Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-29 / 125. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2009. MÁJUS 29.. PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Dusnokon kamerákra költenek, ha kapnak pénzt Dusnokon javítani szeretnék a közbiztonságot, illetve annak érzetét. Ezt célozza a képviselő-testület döntése, hogy területfejlesztési pályázaton igyekszik pénzt szerezni a közterületi figyelőrendszer kiépítéséhez. Tervük szerint a település hét pontján szerelnének fel kamerákat, ezek felvételeit pedig akkor vennék elő a hatóság emberei, ha valamilyen bűncselekmény indokolná a történtek megtekintését. A bevezető utak, valamint a fontosabb közterületek ellenőrzését segítő rendszer kiépítése mintegy 7,4 millió forintba kerülne, ehhez próbál az önerőt vállaló önkormányzat pályázati pénzt szerezni. Az utóbbi időben Kalocsa térségében több település is egyre komolyabban fontolgat ehhez hasonló, a biztonságérzetet javító beruházást. Dusnokon az tette időszerűvé mindezt, hogy megszaporodtak a besurranásos esetek. Ezek nem mindig jártak együtt jelentős értékek eltűnésével, de a köznyugalmat jelentősen megzavarták. Ezt a tendenciát a hivatalos statisztika is tükrözi, Kalocsa térségében az ismertté vált bűncselekmények területi megoszlása jelentősen változott. Tavaly a városon kívül követték el az esetek 62 százalékát, míg egy évvel korábban ez a mutató 52 százalék volt, azaz nőtt a kisebb települések bűnügyi fertőzöttsége. ■ K. ,T. Csalás miatt feljelentést tett a bank Lapinformációk szerint csalás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték az MSZP környezet- védelmi tagozatának elnökségi tagját, Nyékes Bélát. Mintegy 200-300 millió forintos kárértékű ügyben tavaly indult nyomozás a Kiskunfélegyházi Takarék- szövetkezet feljelentése alapján ismeretlen tettes ellen, csalás bűntette miatt. Nyékes letartóztatásban lévő három társát is csalással gyanúsítják a Bács-Kiskun megyei nyomozók. A gyanúsítottak a bűncselekményt állítólag követeléskezelés elszámolása során követték el. ■ Hősök napja Négy helyen tartottak megemlékezést és koszorúzást tegnap, a Hősök napja tiszteletére Kecskeméten. A Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend, a Magyar Nemzetőr Egyesület és a kecskeméti oktatási intézmények közreműködésével a Köztemetőben (képünkön), a Református temetőben, a Szentháromság temetőben, valamint a Mollináry Emlékműnél rótták le tiszteletüket a megjelentek. (S. H.) Siralomvölgyi virágözön mélykút A Báics-földeken százhúszféle növényt termesztenek ► Folytatás az 1. oldalról- A fóldszomszédok még mostanság is neheztelnek a “gyomnövénytermesztésért”. Mint megtudom: Európának azon a felén, ahol már teljesen kiirtották a vadvirágokat, élénk a kereslet az utak mellé is kiültethető, szívós fajok iránt. Közben nemes búzavirág, ligeti, vad búzavirág, orvosi zsálya, vad margaréta, lestyán és a ten- gelicék által kedvelt vastövű imola földek mellett haladunk. Föltűnik egy pászta török szegfű is. - Na, ezt nem kellene fotózni! - sóhajt a gazda a csenevész virágok láttán, aki szerint, ha nem lesz hamarosan eső, akkor az idei év munkája kárba veszhet. A fölöttünk gyülekező felhők már-már némi vigaszt nyújtanak, ám csak rövid időre takarják el a napot. Később is csak néhány csepp hullik mutatóba. Ötvenes években épült betonbunkerek mellett haladunk, melyet még Tito katonái ellen építettek. Az egyik tetejére leleményes helybéli vadászok magaslest állítottak, így magasabbról pásztázhatják a vadban gazdag környéket. Az elénk táruló tízhektáros pipacsmező, még elvirágzó félben is lenyűgöző látványt nyújt.- Igazából azt sem tudom, mire használják a pipacs magját, a lényeg az, hogy viszik - mondja a jókedélyű Ernő bácsi, aki még most is újabb fajtákon töri a fejét. - Dalmát rovarpor jól teremne itt, melyből kiváló rovarölő szert lehet nyerni. Még csak egy négyzetméternyi palántám van, de megpróbálom - szögezi le határozottan, miközben már a birtok központjába tartunk. Útközben egy kicsit megostorozza az állandóan alkudozó kereskedőket is, de mint mondja, ő is tartja magát a régi alapelvekhez: inkább a tűzbe kell dobni, mint egyszer olcsón adni. A Báics-birodalom „főhadiszállása” a mélykúti Öregmajor egykori cselédházaiból áll. Öt régi épületet vásárolt meg, melyek többnyire magtárul szolgálnak. - Volt itt egyszer egy német kereskedő, és amikor meglátta a gépeinket, megkérdezte, ez egy múzeum? - eleveníti fel a történetet mosolyogva Báics Ernő, aki szerint nem érdemes uniós pályázatokért tülekedni, mert azokhoz évekig csak papírokat kell gyártani. - Megteszi nekünk az MTZ traktor is, meg a „primitív” gépeink. Nyomorúságos tanya ez, a KGST-korszak roncsaival. Ez a valóság. Pedig valamikor ez a birtok is a Bomcompagni uradalom része volt, és előbb volt itt áram, mint a faluban - mutatja az 1824- ben épült cselédházat, melyet egyszer szeretne eredeti formájában felújítani. - Hogy mi lesz a Báics-birtokkal? Nem tudom, de bízom benne, hogy a fiam majd egyszer átveszi tőlem - sóhajt egy nagyot búcsúzáskor a házigazda. A munkások közben már a „gépállatot” készítik elő, mert a vad mezei zsályát sürgősen aratni kell, beértek a magvai. Valamikor a legkorszerűbb uradalom volt Európában A MÉLYKÚTI ÖREGMAJOR ÍS része volt annak az uradalomnak, melynek alapjait Stametz Mayer János bécsi bankár teremtette meg, amikor megvásárolta a területet az 1800as évek közepén. A nagybirtok, amelyen a korabeli Európa egyik legkorszerűbb gazdasága működött, utolsó tulajdonosai 1890-től San Martino gróf és testvére, a szép emlékű Boncompagni hercegné voltak. Működött gőzmalom, amely a déli területek gabonáját őrölte, jéggyár, szeszgyár. Híres ménese, birka- és marhaállománya is volt az uradalomnak. Kisszálláson ipari vasúthálózatot is kiépítettek, a sínpár egészen Öregmajorig futott, ahol többnyire a cselédek éltek Az uradalom a második világháború után szétesett. \ A régi igazgatók maradnak, de a Bányai élén csak egy évig Négy kecskeméti oktatási intézmény igazgatói posztjára írt ki pályázatot az önkormányzat, ezekről döntött tegnap a képviselő-testület. Mindenütt az eddigi vezető maradt. A Belvárosi Óvoda és Általános Iskolában Tóth Lászlóné, a Bolyai-gimnázi- umban dr. Főzőné Tímár Éva, a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban pedig Zsámboki Anna. Ők hárman újabb 5 évre kaptak megbízást. A Bányai-gimnáziumban dr. Lukács Lajos jelenlegi igazgató öt évre szóló kinevezését a testület nem támogatta, de azt igen, hogy az elkövetkezendő egy évben megbízottként vezesse az intézményt. A Bányaiban így új pályázatot írnak ki. ■ T. V. Halott nyugdíját vette fel egy esztendőn at Visszaélt a bankkártyával a büntetett előéletű, 34 éves tiszakécs- kei K. J., és így 666 ezer forinthoz jutott jogtalanul. Az ügyészségnek a napokban elkészült vádirata szerint 2007. január 27-én hunyt el egy férfi, akinek az ügyében nem indult hagyatéki eljárás. Hogy miért, arra nem tér ki a vádirat, de az illetőnek volt egy bankszámlája, ahova a nyugdíja érkezett. Az elhunyt halálát a nyugdíj igazgatóság is csak 2008 márciusában észlelte, s akkor szüntette be a folyósítást. Időközben K. J. 102 alkalommal sikeresen csapolta meg a bankszámlát, további 399 alkalommal pedig sikertelenül próbált meg felvenni összesen 2,7 millió forintot. A bűncselekményt a hátrányára minősíti, hogy azt a vád szerint folytatólagosan, üzletszerűen és jelentős kárt okozva követte el. ■ B. F. I. ■BÜB • MOLNÁR Tibor szocialista ön- kormányzati képviselő fogadóórát tart 2009. június 2-án (kedden), 16.00 órától 17.00 óráig az MSZP Kecskemét, Kőhíd u. 8. sz. alatti irodájában. (FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS) Látlelet nemzetről, irodalomról - három évtized után találkozó Ismét meghallgathatták a nagy előd, Illyés Gyula gondolatait a Lakitelek Népfőiskolán Szinte napra pontosan a harminc évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek a Lakitelek Népfőiskolán. 1979. május 18-19-én a lakiteleki művelődési házban a Fiatal írók József Attila Köre rendezte meg a Fiatal írók Tanácskozását, „A haza és nemzeti önismeret” címmel. Akkor és most is, Lezsák Sándor fontos szerepet vállalt magára a szervezésben. A harmincéves találkozóra egy könyvet is megjelentettek: Fiatal írók találkozója Lakitelek 1979-2009 címmel. A kötet Agócs Sándor és Tóth Erzsébet szerkesztésében, az Antológia Kiadó gondozásában látott napvilágot. A harminc évvel ezelőtti találkozón huszonkilenc író és költő jelent meg, akiknek egy- egy írása olvasható a könyvben. Annak idején ott volt a példakép is, Illyés Gyula. A nagy író fel is szólalt a találkozón, ami CD-n a könyv mellékleteként megtalálható. A találkozón részt vevők most újra meghallgathatták, mit mondott három évtizeddel ezelőtt Illyés. A könyvet Bahget Iskander eredeti képei illusztrálják.- Ez most egy évforduló, nem ünnepelni gyűltünk össze, nincs is mit ünnepelni - mondta bevezetőjében Lezsák Sándor. Beszélt a korabeli tilalomról, a tűrésről, a helyi és a megyei szervezők bátorságáról, az elmúlt három évtized megpróbáltatásairól. Bíró Zoltán irodalomtörténész szerint a nemzeti öntudat dolgában most sokkal rosszabbul állunk, mint 1979- ben. Az irodalom akkor a politikai elit számára fontos volt. A cenzúra ugyan formálisan nem jelent meg, de azért érezhető volt. Az emberek az irodalomra figyeltek, és megtanultak a sorok között olvasni. Most a politikai hatalmat átvette a pénzügyi hatalom, és ez sokkal súlyosabb állapotot jelent. A jelenlévők hozzászólásaikkal emlékeztek a harminc évvel ezelőtti időkre, és mondták el véleményüket a jelenlegi állapotokról. A vita során többek között felszólalt Kiss Gy. Csaba, Alexa Károly, Szilágyi Ákos, Agárdi Péter, Szentmihályi Szabó Péter, Pintér Lajos. Lezsák Sándor szeptemberben újra összehívja nemzedéktársait, hogy az adott témakörben kibővített keretekben folytatódjon a jubileumi találkozó. ▲
