Petőfi Népe, 2009. május (64. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-18 / 115. szám
4 UM—I MEGYEI KÖRKÉP iHm i|i||lllll'iilliilllillil«l|l IIllllllllililWIiHiTill'fBMWWiMlilBBMWMMMHWH PETŐFI NÉPE - 2009. MÁJUS 18., HÉTFŐ PN-POSTA Tisztelt Szerkesztőség! Közismert, hogy az egyház felszámolta Kecskeméten a Budai utcai, úgynevezett katolikus kistemetőt. A rendezés kétségtelenül jogszerűen történt. A törvényesség mellett azonban a mérleg másik serpenyőjébe meglehetősen kellemetlen szempontok kerültek. A temetőben lévő mintegy 2700 sír közül csak nagyjából negyvenet vitettek át a hozzátartozók más temetőkbe. Egy sír exhumál- tatása, áthelyezése 130 ezer forint költséget jelent, plusz a sírkövek áthelyezése. Ahol a hozzátartozók erről nem gondoskodnak, ott a maradványok közös sírba, ossáriumba kerülnek. Talán sokan a magas költségek miatt nem tudják vállalni az áthelyezést? Felvetődik a kérdés: megéri- e a mintegy kéthektáros terület megszerzése a kegyeleti, várostörténeti szempontok ilyen hanyagolását? Mire és hogyan lesz használható ez a terület, mikor megmarad a szovjet katonai sírkert és az izraelita temető is? Lakópark, kereskedelmi egység itt aligha képzelhető el. Miért nem maradhat meg a terület egységes kegyeleti parknak? Vajon felülírhatja- e az esetleges üzleti, beruházói érdek a várostörténeti, városképi, kegyeleti szempontokat? Dr. Drabant Ilona OSSZÁK MEG VELÜNK GONDOLATAIKAT! LEVÉLCÍMÜNK: „PN-POSTA” PETŐFI NÉPE SZERKESZTŐSÉGE 8001 KECSKEMÉT^ PE: 76 Jánoska a szúnyogosban baja Hibázott a bajnokjelölt, tálalás előtt elsózta a halászlét í ' 1 l'/i\ I hú ^ 'yk — Népes menet követte az utazók szentjét a szárazföldön és a vízen is. Az útrakelőknek a „vérszomjas szúnyogsereggel” is meg kellett küzdeniük. Baján bensőséges keretek között tartották meg a Jánoska-eresztés szép ünnepét. Király László Szentjános városrész kápolnájából a Nepomuki szent, a vízen járó emberek és vízimolnárok szobrocskáját hajóra tették, majd a szokásokhoz híven lam- pionos csónakok és ladikok kíséretében, fáklyasorok között felúsztatták a Sugovicán. Szombaton a sajátos körmenet közben tamburazene szólt, a Vadvirág Népdalkor dalolt, majd Halászparton és a Szentháromság téren várakozó másfél-kétezer ember fogadta a gyónási titkot megőrző vértanú jelképét. Igazán látványos volt ez a húsz éve felújított hagyomány, az éjszakába nyúló mulatozással, folklór gálával. Révfy Zoltán polgármester távollétében az ünneplő közönséget, valamint a bajai halfőző bajnokság résztvevőit Zsigó Róbert honatya köszöntötte. Mindenkinek jutott a frissen csapra vert vörösborral teli hordóból. Új bajnokot avattak- tényleg egész jól sikerült, de volt már jobb is - értékelt az eredményhirdetést követően Veszelinov Péter, aki rutinos versenyzőket maga mögé utasítva érdemelte ki az első helyet. Mint elmondta: hat főre főzött. Eddig jutott, amikor ünneplő társai magukkal ragadták a színpad és kollégánk mellől. Idén 21 halfőző nevezett a halászléfőző versenyre, melyet 1997 óta mindig Jánoska-eresz- téskor bonyolítanak le. Veszelinov Péter nyerte a versenyt, a zsűri nem avathatott újabb örökös halfőző bajnokot, minthogy az erre esélyes Gyurkity Tamás harmadszor nem tudott Neve felkerül a vándorbográcsra diadalmaskodni, hatodik lett. Mint az utóbb kiderült, a „mesterjelölt” alapvető hibát követett el. Tálalás előtt, tehát a kritikusnak számító utolsó két percben még rásózott a lére a bográcsban. Úgy tudjuk, hagyta magát rábeszélni, pedig a halhús sózását most is, jól „belőtte”. Sok kellemetlenséget okoztak a kiemelt bajai program résztvevőinek a vérszívók. Előző este ugyan füstköddel és repülőgépes szúnyogirtással is igyekeztek a szervezők elviselhetővé tenni az estét. Csakhogy a nagy melegben, a kirajzás közepén, Jánoska-eresztéskor a Türr kilátótól a Halászpartig vérszomjas szúnyogtengerben úsztak a látványosságra összegyűlt bajaiak a népes külföldi vendégsereggel együtt. A kajszibarack biztató termést ígér, fagyoktól nem keli tartani Biztató képet mutatnak a gyümölcsösök Bács-Kiskun megyében, a kajszibarack termés akár átlagon felüli is lehet - közölte a helyi mezőgazdasági szakigazgatási hivatal földművelésügyi igazgatója. Farkas Zoltán elmondta: bár április végén néhány mélyebben fekvő, szélvédett terület gazdája még fagykárokról tett bejelentést, az aszály a szántóföldi növénykultúrákkal ellentétben eddig nem okozott komolyabb problémát a mintegy tízezer hektáros gyümölcsösben. A szakember szerint idén tavasszal a szokásos fele, azaz alig egy-másfél hét alatt virágzott el minden ültetvény. Ám ez a gyümölcskezdemények kötődését láthatólag nem befolyásolta kedvezőtlenül. A terméskilátások tehát egyelőre általánosságban is biztatónak nevezhetők. A meny- nyiséget azonban a következő hetekben esedékes természetes ritkulás miatt még nem lehet megjósolni - hangsúlyozta. ■ Az aszály nem okozott komolyabb problémát a gyümölcsösökben. Ez alól talán csak a kajszibarackosok jelentenek kivételt, ahol már most is biztosnak tűnik, hogy átlagon felüli mennyiséget szüretelhetnek majd a termelők. Mindezen valószínűleg a májusi „fagyosszentekhez” kötődő lehűlés sem változtat, fagytól ugyanis már nem kell tartani a megyében. Az igazgató beszámolt arról is, hogy a mintegy 22 ezer hektáros területet figyelembe véve, az ország legnagyobb szőlőtermő vidékének számító Bács-Kiskun megyében folyik az ültetvények permetezése. A száraz, meleg időjárás miatt a gombabetegségek megjelenése, a lisztharmat kivételével alig tapasztalható. ■ MTI HIRDETÉS Te|es védelem az alma betegségei elen A technológia betartása a kulcs A 2008-as komoly járványok és az enyhe tél után 2009-ben is komoly fertőzésveszélyre kell felkészülnünk. Csak precízen végrehajtott, hatékony növényvédő szerekre alapozott permetezési programmal tudjuk egyszerre hatékonyan megvédeni a termést, a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelni és megfelelni az élelmiszerbiztonsági előírásoknak. A hűvös március utáni nagy felmelegedés előrevetíti a zöldbimbós állapotnál bekövetkező tömeges varasodásfertőzés veszélyét. Amennyiben a gomba megkapja a spóraszóráshoz szükséges csapadékot robbanásszerűen indulhat be a betegség. A varasodásgomba az alma levelét és termését egyaránt megtámadja. A beteg levelek fertőződése nyomán a növény életfunkciói romlanak, a levelek idejekorán lehullanak. Ez önmagában is probléma, de még jelentősebbé teszi, hogy így a növény nem tud megfelelő méretű és minőségű gyümölcsöket teremni. A varasodásgomba a gyümölcsöket közvetlenül is fertőzheti. Az erősen varas almák a fejlődésben visszamaradnak, torzulnak, kirepedeznek, tárolásra és értékesítésre alkalmatlanok. A 2008-2009-es tél ismét kedvezett a lisztharmat túlélésének. Az almaliszt- harmat elsődleges fertőzési forrása a beteg rügy, amelyben a gomba áttelel. A betegség terjedése általában a tenyészidőszak első felében intenzív, a nyár közepétől lelassul. A fák növekedése lelassul, a zöld levélfelület csökken. A termés meny- nyisége csökken, minősége romlik, felszínén párás hálózat alakul ki. A jó minőségű, szép termés és az egészséges gyümölcsfák érdekében olyan technológiát kell választanunk, amely nemcsak sokféle hatásmechanizmusú szert tartalmaz, hanem azokat a legjobb hatás elérése érdekében a legmegfelelőbb időpontra időzíti, valamint figyelembe veszi a hazai és nemzetközi szakmai előírásokat is. A KETTŐS VEDELEM EREDMENYE: Tercel ■ cipm Új készítmény az almavarasodás és almafalisztharmat együttes elhárítására, kiemelkedő éllettani hatással. www.agro.basf.hu | www.basf.hu O-BASF ihe Chemical Company
