Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-27 / 123. szám

13 PETŐFI NÉPE - 2009. MÁJUS 27., SZERDA HIT, ÉLET, SZOLIDARITÁS Pünkösdi zarándoklat Csíksomlyóra dr. bábel balázs Testvéri látogatásra megyünk azokhoz, akikkel összefont a történelem Dr. Bábel Balázs (jobbról) részt vett vasárnap a Wojtyla Központ avatóünnepségén is, ahol megáldotta az épületet Az idei pünkösd egy kü­lönleges zarándoklattal kezdődik, amely több tíz­ezer, a magyarság iránt elkötelezett, különféle vallású embert indít Csíksomlyóra. Farkas P. József Ez az izgatott készülődés Bács- Kiskunban azért is indokolt, mert egyházmegyénk főpászto­ra, dr. Bábel Balázs, Kalocsa- Kecskemét érseke lesz a nagy esemény ünnepi szónoka, lelki vezetője.- Mennyiben lesz ez most más Önnek, hogy mint ünne­pi szónokként vesz részt e je­les eseményen.- Én is úgy megyek oda, mint zarándok. Az idei pünkösd még a megszokottól is fényesebb, hi­szen az erdélyi egyházmegye 1000., a ferences rend 800. évé­nek a jubileumával esik egybe. Biztosan tudjuk, hogy az erdélyi egyházmegye 1009-ben létesült Szent István király akaratából, és a kalocsai érseki tartomány része volt 1921-ig.- Csíksomlyó történetét össze­foglalná?- Többször jártam már Csík- somlyón, lehet azt mondani, hogy a legkeletibb nyugati egy­házhoz tartozó kegyhely, amely­nek az 1300-as évekre nyúlik vissza a keletkezése, s a ference­sek gondozták e hosszú idő alatt. Ez a búcsú egy fogadalmi ünne­pe a székelységnek, mert ami­kor a hitüket kellett megvédeni­ük az őket unitáriussá tenni aka­ró János Zsigmond elől, oda me­nekültek. Ez a történet már el is vész a múltba, hiszen ezeket nem akarjuk már különösebben fölemlegetni; az unitárius test­vérek is tiltakoznak ellene. Ez az ősi vonatkozású székhely tehát, a katolikus magyarságnak egy nagy gyűjtő tégelye, amelyben benne van az elmúlt ezer év küz­delme, hálája és a 800 éves fe­rences rendet megillető köszö­net is.- Milyen előzménye volt an­nak, hogy Önt kérték fel ün­nepi szónoknak?- Amikor 2002-ben nekünk volt az ezeréves jubileumunk Ka­locsán, akkor ilyen meggondo­lásból is hívtam hozzánk Jaku- binyi érsek urat ünnepi szónok­nak. S most egy kicsit olyan vi­szonossági alapon hívott ő vissza, és a ferencesek is azt akarták, hogy én menjek. Ezért ott túl kell tekintenem a lokális helyi búcsún, s az egész magyar­ságot kell szólítanom.- Ezért is igen fontos, de igen kényes is ott a tartalom, a tanítás...-Nagyon sokat elmélkedem, hogy mit fogok majd mondani. Mert a lelki tartalom mellett, muszáj lesz szólnom a világun­kat sújtó válságokról is, melyek különösen éreztetik hatásukat itt, a Kárpát-medencében, nem csak gazdaságilag, hanem lelki­leg és erkölcsi vonatkozásaiban egyaránt. Ha ezekkel szembe né­zünk, akkor is a remény fölindí­tásával kell visszajönnünk arról a kegyhelyről, nem feledve Szűz Máriának a kánai menyegzőn el­hangzott szavait: „Tegyétek, amit Jézus mond!” S ennek a Jézus pa­rancsainak eleget tevő, mai idők­re szóló keresztény magatartás­nak a formáit is keresem, hiszen az evangélium örök, bár a meg­valósítási módjai változhatnak az idők folyamán. A tanulsága, a gondolatvilága azonban Jézustól szavatolt, hiszen ő mondja, hogy ég és főid elmúlnak, de az én igé­im el nem múlnak, valamint azt is mondja, hogy ''Én vagyok az út, az igazság és az élet." Erre is keresek választ majd, az ottani szentbeszédemben. Tehát, a múltba tekintés mellett, a kiutat kereső keresztény szemével kell rátekinteni jelen helyzetünkre. Ez lenne a vezérfonala az ottani gondolataimnak, ami a zarán­doklat eszmeiségét adja, hiszen a zarándok ember valamikép­pen mindig az életét sűríti össze.- A búcsúba azért megyünk, hogy onnét lelki kincseket, erősítést, lángot hozzunk.... Amely bevilágítja majd a hét­köznapok sötétjét, félhomályát...- Gabriel Marcel, a zsidó szár­mazású, de kereszténnyé lett eg­zisztencialista filozófus egyik könyvének címeként ezt adta: Homo viator - az úton lévő em­ber. Mert valamennyien úton va­gyunk, és pont ez a filozófus mondta azt, hogy ő nagyon soká­ig azt élte meg, hogy rajta betel­jesedik Euridikének és Orfeusz- nak a története. Mint ismert, Or­feusz szerelméért, Euridikéért le­ment az alvilágba. Az alvilág ha­talmasai úgy engedték el, hogy nem tekint vissza a kedvesére, és már majdnem kijutott, amikor mégis visszanézett. És minden visszahullott a semmibe. így van sok ember is, amikor már úgy gondolja, hogy majdnem eléri, amit szeretne, hirtelen szertefosz­lanák álmaik, értelmüket vészük tetted:. Ezt a tapasztalatot sokszor megéljük még úgy is, hogy ha be­teljesedik egy cél, akkor mindig újat keresünk. Ez is benne van a földi vándorlásban, de a keresz­tény embert az a belső tűz űzi, hogy egyszer célba fog érni, ami örvendetes lesz.- Sokáig azt mondtuk: né­pünk célt tévesztett, mert a lelki javak helyett a mammont szolgálja és áhítja. Lassan az is kiderül: a vágyott gazdag­ság is leszerepelt.... Törékeny minden földi biztonság!- Egy posztmodern íróról azt hallottam, hogy kiállt az út szé­lére úgy, mintha autóstoppos lenne, de a táblájára ezt írta: Se­hová! - Hát, mi nem sehová me­gyünk, hanem az Úr felé, és köz­ben ezt a földi életet jól kell kitöl­tenünk talentumaink kamatoz­tatásával. Minden ilyen búcsú­járás, minden ilyen jubileumi ünnep egy erőforrás lehet ah­hoz, hogy tovább tudjunk lépni, fólülemelkedve esetleges re­ménytelenségeinken, kudarcun­kon, tovább haladva Isten or- szágútján.- Egyházmegyénkből sokan készülődnek a csíksomlyói za­rándoklatra. Szeretnénk tud­ni, bízva, hogy ha főpászto- runk ott lesz, vár ránk, tud ró­lunk, hallatja hangját éret­tünk. Büszkén vállalja összetartozásunkat...- Petőfi azt írta erdélyi útján, a Két ország ölelkezése című versé­ben: "Légy üdvözölve kebelün­kön, Erdély! / Óh nemzetemnek drága szép testvére" Úgy me­gyünk oda, mint ahhoz a néphez, mely nemzetünknek része, test­vére. S ha még azt is veszem, hogy ez a kalocsai érseki tarto­mány része volt egészen Trianon utánig, még inkább érezhetjük az összetartozást Testvéri látogatás­ra megyünk azokhoz, akikkel összefont a történelem. Közös a múltunk, és amikor az ember egy hosszú idő után hazamegy a test­véréhez, az jelentős ünnep az ő életében. És itt a testvériség még úgy is érvényesül, hogy jönnek velünk reformátusok, evangéli­kusok, mert a Mária-tisztelet is összeköthet bennünket, amire nagy elődeinknél láthattunk pél­dát. Csíksomlyón történt, hogy Móricz Zsigmond fölment a kó­rusra és énekeltek. Azután rábo­rult az orgonára és elkezdett sír­ni. Pedig tősgyökeres kálvinista volt. Vagyis van ebben valami kü­lönleges üzenet. Szintén reformá­tus író költő volt a kevésbé ismert, debreceni poéta, Gulyás Pál, aki halála előtt (1944-ben) ezeket a megrendítő szavakat írta az élet­től búcsúzóan: „Hadd haljak úgy meg, hogy megleltem,/ hadd hal­jak úgy, hogy átöleltem/ a mesz- sze szálló szép eget, / mit utolér­ni nem lehet...” Majd hat nappal a halála előtt olyan agyvérzést ka­pott, hogy beszélni nem tudott, de írni még igen. Ágya mellett ott volt a csíksomlyói szobor képe, mert felesége erdélyi származású volt S ekkor megrendítő vallomá- sos hattyúdalként ő is megszólí­totta az ég úrnőjét, Máriát.... (ez a cikk egyszerre jelenik meg a Csík-vidéki Hargita Népében és a Petőfi Népében) Csíksomlyói Máriához „Fából van a szobra kifaragva, fából van körötte a glória. Meg nem menthet minket egyetlen fadarab, hány halál rejtőzik már föld alatt! Gyorsan hát! A föld alatt bujkál a halálom. Ó, csupajó jóság, tiszta álom! A lelket az ég urához engedjétek, a Nagy Királyhoz, a Csíksomlyói Máriához. Ég Úrnője! Mért nem lehetek én szent kertedben? Mért kell itt élnem félelemben? A Koponya-hegyen a nagy cé­lomnak vége, ezen túl jön az örök béke. ” A pásztorok védőszentje bugac A hagyományokat megőrizve pusztatemplom épül Újabb templom építéséhez fű­ződhet majd a Porta Egyesület neve, ezúttal Bugacpusztaházán. Kezdeményezésükre a Kis­kunsági Nemzeü Park és a kör­nyékben működő pusztai hagyo­mányokat őrző, ápoló gazdasági egységek támogatásával, gon­doskodásával megkezdődött Bu- gacon a Szent Vendel puszta- A Kiskunsági Nemzeti Park el- hely kiválasztásánál fontos templom építési lehetőségeinek ső lépésként megfelelő helyet ke- majd, hogy védett terület legyen, feltérképezése. res a templom építéséhez. A a téli időszakban is. Szent Vendel - a pásztorok védőszentje skót herceg volt, de elhagyta elterjedt. A földművesek sere­a királyi udvart, hogy magá­nyában istennek zavartalanul szolgálhasson. Kis házikóban élt, koldulással kereste kenye­rét. Szent életmódjának a híre. gestül jöttek hozzá, hogy beteg barmaikat megáldja. Végül a tholei kolostor apátja lett, pap­pá szentelték. A pásztorok vé­dőszentjükként tisztelik. Készülőben a Wojtyla képtár ii. János pál A pápa munkássága megérintette a művészeket Vasárnap óta működik Kecske- egy Wojtyla Képtárat alakítanak méten a Wojtyla Barátság Köz- ki, ahol minden olyan festmény, pont, mely adomá- szobor, vagy más nyokból valósulhatott ■ Szobor készül képzőművészeti al­meg. Már a beruhá- az épület előtti kotás helyet kap, zás közben több kép- térre az egyház- amely II. János Pál zőművész jelezte, fő emlékére. pápa tevékenységét, hogy örömei ajánlana emberségét, sorsát fel alkotásaiból a központnak, idézi fel. Ezekből néhány már látható az A leendő képtár alapító képei épületben, illetve hamarosan között Prokopp Péter, Kő Ferenc alkotások is megtalálhatók, vala­mint készül a Zománcművésze­ti Alkotótelepen egy különleges díszóra, mely az Árpád-házi szenteket és a boldogokat, illet­ve a pápát ábrázolja. Az elmúlt hetekben egyre nő a jelentkező művészek száma: több Bács-Kiskun megyében élő alkotó jelezte, hogy örömmel fel­ajánlaná saját alkotását. Bokrétaünnep a templomnál kékesd Porta Egyesület híre a megye a határain is túlmutat A kecskeméti Porta Egyesület nemcsak Bács-Kiskun megyé­ben ismert adakozásáról, ado­mányairól az egyházi beruházá­sok kapcsán. Jelenleg is a Bara­nya megyei Kékesden segítkez- nek a templom építésében. Kékesden tíz évvel ezelőtt kezdte el a falu apraja a templom építését. A munka azonban a di­namikus kezdet után abbama­radt, elfogyott a pénz, a hit és a lelkesedés. A csaták, a sorozatos kudarcok nyomán már a legfá­radhatatlanabb építők is fölad­ták a reményt. ■ Kékesdre is eljutott a kecskeméti Porta Egye­sület templomépítő szorgalmának híre. És láss csodát! Az építkezés folytatódik. Május 8-án, Szent Mihály napján már a bokréta is felkerült a templom tetejére. A Szent Mihály főangyal meg­jelenésének tiszteletére megren­dezett ünnepi pillanatnak üze­nete a következő volt: a tizenkét éve épülő, épülgető Isten háza az idén elkészülhet. A bokrétaünnepségen derült ki, hogy a kecskeméti Porta Egyesület 13 millió forintjához újabb 4 milliós adomány érkezett. (Az oldal az Äere Perenninus Csoport támogatásával készült.)

Next

/
Thumbnails
Contents