nyílik majd a számítógépes oktatásra és internetezésre is. Terveink között szerepel az épület környékének parkosítása is, amelynek költségeire a LEADER- programra beadott pályázatunk révén remélünk támogatást. És itt említeném meg azt a majdani játszóteret, melynek megvalósítására pedig a helyi nagycsaládosok egyesülete nyújtott be pályázatot.- Vajon miben rejlik Bugac- pusztaháza vonzereje?- Valószínűleg a páratlan szépségű természeti környezetben, a kizárólag ezen a tájon fellelhető növényritkaságokban és állatfajtákban. S ha mindehhez hozzáadjuk a pusztaháziak őszinte vendégszeretetét, konyháink különleges ízvilágát, rögtön érthetővé válik, mitől ilyen csábító ez a sajátos varázzsal bíró alföldi táj. A mai település ősét a tatárok pusztították el, többé nem épült fel Bugacpusztaháza és környéke már az avarkorban lakott terület volt. A környéken végzett ásatások szerint a mai település helyén a honfoglalás utáni időszakban Bugacháza néven, a hatalmas puszta központjának számító, virágzó település létezett, amely a 13. századi nagy ta- tárdúlás során pusztult el. Többé nem épült fel. A mai Bugacpusztaháza keletkezését egyes kutatók 1835- körülre, mások jóval korábbra teszik. Tény, hogy a 19. század elején a Kecskemét városhoz tartozó Nagy- és Kisbugacon már élénk szilaj pásztorkodás folyt. A hatalmas pusztát több ezer állat népesítette be. „Kecskemét itt legeltette Szent György napjától Szent Mihály napjáig saját ménesét, magyar szürke gulyáit, juhnyájait, de jutott bőven legelő a környező városok és falvak úgynevezett szájbéres állatainak is” - írja Bugac történelme című könyvében Czakó Ferenc. A puszta életét a Bugacpusztaházán lakó pusztabíró irányította. Az utolsó pusztabíró 1884-ben halt meg. Helyét, a kecskeméti születésű Tóth Mihály személyében egy intéző-állatorvos vette át. Őt Bónis Árpád követte. ■ A homokfogó fák telepítése a kalapos király érdeme A Nagyalfóld őshonos erdői a török korban és az utána következő háborúskodások idején csaknem teljesen megsemmisültek. Egyre nagyobb területeket foglalt el a futóhomok, amely hovatovább a gazdálkodást is ellehetetlenítette. Az Alföld, beleértve Bugacpusztaháza környékének fásítása II. József császár érdeme. A „kalapos király” 1791-es LVII-es számú törvényének hatására nagyszabású erdőtelepítés kezdődött el. Az igazán jelentős fásítás azonban csak hatvan éve, 1947-ben kezdődött el. Eredményeként mintegy 300 ezer hektárral növekedett az Alföld erdőterülete. Bugac nagyközség területének jelentős részét ma már erdő borítja. ■ ALLATTARTAS A bugacpusztaházi Bognár Mihály legeltető marhatartással foglalkozik. Állománya negyven magyar tarka, illetve holstein-fríz tehénből és nyolc-tíz borjúból áll. Jól tejelő teheneit dúsfüvű legelő táplálja. Tejüket évek óta a kiskunfélegyházi tejüzembe szállítja. Egyre több a megrendelése fuvarozás Sutus János gépei egyre többfelé dolgoznak Sutus úr egyike a Pusztaházát Móricgáttal összekötő bicikliút kivitelezőinek Sutus János (32) egyéni vállalkozó egyike a Pusztaházát Bugaccal és Móricgáttal összekötő kerékpárút kivitelezőinek. A fiatalembernek saját javítóműhelye és jelentős gépparkja van: billenő- kocsik, vízszállító-seprűs autó, markoló. Többnyire alvállalkozóként vesz részt különböző beruházások megvalósításában, de alkalmanként bérmunkát is elvállal. Gépei, alkalmazottai jelenleg is többfelé dolgoznak a megyében, illetve a megye határán kívül is. Tevékenysége zömét útépítések teszik ki, de egyéb megbízásokat sem utasít vissza. Gépparkja folyamatosan bővül, munkából sincs hiány, ám ezzel arányosan nőnek a gondjai is. Mindazonáltal Sutus János nem reménye vesztett ember. Bízik az embereiben, akikkel rendkívül jó a kapcsolata és bízik abban is, hogy hamarosan elmúlik ez a gazdaságilag nehéz időszak. ▲ HIRDETÉS A Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 24. Telefon: 76/462-332 Fax: 76/462-982 rendkívüli felvételi eljárást hirdet 2009. május 04-től május 15-ig az alábbi szakmacsoportos osztályaiba: O 01 Magyar-német két tanítási nyelvű gépész á> 02 Gépész !á> 03 Magyar-angol két tanítási nyelvű informatika ^ 04 Informatika Jelentkezni az általános • felvételi eljárás során használt nyomtatvány iskolánkba történő beadásával lehet. Jó tanulmányi eredményű lányok és fiúk jelentkezését várjuk. Kollégium biztosított. Személyes tájékoztatás időpontjai: 2009. május 06., 9-12 óra között 2009. május 07., 9-12 óra között s az igazgatói irodában. |
