Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-05 / 104. szám

4 SÉTA / DIÁKVILÁG A nyolcadik SÉTA résztvevő iskolái KECSKEMÉT Bolyai János Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: DR. KOVÁCS ISTVÁN KECSKEMÉT ÁFEOSZ Kereskedelmi, Köz- gazdasági Szakközépiskola KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: BERKI JUDIT KISKUNHALAS Szilády Áron Református Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: PÉTER MARIANN TISZAKÉCSKE Móricz Zsigmond Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: SZEPESI MIKLÓS KISKUNFÉLEGYHÁZA Constantinum Katolikus Gimnázium KAPCSOLATTARTÓ PEDAGÓGUS: KAPUS KRISZTIÁN Pamutbojt és polgármester nem leszek! Érettségi: stresszből ötös! diákpara A vizsgadrukk leronthatja a diákok teljesítményét A magyaron már túl vannak. Ma a matek, holnap a történelem izzaszthatja meg a diákokat. Fotónk a kecskeméti Bolyai-gimnáziumban készült. Van egy kérdés, amit mostaná­ban egyre gyakrabban tesznek fel nekünk. Minden felnőtt, akivel összefutunk - legyen az rokon vagy ismerős -, rögtön nekünk szegezi a kérdést: „mi leszel, ha nagy leszel?” Engem sokszor már fáraszt a dolog, ezért arra gondoltam, amikor legközelebb megkérdezik, fel- sorolom, ami tuti nem leszek: űrhajós, pilóta, mélytengeri búvá'r, állatidomár, kaszkadőr, boncmester, festő, hentes, au­tóversenyző, focista, favágó, színész, zenész, halász, va­dász, madarász, szónok, politi­kus, polgármester, papucs or­rán pamutbojt. Ezután még közlöm, hogy ami nincs a felsorolás között, az még mind lehetek, úgyhogy válogas­sanak nyugodtan a maradékból, így amíg ők elgondolkodnak, hogy miket hagytam ki, engem békén hagynak egy picit. Vagy eszükbe jut, hogy erre a kérdés­re 17 évesen ők sem tudtak biz­tos választ adni! Én meg úgyis tudom, hogy a következő har­minc-negyven évben még bármi lehetek... Bársony Márk, Bolyai-gimnázium, 11/C Az érettségi az első igazán éles próba a diákoknak. Komoly feladat, amit nem lehet, és nem is érdemes elbliccelni. De azért az sem jó, ha valaki „túl­izgulja” a vizsgákat. Az érettségi talán az első igazán nagy, embert próbáló megméret­tetés egy tanuló életében. Ezzel mindaddig nem számolnak a di­ákok, míg az érettségi előtti utol­só hónapokba, hetekbe nem lép­nek. Akkor hirtelen tör rájuk a pánik. Szembesülnek azzal a tu­dattal, hogy az érettségi már nem játék, nem egy egyszerű dolgo­zat, amit bármikor kijavíthatnak. Ez már egy sorsdöntő állomás, melynek eredményétől függ, hogy melyik és milyen vágányon indulhatnak tovább. Tudják, hogy most nem ronthatnak. Ez a felismerés beépül a mindennap­jaikba: félelmet, idegességet, stresszt, türelmetlenséget és kap­kodást vált ki bennük, ami fő­ként az egymáshoz és családjuk­hoz való viszonyulásukban mu­tatkozik meg. Mind: ezt kiegészíti az örö­kös hajtás, az ismét­lés, az egyre keve­sebb szabad idő. A diákok az utolsó napokban már úgy érzik, hogy állandóan időhi­ányban szenvednek. Ez pedig megint csak a lemaradás negatív élményét „fokozza”, és azt érzik: összeszakadnak a rájuk háruló teher alatt. Ráadásul az érettségi közép- és emelt szinten is egyre neheze­dik, ezért félnek tőle a vizsgázók, bármelyiket is írják. És a vizsgadrukk mellett ott van még egy tény: a jobb, neve­sebb felsőoktatási intézmények­be a bejutás évről évre egyre több pontot, komolyabb felkészülést igényel, ami ugyancsak aggasz­tó. Az egyre maga­sabbra emelkedő felvételi ponthatár, a május-júniusban jelentősen megnö­vekedett követelmény és igény- bevétel kimeríti az idegeket. A vizsgázóknak nehéz szabadul­niuk a tudattól, hogy a legkisebb hiba is derékba törheti a jövőjü­ket, terveiket. Pedig az idegileg, mentálisan lefáradt, kimerült di­ák nem biztos, hogy a legjobb tu­dását képes nyújtani a vizsgán, így akár az is előfordulhat, hogy tényleges tudását tévesen minő­sítő eredményt ér el valaki. A megoldás az lehetne, ha csökkenne a követelmény más, kevésbé fontos tárgyakból, vagy mondjuk az utolsó félévben köz­pontilag redukálnák azoknak a tantárgyaknak a számát, ame­lyekre nincs szükség az érettsé­gihez. Ezek helyett inkább több gyakorló, érettségire felkészítő órát építenének be az iskolák. Ez talán lehetővé tenné, hogy ki­egyensúlyozottabb, magabizto­sabb és kipihentebb diákok ül­nének le az érettségi dolgozatok elé májusban. Miskó Dávid, Móricz Zsigmond Gimnázium, Tiszakécske ■ Az érettségi egyben felvételi is. Nagy a tét. HA A SZEMEDET ELDOBOD, ÉN ESKÜSZÖM, OSZTÁLYFŐNÖKIT ADOK ÉRTE! - AVAGY ÍGY BESZÉL A TANERŐ... „Jó, gyerekek, ha ezt azonnal nem fejezitek be, esküszöm, hogy osztályfőnökit fogok kapni!" „A lányok tegyék fel a kezü­ket! Betti! Neked most fel van téve a kezed, vagy nincs?” „Hol van a házi feladatod? - Ott­hon. - JÓ! DE HOL VAN? - Otthon....” „Ricsi! Fejezd már be, vagy különben elveszem a Bálint dolgozatát!” „Úgy ivarkodjál, hogy kevés időnk van!” „Aki nem fogja, az megkapja rá a bunkót.” „Nem szabad eldobni a sze­medet az utcán...” „Bocsánat, megfulladok...” „Jó... na, nem kell megijedni a dolgozattól, nagyon nehéz.” „Mindenki tiszta?” Összegyűjtötte: Barcsik Sára, ÁFEOSZ, 12/D Elballagtak Csütörtökön még bolondoztak, szombaton délután már megilletődve búcsúztak az alma matertől a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium végzősei. Édes Árpád lelkész igehirdetése után a lelki útravalóval is felta- risznyázott diákok végigvonultak az iskolán, majd dr. Bognárné Nagy Éva igazgatónő és Bödecs Pál református lelkész főigazgató köszöntötte őket. A ballagáson több díjat is átadtak a legkiválóbb diákoknak, tanároknak és szülőknek. A képen látható Péter Imréné tanárnő, a 13/C osztályfőnöke a Pro Schola díjat kapta. (M. A.) Szülői parancs helyett bizalom és támogatás kell Izgalmas napok állnak minden érettségiző diák előtt és mögött: a felvételi lapokat már elküld­tük, a vizsgák pedig most zajla­nak. Furcsa dolgot tapasztaltam, amikor társaimmal a továbbta­nulásról beszélgettünk. Amikor szó esett a jelentkezésről, volt, aki végig többes számban be­szélt: eldöntöttük, bejelöltük satöbbi... Kis gondolkodás után rájöttem, hogy a MI tulajdonkép­pen őt és a szüleit jelenti. A gondolat egyből szöget ütött a fejemben: vajon egy szülő mennyire befolyásolhatja gyer­mekét a pályaválasztásban? Mi van akkor, ha a szülők a saját akaratukat erőltetik rá gyermekükre? És miért lenne tragédia, ha valakinek 18 éve­sen még nincsenek holtbiztos, tuti tervei? És az is kérdés: mennyire hat ösztönzően egy emberre, ha felnőtt élete elején a fontos kérdésekben helyette döntenek? Persze a szülő szempontjából nézve sok minden érthető: ők, ugye, a legjobbat akarják a gye­reküknek. De szerintem azt va­lahogy úgy kell, hogy közben hagyják, hogy a gyerek megva­lósítsa önmagát és az álmait. Mert nem parancs kell a fiata­loknak, hanem bizalom, tanács és támogatás... Siklósi Gergely, Móricz-gimnázium, 13/A, Tiszakécske Megkérdeztük a vizsgázókat: hogyan sikerült a magyarérettségi? PETŐFI NÉPE - 2009. MÁJUS 5., KEDD tóbi ádám, Lestár Péter Keres­kedelmi Szakközépiskola, Kecs­kemét:- Szerintem egyáltalán nem volt nehéz idén a magyar érettségi feladatsor. Én a Spiró György ol­vasásról és írásról megfogalma­zott véleményét választottam fel­adatul. Szerintem egy érveléses dolgozat megírása egyébként sem nehéz, hiszen azért az már elvárható, hogy egy érettségiző jól meg tudja fogalmazni a sa­ját véleményét szekeres Ágnes. Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola, Kecskemét:- A középszintű feladatsort vé­gigolvasva szinte azonnal tud­tam, hogy a szövegalkotásos fel­adatot választom. Bőven időn belül végeztem, nagyjából bő két óra alatt. Én nem találtam ne­héznek a feladatot, és úgy ér­zem, jól is sikerült megolda­nom. Ahogy az osztálytársaimat kérdeztem, többségében ők is az érveléses feladatot választották. dusnok Alexandra, Katona Jó­zsef Gimnázium, Kecskemét:- Tulajdonképpen én már ko­rábban eldöntöttem, hogy ha lesz érveléses feladat a magyar­érettségin, akkor én azt válasz­tom. Egyrészt mert sokat gyako­roltuk az utóbbi hetekben, más­részt meg jól is ment nekem ez a típusú szövegalkotás. Ráadá­sul a Spiró-féle feladat kifejezet­ten jó téma volt, egyáltalán nem volt nehéz. farkas Márton, Katona József Gimnázium, Kecskemét:- Az elején egy kicsit még vacil- láltam, hogy esetleg a Lázár Er- vin-novella elemzését válasz­tom, de egy kicsit tartottam tö­te, hogy nem tudok eleget írni róla, így inkább én is a Spiró- szöveg mellett döntöttem. Úgy érzem, hogy jól sikerült. A jog­ra szeretnék bejutni, ezért ne­kem számít, hogy milyen lesz a magyarérettségim. , céta oldalunkat Ma őri Annamária Magyarvan A menesztette-

Next

/
Thumbnails
Contents