Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-05 / 104. szám
4 SÉTA / DIÁKVILÁG A nyolcadik SÉTA résztvevő iskolái KECSKEMÉT Bolyai János Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: DR. KOVÁCS ISTVÁN KECSKEMÉT ÁFEOSZ Kereskedelmi, Köz- gazdasági Szakközépiskola KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: BERKI JUDIT KISKUNHALAS Szilády Áron Református Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: PÉTER MARIANN TISZAKÉCSKE Móricz Zsigmond Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: SZEPESI MIKLÓS KISKUNFÉLEGYHÁZA Constantinum Katolikus Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: KAPUS KRISZTIÁN Pamutbojt és polgármester nem leszek! Érettségi: stresszből ötös! diákpara A vizsgadrukk leronthatja a diákok teljesítményét A magyaron már túl vannak. Ma a matek, holnap a történelem izzaszthatja meg a diákokat. Fotónk a kecskeméti Bolyai-gimnáziumban készült. Van egy kérdés, amit mostanában egyre gyakrabban tesznek fel nekünk. Minden felnőtt, akivel összefutunk - legyen az rokon vagy ismerős -, rögtön nekünk szegezi a kérdést: „mi leszel, ha nagy leszel?” Engem sokszor már fáraszt a dolog, ezért arra gondoltam, amikor legközelebb megkérdezik, fel- sorolom, ami tuti nem leszek: űrhajós, pilóta, mélytengeri búvá'r, állatidomár, kaszkadőr, boncmester, festő, hentes, autóversenyző, focista, favágó, színész, zenész, halász, vadász, madarász, szónok, politikus, polgármester, papucs orrán pamutbojt. Ezután még közlöm, hogy ami nincs a felsorolás között, az még mind lehetek, úgyhogy válogassanak nyugodtan a maradékból, így amíg ők elgondolkodnak, hogy miket hagytam ki, engem békén hagynak egy picit. Vagy eszükbe jut, hogy erre a kérdésre 17 évesen ők sem tudtak biztos választ adni! Én meg úgyis tudom, hogy a következő harminc-negyven évben még bármi lehetek... Bársony Márk, Bolyai-gimnázium, 11/C Az érettségi az első igazán éles próba a diákoknak. Komoly feladat, amit nem lehet, és nem is érdemes elbliccelni. De azért az sem jó, ha valaki „túlizgulja” a vizsgákat. Az érettségi talán az első igazán nagy, embert próbáló megmérettetés egy tanuló életében. Ezzel mindaddig nem számolnak a diákok, míg az érettségi előtti utolsó hónapokba, hetekbe nem lépnek. Akkor hirtelen tör rájuk a pánik. Szembesülnek azzal a tudattal, hogy az érettségi már nem játék, nem egy egyszerű dolgozat, amit bármikor kijavíthatnak. Ez már egy sorsdöntő állomás, melynek eredményétől függ, hogy melyik és milyen vágányon indulhatnak tovább. Tudják, hogy most nem ronthatnak. Ez a felismerés beépül a mindennapjaikba: félelmet, idegességet, stresszt, türelmetlenséget és kapkodást vált ki bennük, ami főként az egymáshoz és családjukhoz való viszonyulásukban mutatkozik meg. Mind: ezt kiegészíti az örökös hajtás, az ismétlés, az egyre kevesebb szabad idő. A diákok az utolsó napokban már úgy érzik, hogy állandóan időhiányban szenvednek. Ez pedig megint csak a lemaradás negatív élményét „fokozza”, és azt érzik: összeszakadnak a rájuk háruló teher alatt. Ráadásul az érettségi közép- és emelt szinten is egyre nehezedik, ezért félnek tőle a vizsgázók, bármelyiket is írják. És a vizsgadrukk mellett ott van még egy tény: a jobb, nevesebb felsőoktatási intézményekbe a bejutás évről évre egyre több pontot, komolyabb felkészülést igényel, ami ugyancsak aggasztó. Az egyre magasabbra emelkedő felvételi ponthatár, a május-júniusban jelentősen megnövekedett követelmény és igény- bevétel kimeríti az idegeket. A vizsgázóknak nehéz szabadulniuk a tudattól, hogy a legkisebb hiba is derékba törheti a jövőjüket, terveiket. Pedig az idegileg, mentálisan lefáradt, kimerült diák nem biztos, hogy a legjobb tudását képes nyújtani a vizsgán, így akár az is előfordulhat, hogy tényleges tudását tévesen minősítő eredményt ér el valaki. A megoldás az lehetne, ha csökkenne a követelmény más, kevésbé fontos tárgyakból, vagy mondjuk az utolsó félévben központilag redukálnák azoknak a tantárgyaknak a számát, amelyekre nincs szükség az érettségihez. Ezek helyett inkább több gyakorló, érettségire felkészítő órát építenének be az iskolák. Ez talán lehetővé tenné, hogy kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb és kipihentebb diákok ülnének le az érettségi dolgozatok elé májusban. Miskó Dávid, Móricz Zsigmond Gimnázium, Tiszakécske ■ Az érettségi egyben felvételi is. Nagy a tét. HA A SZEMEDET ELDOBOD, ÉN ESKÜSZÖM, OSZTÁLYFŐNÖKIT ADOK ÉRTE! - AVAGY ÍGY BESZÉL A TANERŐ... „Jó, gyerekek, ha ezt azonnal nem fejezitek be, esküszöm, hogy osztályfőnökit fogok kapni!" „A lányok tegyék fel a kezüket! Betti! Neked most fel van téve a kezed, vagy nincs?” „Hol van a házi feladatod? - Otthon. - JÓ! DE HOL VAN? - Otthon....” „Ricsi! Fejezd már be, vagy különben elveszem a Bálint dolgozatát!” „Úgy ivarkodjál, hogy kevés időnk van!” „Aki nem fogja, az megkapja rá a bunkót.” „Nem szabad eldobni a szemedet az utcán...” „Bocsánat, megfulladok...” „Jó... na, nem kell megijedni a dolgozattól, nagyon nehéz.” „Mindenki tiszta?” Összegyűjtötte: Barcsik Sára, ÁFEOSZ, 12/D Elballagtak Csütörtökön még bolondoztak, szombaton délután már megilletődve búcsúztak az alma matertől a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium végzősei. Édes Árpád lelkész igehirdetése után a lelki útravalóval is felta- risznyázott diákok végigvonultak az iskolán, majd dr. Bognárné Nagy Éva igazgatónő és Bödecs Pál református lelkész főigazgató köszöntötte őket. A ballagáson több díjat is átadtak a legkiválóbb diákoknak, tanároknak és szülőknek. A képen látható Péter Imréné tanárnő, a 13/C osztályfőnöke a Pro Schola díjat kapta. (M. A.) Szülői parancs helyett bizalom és támogatás kell Izgalmas napok állnak minden érettségiző diák előtt és mögött: a felvételi lapokat már elküldtük, a vizsgák pedig most zajlanak. Furcsa dolgot tapasztaltam, amikor társaimmal a továbbtanulásról beszélgettünk. Amikor szó esett a jelentkezésről, volt, aki végig többes számban beszélt: eldöntöttük, bejelöltük satöbbi... Kis gondolkodás után rájöttem, hogy a MI tulajdonképpen őt és a szüleit jelenti. A gondolat egyből szöget ütött a fejemben: vajon egy szülő mennyire befolyásolhatja gyermekét a pályaválasztásban? Mi van akkor, ha a szülők a saját akaratukat erőltetik rá gyermekükre? És miért lenne tragédia, ha valakinek 18 évesen még nincsenek holtbiztos, tuti tervei? És az is kérdés: mennyire hat ösztönzően egy emberre, ha felnőtt élete elején a fontos kérdésekben helyette döntenek? Persze a szülő szempontjából nézve sok minden érthető: ők, ugye, a legjobbat akarják a gyereküknek. De szerintem azt valahogy úgy kell, hogy közben hagyják, hogy a gyerek megvalósítsa önmagát és az álmait. Mert nem parancs kell a fiataloknak, hanem bizalom, tanács és támogatás... Siklósi Gergely, Móricz-gimnázium, 13/A, Tiszakécske Megkérdeztük a vizsgázókat: hogyan sikerült a magyarérettségi? PETŐFI NÉPE - 2009. MÁJUS 5., KEDD tóbi ádám, Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola, Kecskemét:- Szerintem egyáltalán nem volt nehéz idén a magyar érettségi feladatsor. Én a Spiró György olvasásról és írásról megfogalmazott véleményét választottam feladatul. Szerintem egy érveléses dolgozat megírása egyébként sem nehéz, hiszen azért az már elvárható, hogy egy érettségiző jól meg tudja fogalmazni a saját véleményét szekeres Ágnes. Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola, Kecskemét:- A középszintű feladatsort végigolvasva szinte azonnal tudtam, hogy a szövegalkotásos feladatot választom. Bőven időn belül végeztem, nagyjából bő két óra alatt. Én nem találtam nehéznek a feladatot, és úgy érzem, jól is sikerült megoldanom. Ahogy az osztálytársaimat kérdeztem, többségében ők is az érveléses feladatot választották. dusnok Alexandra, Katona József Gimnázium, Kecskemét:- Tulajdonképpen én már korábban eldöntöttem, hogy ha lesz érveléses feladat a magyarérettségin, akkor én azt választom. Egyrészt mert sokat gyakoroltuk az utóbbi hetekben, másrészt meg jól is ment nekem ez a típusú szövegalkotás. Ráadásul a Spiró-féle feladat kifejezetten jó téma volt, egyáltalán nem volt nehéz. farkas Márton, Katona József Gimnázium, Kecskemét:- Az elején egy kicsit még vacil- láltam, hogy esetleg a Lázár Er- vin-novella elemzését választom, de egy kicsit tartottam töte, hogy nem tudok eleget írni róla, így inkább én is a Spiró- szöveg mellett döntöttem. Úgy érzem, hogy jól sikerült. A jogra szeretnék bejutni, ezért nekem számít, hogy milyen lesz a magyarérettségim. , céta oldalunkat Ma őri Annamária Magyarvan A menesztette-