Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-19 / 116. szám

li'TIW IIMMM Volt egyesületi elnök volt tegnap a tanú a Zuschlag-perben A pályázaton nyert költségveté­si tízmilliók sorsát taglaló Zuschlag-perben tegnap egy olyan tanút hallgatott meg a bí­róság, aki az Ifjú Szocialisták Mozgalmának tagjaként közeli kapcsolatban volt Zuschlag Já­nossal. A kiskunhalasi születé­sű, jelenleg a fővárosban élő T. Tamás elnöke volt egy egyesü­letnek. Mint mondta, a tudta nél­kül más egyesületek elnökségé­ben is bejegyezték a nevét. A ta­nú azt tapasztalta, hogy az egye­sületek különböző pályázatokon pénzt nyertek ugyan, de nem a megjelölt célokra, hanem az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) különböző rendezvényei­re fordították. ■ N. N. M. 4 Segítséget kapott a gyár a dolgozók megtartásához Kiskunhalason, a farmergyár bezárása után az elmúlt hóna­pokban különösen érzékeny kérdés lett, hogy az üzemek ké­pesek-e megtartani dolgozóikat, így jó hír, hogy a kereslet csök­kenése ellenére sem küld el dol­gozókat a Halaspack. A vállalkozás állami támoga­tást nyert a munkahelyek meg­tartásához. A tízmillió forint fel- használásával hat hónapon ke­resztül tizenhat ember bérének 50 százalékát tudják fedezni. Bodrogi József igazgató tájé­koztatása szerint a csomagoló­anyagok gyártásával foglalkozó cég abban bízik, hogy a válság időszakát fájdalmas döntések nélkül fogja túlélni. Bár a forga­lom visszaesett az utóbbi hóna­pokban, biztató előjelek is van­nak a piacon. Új papírgyár épül Dunaújvárosban, melynek pa- pírcsőigényét a halasi gyár elégí­ti majd ki. ■ h.a. MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2009. MÁJUS 19., KEDD Óvoda a községházából? pálmonostora A képviselők megosztottak a régi épületet illetően Fesztivál előtt: Kalocsán már rakosgatják a Kék Madár fészkét Tizenhetedik alkalommal rende­zik meg a Kék Madár Fesztivált Kalocsán. Június első hétvégéjén ismét rangos művészeti produk­cióknak ad otthont a város, és újabb támogatásokat ad át a be­teg gyerekeket segítő alapítvány.- Hosszú, küzdelmes és mun­kával teli volt, míg elérkeztünk 2009-hez - tekint vissza Lakatos György alapító fagottművész a szülővárosában minden évben megrendezendő program múlt­jára és eredményeire. Kezdődött hatvanezer forinttal, amit 1991- ben a kórház gyermekosztálya kapott. Aztán jöttek a műszerek, a számítógépek, a mesekönyvek, a gyermekjátékok. Majd a gyere­kek, sajnos, egyre többen. ■ A Kék Madár Fesztivál a szeretet valutájára épül - mondja az alapító. Eddig 434 súlyosan és tartó­san fogyatékos, beteg gyermek kapott segítséget a Kék Madár Alapítványtól. Számuk évről év­re nő, tavaly már 61 gyerek ré­szesült támogatásban. Gyógyítá­sukra az alapítás óta közel 28 millió forintot költött a szervezet. A támogatók, bérlet- és jegyvá­sárlók, valamint a köszönömért fellépő művészek, közreműkö­dők jóvoltából. Lakatos György tavaly lapunk­nak nyilatkozva így fogalmazott: „Ez a rendezvény a szeretet va­lutájára épül. Igyekszünk, hogy minél többen minél többet ad­hassunk a nézőknek. Reménye­ink szerint a jobb koncertekre többen váltanak belépőt, több lesz a bevétel, tehát több gyerek­nek tudunk segíteni. ’’ Most sorolja, hogy kik voltak velük a ezen a hosszú úton: Ko­csis, Ránki, Fischer, Gregor, Kin­cses, Bubik, Eszenyi, Udvaros, Szakcsi, Presser, Bródy, Zorán, Dés, Nádler, El Kazovszkij. Most pedig eljön a XVII. Kék Madár Fesztivál. ■ K. T. Az óvodások jól érzik magukat az iskola számukra kialakított udvarán, az informatikai termet viszont más célra hozták létre Átmenetileg kiürítették a pálmonostori óvoda épüle­tét. Az óvodások az iskola két tantermében kaptak helyet. Az egyik kitelepí­tett osztály a művelődési házban, a másik az infor­matikai teremben tanul. Szász András A pálmonostori óvoda hozzáve­tőlegesen száz éve épült. Az idős, részben vert, részben vályog fa­lú épületet legutóbb a kilencve­nes évek közepe táján tataroz­ták. A növekvő járműforgalom miatt, az óvoda külső - rendkí­vül kemény - vakolatán a közel­múltban repedések jelentek meg, melyek azóta is folyamato­san tágulnak. Az esetleges bal­esetek elkerülése végett az in­tézményvezető úgy döntött: élet- veszélyessé nyilvánítja az óvo­dát, a gyerekeket pedig átmene­tileg az iskolába költözteti. (A Gárdonyi Géza Óvoda és Általá­nos Iskola közös igazgatású in­tézményként működik.) A testü­let felkért egy szakértőt az épü­let állapotának kivizsgálására. Ennek során kide­rült; a repedések nem a falakon, ha­nem csak a külső burkolaton, vagyis a vakolaton jelentkez­tek, melybe anno valószínűleg túl sok cementet kevertek. Mind­azonáltal az épület korhadó ge- rendázatú tetőszerkezete való­ban megérett a felújításra, rá­adásul a falak egy része, úgy­mond, nem volt aláfalazva, vagy­is nem kő- vagy betonalapra épült. Ennek viszont némiképp ellentmond, hogy az említett szakasz alatt eredetileg pince volt, melynek falait nem a pusz­ta földre rakták. Rádiné Gémes Ildikó polgár- mester asszony lapunknak el­mondta: az önkormányzat pénz­ügyi bizottsága hat verziót dol­gozott ki a probléma megoldásá­ra, melyek megva­lósíthatóságát most vizsgálja és dolgoz­za ki a szakértő. A hat elképzelés egyi­ke szerint az épüle­tet eredeti formájában kell hely­reállítani. Egy másik verzió a helyreállítás mellett olyan átala­kításokat is indítványoz, melyek megvalósításával az óvoda min­den tekintetben megfelel majd az uniós elvárásoknak. Aztán van olyan ötlet is, hogy a régi pártház helyén építsenek új óvo­dát, de olyan indítvány is megfo­galmazódott, hogy a kétcsopor­tos óvodát költöztessék a polgár- mesteri hivatal épületébe, az ot­tani irodák számára pedig keres­senek egy másik ingatlant. Elképzelésből tehát nincs hi­ány. Kérdés, honnan teremtik elő a rávalót. A polgármester asszony sze­rint az óvodások új helyükön is jól érzik magukat. Viszont az is­kolásoknak szükségük lenne saját tantermükre, informatikai termükre, ezért az lenne a leg­célravezetőbb, ha mielőbb rend­be hoznák az óvodát, és az ap­róságok visszaköltözhetnének. Természetesen nem elvetve a bővítés, vagy az új óvoda építé­sének lehetőségét, amint ahhoz a pénzügyi fedezet rendelkezés­re áll - tette hozzá Rádiné Gé­mes Ildikó. ■ Hat elképzelés is megfogalma­zódott az ovi helyét illetően. HIRDETÉS Adó 1% - Nem mindennapi célok Amikor adónk egy százalékát készülünk felajánlani, elgondolkozunk, milyen célokra is lenne jó fordítani az összeget. Eszünkbe jutnak azok a szervezetek, amikről nap mint nap hallunk, értesülünk a különböző médiumok által. De vajon tudjuk-e, hogy azok a szervezetek, amelyek nem élnek reflektorfényben, milyen fontos munkát végeznek? A Mozdonyvezetők a biztonságos és egészséges életért Alapítvány a mozdonyvezetők élet- és munkakö­rülményeinek, szociális és egészség- ügyi helyzetének javítására jött létre, 2001-ben. Nem is gondolnánk, hogy egy mozdonyvezető munkája mennyi és mekkora felelősséggel jár. Több száz utazó biztonsága múlik a józanságán, képességein, és néha - saj­nos - lélekjelenlétén is. Hiába a kötött pálya, ha lehet, még jobban oda kell figyelni arra, hogy minden szabály- és szakszerűen működjön, és hogy maximálisan odafigyeljen minden apró részletre. Sajnos a mozdonyveze­tők bérezése, illetve életkörülményeik nincsenek arányosságban azzal a munkával, amit végeznek, azzal a munkával, ami másokért tesznek. Az alapítvány célja, hogy javítsa életkörülményeiket, és segítse a szociá­lisan nehéz helyzetben került mozdonyvezetőket, és családjukat. Egész­ségük, odafigyelésük és szaktudásuk naponta több száz utast segít. A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete a glutén-érzékeny betegek speciális érde­keinek védelmére, támogatására jött létre 1990-ben. Az egyesület célja - többek között - kiadványokkal, és ta­nácsadással segíteni a lisztérzékenyek életét. A coeliakia, vagyis lisztérzékenység régóta Ismert betegség, azonban a bajt okozó faktort - a glutént - csak az ötvenes években fedezte fel a tudomány. Ez az összetevő a bélrendszerben okoz gyulladást, és az allergiához ha­sonló tüneteket. Különösen veszélyes a gyermekkori coeliakia, mert különböző fejlődési rendellenességeket okozhat. A csak nagyon szigorú diétával féken tartható betegséggel küszkö­dök száma egyre nő - ezért nagyon fontos a korai felismerés, és a megfelelő életmód és étrend kialakítása. Az egyesület 19 éve végez tanácsadást és segítő munkát a Magyarországon élő több, mint száz­ezer gluténérzékeny ember támogatása érdekében. Ha további segítségre van szüksége, vagy más érdekességekre is kí­váncsi, kövesse figyelemmel a Petőfi Népe Adó 1% sorozatát! A programot a Nemzeti Civil Alapprogram támogatja. Adó 1% - Szervezetek a gyermekekért Talán nem is gondolnánk, egy-egy civil szervezet működéséhez mennyi olyan erőforrás kell, ami nem a pénzhez kapcsolódik. Sok olyan, országosan ismert szervezet működik, amelyek mögött több száz ember áll, és az ő napi munkájuk tette ismertté és el­ismertté azokat a célokat, amelyekért közösen küzdenek. A Piros Orr Bohócdoktorok Alapftvány mű­ködését arra a meggyőződésre alapozza, hogy a jókedély és a nevetés nagymértékben hozzájárul a betegek gyógyulásához. A bo­hócdoktorok hivatásukat tekintve professzio­nális előadóművészek. Munkájuk, a heti rend- szerességű bohócdoktori vizitek alkalmával több ezer beteg gyermeket látogatnak meg a kórházak gyermekgyógyászati osztályain. A Piros Orr Alapítvány 1996-ban alakult, és azóta országosan már 8 kórházban is találkozhatnak a bohócokkal a gyerekek. A Csodalámpa Közhasznú Alapftvány célja olyan, életet veszé­lyeztető betegségben szenvedő gyerekek egy-egy kívánságának teljesítése, amit a család anyagi helyzete nem tesz lehetővé. Az óhajok teljesítése során sikerül megtörni a kórházi tartózkodás egyhangúságát, és egy kicsit kitágítani az egy szobára szűkült vi­lágot. Az addig képtelen, vagy lehetetlen kívánságok realizálása pedig reményt ad a gyerekeknek, hogy újra hinni tudjanak. A szervezet öt éve működik, és eddig több mint ezer súlyosan be­teg gyermek álmát sikerült valóra váltani. Támogassa Ön is adója egy százalékával valamely, nagylelkű cé­lért működő civil szervezeteti www.nonprofit./egyszazalek www.nemkellhos.hu Ha további segítségre van szüksége, vagy más érdekességekre is kíváncsi, kövesse figyelemmel a Petőfi Népe Adó 1% sorozatátl A programot a Nemzeti Civil Alapprogram támogatja. Lovári nyelven mondta a miatyánkot az érsek Ceferino, a spanyolországi vallá­sos cigány lókereskedő képe fog­lalta el a fő helyet tegnap Kecske­méten a Porta Egyesület díszter­mében, az érseki helynökség épületében. Az egyháztörténet­ben eddig ő az egyetlen boldoggá avatott cigány, akit a spanyol pol­gárháborúban egy pap védelme- zése miatt végeztek ki a kommu­nisták. Boldog Ceferino megidézését a Bács-Kiskun megyei cigány ön- kormányzati veze­tők jelenléte indo­kolta, akik Bábel Balázs kalocsa- kecskeméti érsek­kel találkoztak. A megbeszélés a lovári nyel­ven elmondott miatyánkkal kez­dődött, majd a főpásztor után Agócs Sándor elnök és Horváth Szilveszter alelnök, a megyei ci­gány önkormányzat vezetői fej­tették ki álláspontjukat a romák és az egyház kapcsolatáról, jövő­beli közös feladatairól. Bábel Ba­lázst a megbeszélésre elkísérte Csorba József börtönlelkész, dunapataji plébános is, aki a fő­egyházmegye cigányügyi refe­rense. Az egyház és a templom min­denki előtt nyitva áll, így a cigá­nyok előtt is. Különösen nagy a szülők felelőssége, hogy a gyer­mek - így a cigány gyerek is - megfelelő hitoktatásban részesül­jön, mert mint az érsek mondta: „embert nevelünk mindannyian”. Az érsek szerint a hittan- vagy etikaórákat kötelező jelleggel kel­lene a tanrendbe iktatni. Arra biztatta a jelenlévő­ket, hogy nyíltan vál­lalják cigányságu­kat, mint ahogyan teszi azt Csonka Csaba, fiatal dabasi plébános is, aki mindenki meg­elégedésére látja el szolgálatát. A cigány vezetők vallásos ér­zelműnek mondták népüket, s azt kérték a főpásztortól, hogy a papok sűrűbben látogassák a ci­gánytelepeket. Az érsek arra lá­tott lehetőséget, hogy ezt a hitok­tatók tegyék, ugyanis a papság a hiány miatt erősen elfoglalt, so­kan egyszerre több települést lát­nak el. ■ Bálái F. István ■ Azt kérték, hogy a papok sűrűb­ben látogassák a cigánytelepeket.

Next

/
Thumbnails
Contents