Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-30 / 126. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. MÁJUS 30., SZOMBAT II GAZDASÁGI ABLAK Korszerű sertéstelepet adtak át Sükösdön sükösd Sirman Ferenc, a Földművelésügyi Miniszté­rium szakállamtitkára adta át május 18-án, a Nyitott Kapuk Napja keretében a Sükösd mellett épült sertés­telep legújabb épületét. A beruházás uniós pályázat­ból valósult meg. Újra látogatható a vadászkastély karapancsa A Gemenc Zrt. felújította II. Vilmos és I. Fe­renc József császár egykori szálláshelyét. Az erdőgazda­ság a munkák után a kas­télyban a térség erdő- és vadgazdálkodásával, mező- gazdaságával, valamint nép­rajzával kapcsolatos emlé­keket bemutató múzeumot rendezett be. Új telephelyet nyit azAutómeister kecel A Sendula Kft. tulaj­donában lévő Automeister Szerviz pénteken Kecelen a Vágóhíd utca 17. alatt egy teljesen új telephelyet nyi­tott. A megnyitó kitűnő al­kalom arra, hogy a jelenlé­vők megismerjék Európa egyik legjelentősebb pré- miumszerviz-hálózatát. Tízmilliós beruházás nyolcmilliós támogatással kiskunhalas Az év elején a Kalmár Sütőipari Vállalko­zás taneszközbeszerzés cí­mén több mint 10 milliós fejlesztést hajtott végre, ebből 8 millió forint támoga­tást nyert el. Az összegből dagasztógépet, automata nyújtógépet, automata osz­tót, gömbölyítőgépet és kifli­sodró gépet vásároltak. Vásár és kiállítás a repülőtéren Kalocsa Az idén már ne­gyedik alkalommal rende­zik meg június 12-14-én a EuropAirVenture Kiállítást és Vásárt a foktő-kalocsa- uszódi repülőtéren. A ren­dezvényen második alka­lommal szervezik meg a Dél-magyarországi Építés- technikai Kiállítást és Vá­sárt a B.Téker Kft. védnök­ségével. Nemzetközi kamara alakult kecskémét Szabó József, a Fornetti Kft. igazgatója lett az alelnök Ha gyáravatókra hívnak, akkor leszek majd igazán elegedett Dejan Sahovic szerb nagykövet Megtelt a megyeháza díszterme a magyar-szerb vegyes kamara megalakulása alkalmából Közös szervezet segíti a szerbiai és a magyar vál­lalkozók üzleti kapcsola­tainak bővítését. Barta Zsolt Szerbia számára különösen fon­tos partner Magyarország. Dél­szláv szomszédunk árubehoza­talában mi a 12. helyet foglaljuk el. Az export alapján azonban je­lentősebb a pozíciónk. A képze­letbeli listán hazánk az ötödik helyen áll. A lehetőségeket még távolról sem használták ki az üzletem­berek, ezért is gyűltek össze a két ország kamarai vezetői és a vállalkozók tegnap a megyehá­za dísztermében. Itt alakítot­ták meg a közös Magyar-Szerb Kereskedelmi és Ipar Kamarát. Gaál József megyei kamarai el­nök beköszöntője után Bányai Gábor megyei közgyűlési el­nök szólt a vendégekhez. Ő egy közös agrártérség kialakításá­nak a lehetőségét vázolta fel. Mint mondotta: kiváló földek vannak a két országban, akár 20 millió ember élelmiszerét is megtermelhetik. Mihailo Vesovic, a szerb ke­reskedelmi alelnök - üdvözölve a kezdeményezést - arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbia ké­szül az uniós csatlakozásra. A közös szervezet megalakítása olyan lépés, mely az országot kö-> zelíti az Európai Unióhoz. Majd megjegyezte, hogy a szerb veze­tés egyre nagyobb figyelmet for­dít a kis- és középvállalkozások megerősítésére. Hámory Jenő külügyminiszté- riumi főosztályvezető-helyettes arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy egy kormány hiába is szorgalmazná a gazdasági nyitást a szomszédban, ha a vállalkozók maguk nem kezdeményezné­nek. Parragh László országos ka­marai elnök a vegyes kamarák szerepéről tartott ismertetőt a népes közönség előtt. Lobbitevé­kenység, kiállítások, üzleti talál­kozók, hírlevelek s egyéb eszkö­zök segítségével segítheti a kö­zös szervezet majd a két ország vállalkozóinak sikerét. Dejan Sahovic Szerbia nagy­követe arra hívta fel a figyelmet, hogyha a magyar vállalkozók kö­zös vállalatot hoznak létre a szer- bekkel, akkor könnyen - mind­össze egyszázalékos vám lefize­tése mellett - meghódíthatják az oroszországi piacot. A szerbek ugyanis különleges kereskedel­mi feltételekkel rendelkeznek Kelet-Európábán. Az előadók között volt Szécsé- nyi Orsolya, a belgrádi nagykö­vetségünk diplomatája is. Ő a kinti gazdasági lehetőségeket elemezve a meghívott üzletem­bereknek felajánlotta a külkép­viselet segítségét. ■ Kész a kamara, indulhat a lob­bizás. Szerbián kívül más délszláv területeken is komoly piacok lehetnek A fornetti kft. komoly érde­keltséget alakított ki évekkel ezelőtt Szerbiában. A céget a Mól Rt. és a CBA mellett a leg­nagyobb magyar beruházók között tartják számon a szer- bek. Emiatt választották meg tegnap a közös kamara alel- nökének dr. Szabó Józsefet, az élelmiszer-ipari cég ügyvezető igazgatóját. Lapunknak el­mondta, hogy 2002-től építet­ték ki a kapcsolataikat déli szomszédunkban. A rendezvényen részt vett Ko­vács Gábor, a 200 dolgozót foglalkoztató szabadkai Fornetti Mini Pecina főigaz­gatója. Megtudtuk, hogy hat év alatt mintegy 3 milliár­dos piacot sikerült kialakíta­ni a Fornetti termékeivel Szerbiában. De további pia­cok szélesítésére van lehető­ség Boszniában, Montenegró­ban, Koszovóban és Macedó­niában is. Szerbia számokban, 2008 GDP-növekedés: 6,1 százalék GDP értéke: 33,861 milliárd euró GDP/fő: 4597 euró Infláció: 10,7 százalék Munkanélküliség: 24 százalék Bér: nettó 390 euró Lakosság száma: 7,5 millió Áfa: 8-18 százalék Nyereségadó: 10 százalék Forrásadó: 20 százalék Szja: 12-20 százalék FORRÁS: Szatmáry Kristófot, a budapesti kamara elnökét kérték fel a ma­gyar-szerb vegyes kamara elnö­kének.- Miért alakították meg a gaz­dasági szervezet? - kérdeztem az üzletembert.- A két ország kapcsolatainak fejlesztésében óriási lehetőség van. Ezt ki kell használni.- Az országok között vannak-e problémák?- Korábban nem voltak rózsá­sak a kapcsolatok, de ez a múl­té. Ami a lényeg: Szerbiában egy olyan euro-atlanti politikai irányvonal alakult ki az elmúlt években, amelyik természetes módon egymás szövetségesévé tesz bennünket.-Mi lesz az új kamara dolga?- A kis és közepes nagyságú cégeknek keresünk kapcsolato­kat egymás országaiban.- Hol lesz a központ?- A régió három megyéje se­gítségével alakítottuk meg itt­hon a szervezetet. A központ Szegeden lesz, De Budapest és Kecskemét is egy alközpontja lesz az új kamarának. Fő célunk, hogy Szerbiában is nyissunk egy irodát. A közvetlen kapcso­latot a szabadkai centrumunk je­lenti majd.- Hány tagvállalkozást várnak a szervezetbe?- Most 20-30 magyar céget vá­runk.-Mikor lenne elégedett?- Akkor, ha azt látom, hogy közös vállalkozások alakulnak, melyek közösen szereznek pia­cokat; ha bennünket gyáravatók­ra hívnának Szerbiába; ha azt hallanám, hogy vegyes vállala­taink munkahelyek ezreit te­remtenék meg. ■ Szatmáry Kristóf Hogyan tud komoly összeget megtakarítani egy vállalkozó? előadás Változnak a szabványok, a jogszabályok, szinte alig lehet követni a rendeletmódosításokat Tavaly jelent meg az új Orszá­gos Tűzvédelmi Szabvány (Ma­gyar Közlöny 9/2008II. 28. ÖTM Rendelet). Ez egyebek mellett részletesen szabályozza az épületek villám- védelmének követelményeit. Zsigri István okleveles villa­mosmérnök, világítási szakmér­nök, és Fodor István világítás- technikai szakértő, a Zumtobel Magyarország Kft. igazgatója tartott erről és más aktuális kér­désekről ismertetőt a kamara kecskeméti központjában a na­pokban. A szakmérnök kérdé­sünkre elmondta, hogy az új vil­lámvédelmi szabvány csak an­golul elérhető a szakemberek számára, de aki az új OTSZ-ben található követelményeket be­tartja, azt nem érheti meglepetés egy, a tűzoltóság által végzett el­lenőrzésen, hiszen ők is ebből dolgoznak Majd elmondta: tavaly új épí­tési jogszabályok léptek érvény­be, amiket a kivitelezőknek jó is­merniük, hogy a későbbi félreér­téseket elkerüljék. A mérnököt arról is kérdez­tem, hogy a tavaly bevezetett árampiaci liberalizáció milyen hatással volt a cégekre.- Aki csak tehette, a szakem­berekkel átnézette az elektro­mos rendszerét - mondta Zsigri István. Tapasztalata szerint le­hetőség van a hatósági ár csök­kentésére. De lehetőség van a ke­Zsigri István azt tanácsolja, hogy aki teheti, nézesse át a cége elektro­mos rendszerét reskedőnél alkudni is bizonyos műszaki feltételek megvalósí­tásával. Ezenkívül belső átala­kításokkal az energiafelhaszná­lás is csökkenthető. A Kígyósi Csárda tulajdonosa mindhárom lehetőséget kihasználta, így az első évben 220000 forintos be­ruházás mellett 420000 forint megtakarítást ért el. Ez a máso­dik évben már tisztán 640000 forint megtakarítást jelent. ■ Jogszabályok, melyeket fontos ismerni • 255/2007. (X. 4.) Korm. ren­delet az építésügy körébe tarto­zó egyes hatósági nyilvántartá­sokról • 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezé­si tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési doku­mentáció tartalmáról • 291/2007. (X. 31.) Korm. ren­delet az építési felügyeleti tevé­kenységről • 37/2007. (XII. 13.) ÖTM ren­delet az építésügyi hatósági el­járásokról, valamint a telekátalakítási és az építészeti­műszaki dokumentációk tartal­máról • 2007. évi CXXIII. Törvény a kisajátításról

Next

/
Thumbnails
Contents