Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-27 / 123. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2009. MÁJUS 27., SZERDA KISKUNFÉLEGYHÁZA Főhajtás az elődök előtt jubileum Többnapos rendezvénysorozattal ünnepeltek A többnapos rendezvénysorozat egyik fénypontját ezúttal is a mazsorettegyüttesek és fúvószenekarok felvonulása jelentette Haleszban átadták Kiskunfélegyháza első külterületi orvosi rendelőjét Pénteken ünnepélyes keretek között Haleszban átadták Kiskunfélegyháza egyetlen külterületinek számító orvosi rendelőjét, melyet a körzet egykori Klebelsberg-iskolájában alakítottak ki. Az épületet az önkormányzat részben saját pénzéből, részben támogatók segítségével újíttatta fel, s alakította ki benne a háziorvosi rendelőt, ahol három orvos: dr. Pataki Márta, dr. Keserű Gabriella és dr. Zagyi Károly felváltva várja majd a körzetben élő betegeket. Az ünnepség résztvevőit Lőrincz Tibor, a körzet önkormányzati képviselője köszöntötte. Elmondta: a rendelő megnyitásával régi terve vált valóra a helybelieknek. A városatya köszönetét mondott dr. Kovács Józsefnek, a városi kórház főigazgatójának a rendelő eszközeiért, Ágoston Tibornak, a Kiskunfélegyházi Középiskola Szakiskola és Speciális Szakiskola igazgatójának, valamint Csabai Csaba gyakorlati oktatásvezetőnek az épület felújításához és bebútorozásához nyújtott segítségért. Az átadáson jelen volt Balogh József és dr. Garai István országgyűlési képviselő is. Utóbbi, aki egyben Kiskunfélegyháza egyik alpolgármestere hangsúlyozottan szólt az összefogás jelentőségéről. Kijelentette: orvosként kifejezetten örül az új rendelők megnyitásának, utalva a Móravárosban is hamarosan átadásra kerülő rendelőre. A szalagot Garai István és Lőrincz Tibor vágta el AZ OLDAL A KISKUNFÉLEGYHÁZI POLGÁRMESTERI HIVATAL TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Tizedik alkalommal rendezték meg idén a Városalapítók napját Kiskunfélegyházán. A programokban gazdag rendezvény- sorozat eredetéről, jelentőségéről Ficsór József polgármestert kérdeztük.- Mióta emlékeznek meg Kiskunfélegyházán a városalapító elődökről?- A magyar államiság ezeréves évfordulójáról városunk is méltóképpen kívánt megemlékezni, ezért már 1999-ben hozzáfogtunk a kiemelt rendezvények szervezéséhez. A javaslatok gyűjtésére, kidolgozására külön bizottságot hoztunk létre. Az előkészítés során több elnevezés és dátum is szóba jött, végül úgy döntöttünk: 1745. május 24-ikét választjuk alapul. Köztudott, hogy gróf Pállfy János nádor jelenlétében ezen a napon hirdették ki az úgynevezett redemptiós törvényt, melyben Mária Terézia visszaadta a jász-kunok 1702-ben elvett szabadságjogait. Ettől kezdve a Kiskunság ismét önálló, szabad közigazgatási területté vált, melynek Félegyháza lett a székhelye. Meggyőződésem, hogy ennél meghatározóbb, hitelesebb időpont nem is létezik. Ezzel a testület is egyetértett, amikor úgy határozott: minden esztendőben a május 24-éhez legközelebb eső héten rendezzük meg a Városalapítók napi programsorozatot.- Konkrétan kik voltak a mai város alapítói?- A mai Kiskunfélegyháza törzslakossága a redemptio idején alakult ki. Az a 289, zömmel a Jászságból, valamint Pest megyéből érkező család alkotta, akik 1743 tavaszán a bátorság és a kockázatvállalás szép példájaként elkezdték azt a hatalmas építő vállalkozást, melynek mai városunkat köszönhetjük. Kötelességünk fejet hajtani azok előtt az egyszerű, kétkezi dolgos emberek emléke előtt, akik erejüket nem kímélve, szívósan végezték munkájukat, verejtékükkel öntözték az évszázadok alatt megkeményedett, műveletlen földet, teremtettek zöldellő határt, emeltek házat, várost, itt, a török dúlás után megmaradt pusztaságon.- Az emlékezésen túl mi a Városalapítók napjának szerepe?- A hagyományok őrzését, átörökítését a jövő nemzedéknek, minden kor embere kötelességének tartotta. Magam is annak tartom, hogy minél többet beszéljünk elődeinkről, városunk és térségünk történelmi múltjáról, azért, hogy a mai félegyháziak minél szélesebb körben megismerjék származásukat, ezzel is erősítve hovatartozásuk, önazonosságuk érzetét. Ez a város nemcsak szülő-, hanem életünk színhelye is. Ezért nekünk, ma élőknek kötelességünk gyarapítani és megóvni tárgyi és szellemi értékeinket, kulturális kincseinket. Két díszpolgári címet és számos kitüntetést, illetve oklevelet adtak át Hagyományosan a Városalapítók napi rendezvénysorozat zárónapján adták át Kiskunfélegyháza idei kitüntetéseit, elismerő okleveleit. A képviselő-testület ezúttal is két díszpolgári címről döntött. Egyiket (posztumusz) Haubner Károly dalköltő, énektanár, míg a másikat (szintén posztumusz) Pásztor Ferenc tanító, költő, ügyvéd, lapszerkesztő kapta. Az okleveleket a Kiskun Múzeumban őrzik majd. További kitüntetettek: profesz- szor dr. Istvánfi Csaba, Laczkóné dr. Szabó Klára, dr. Tarjányi József, Mohos Jenőné, Nemcsok Ferencné, Meizl Ferencné, Gácsi Lászlóné, dr. Rigó Imre János, dr. Sebestény Péter, Homoki Szabó József, Őze Gáborné, P&P Pékáru Kft. (Pólyák Mátyás), Rosta Ferenc Sándor, Retkes Zoltán, Piroska Gábor, ELŐ-SZER Kft. (Seres József), Ormándi Antal, Tóth László Róbert. Elismerő oklevelet kapott: id. Hidegkúti Lajos, Ormándiné Vígh Rozália, Bartos Katalin, Jankovszkiné Dobó Anikó, dr. Szilágyi Mária, Szakmaközi Művelődési Ház, Kurucz István, Tokai György, Gyenes Lászlóné, Hegyi Iiszló, Szemerédi Józsefné, Ónodi Lászlóné, Czékus Tiborné, Tarjányi Dezsőné, Nagy Rozália, Keresztesi Sándorné, Németh Lászlóné, Kiss Zsolt, Szurmikné Sándor Emma, Nemcsok Balázs. ■ Idén 13S csapat jelentkezett a versenyre. Ugyancsak a zárónapi központi ünnepség keretében adták át a helyi Kiskun Múzeum, a város általános- és középiskolás diákjai számára - ötödik alkalommal - meghirdetett helyismereti vetélkedőjének végeredményét. Az 5-ó. osztályos csapatok j közül holtversenyben a Dózsa- iskola Kis tudósok, illetve a Kiskunfélegyházi történészek csapata lett az első. A 7-8. osztályosok versenyét a TKIKI Kun kalandorok nevű csapata nyerte. A középiskolások versenyében a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola diákjai vitték el a pálmát. A győzteseknek járó díjakat és elismerő okleveleket Kapus Krisztián, az önkormányzat művelődési, oktatási és vallásügyi bizottságának elnöke és Rosta Szabolcs, a Kiskun Múzeum igazgatója adta át. Ficsór József 1952-ben született Kiskunfélegyházán. Két diplomája van: egy öntözéses és meliorációs üzemmérnöki, illetve egy agrármérnöki. A főiskola elvégzése után egy ideig Miskolcon dolgozott, aztán hazatért és a hajdani Lenin Tsz-hen helyezkedett el. Különböző beosztásokban dolgozott, többek között elnökhelyettesként is. A rendszerváltás óta tölti be Kiskunfélegyháza polgármesteri tisztét. Két gyermeke és két unokája van. Hobbija a barlangkutatás. MIENK ITT A TÉR Ebben az évben a víz jegyében rendezték meg a népszerű Béke téri szabadtéri kiállítást, melyet nyolc éve Lantos Szabolcs Indított el. S mivel ezúttal nem esett eső, a Móra-gimnázium mozgásszínházának előadóit és a közönséget egy tűzoltókocsi fecskendője áztatta. BAJUSZ és SZAKAI! Idén közel negyven hazai és külföldi (székely, osztrák és német) bajszos, illetve szakállas versenyző nevezett be a III. Kunsági Bajuszfesztivál hat versenyszámába. Az új Kunsági Bajuszkirály címet ezúttal Varga Mihály bugaci dudás és mesemondó nyerte.
