Petőfi Népe, 2009. április (64. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-30 / 101. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. ÁPRILIS 30., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁGI ABLAK Külföldi üzleti ajánlatok az iparkamara közvetítésével Mi látszik ki a csomagból? gaál József A szuperbruttósítás kettős adóztatást hozhat Bár igen kevés a pénz, de aki csak teheti, próbáljon meg pályázni Az alábbi ajánlatokról Tóth Ani­ta, a 76/501-508-as, vagy a 70/ 70-28-401-es telefonon ad felvi­lágosítást. EXPORTLEHETŐSÉGEK 09-07/E/F0-1 A Dániához tartozó Faröer-szigeti bú­torkereskedő cég olcsó bútort keres iskolák, óvodák részére, továbbá vá­sárolna irodabútort is. A forgalma­zott termékek a cég honlapján meg­tekinthetőek. 09-07/E/HR-l Egy horvát cég hulladékpapír-feldol- gozó/-felvásárló cégekkel szeretne kapcsolatba lépni. 09-06/E/FI-l Finn cég reklámajándékok készíté­sével és forgalmazásával foglalko­zik. Olyan cégeket keres, akik 100%- os pamut- vagy vászonszöveteket, il­letve azokból készült termékeket gyártanak vagy forgalmaznak: pl. le­pedőt, törülközőt, asztalterítőt és zsebkendőt. Érdekli még a bőr és a műanyag is: kesztyű, pénztárca kulcstartó, cipő. 09-06/E/HR-l Florvát cég alkoholmentes italt, vala­mint ásványvízgyártó cégekkel kere­si a kapcsolatot. 09-06/E/UA-l Zsitomír megyei (Ukrajna) húsipari vállalat saját felhasználásra sertés vágóállatot venne. A vállalat vágóhíd­dal és kolbászüzemmel rendelkezik. 09-06/E/UA-2 Egyéni vállalkozó ukrajnai lúdte- nyésztési vállalkozás létrehozásá­hoz, lúdállomány beszállításához ke­res magyar üzleti partnert. 09-06/E/UA-3 2001-ben alapított, agrárszektorban működő vállalkozás magyar tökbeta­karító gép és tökmagfeldolgozó be­rendezés beszerzésében érdekelt. A több mint 10 éves tapasztalattal rendelkező cég hatékony, magas technológiai mezőgazdasági gépek ukrajnai bevezetésével (szállítás, üzembe helyezés, folyamatos szervi­zelés), agrárgazdaságok ellátásával foglalkozik. 09-06/E/UA-4 Dnyepropetrovszki (Ukrajna) innová­ciós-befektetési vállalat hőszivattyúk beszerzésében érdekelt. Tevékeny­sége:- korszerű energiatakarékos techno­lógiák bevezetése,- befektetési projektek külföldi, ill. belföldi befektetők bevonásával tör­ténő kidolgozása és megvalósítása,- városok, létesítmények és szerke­zetek, vállalatok és szervezetek energetikai rendszerének felújításá­val kapcsolatos. Hiába az 5 százalékos járulékcsökkentés, a cégek nem vesznek fel több új dolgozót. Fotónk a kecskeméti Szimikron Kft.-nél készült. Élénkíti-e a gazdaságot a Bajnai-csomag? Erről kér­deztem Gaál Józsefet, a megyei kamara elnökét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét. Barta Zsolt- Elemezte-e már a kamara a Bajnai-csomag intézkedéseit?- Az pozitív, hogy 5 százalék- ponttal csökken a járulékteher, de a kamara számításai szerint 2009-re összesen csak mintegy 20 milliárd forinttal csökken a vállalkozások terhe. Ez a semmi­nél több, ahhoz azonban nem elegendő, hogy érzékelhetően ja­vítson a versenyképességen (je­lenleg 15-20 százalék a szomszé­dok előnye), vagy segítsen a munkahelyek megtartásában, netán újak létrehozásában. Egy olyan cégnél, ahol egymilliárd a bevétel, s nyolcvanan dolgoznak, az egyszerűség kedvéért átlag havi bruttó 100 ezer forintért, ott havi 400 ezer (évi 4,8 millió) fo­rint marad a kasszában. Ez az éves árbevétel fél százaléka.- Mekkora az a járulékcsök­kentés, amit megérez egy cég?- A kamara javaslata tíz szá­zalékpontos csökkentés. Ezt a mértéket 2010-re tervezi a kabi­net, amikor összességében mint­egy 235 milliárd forinttal javul­hat a reálszféra jövedelmi pozí­ciója. Bízunk abban, hogy nem következnek be olyan esemé­nyek, melyek miatt a kormány visszavonja ezt az elképzelést.- A cégvezetők azt mondják, akkor vesznek fel embert, ha van megrendelés.- Ez így igaz. Most az állam­Kisebb megszorítás, több befizetés A horn-kormány ideje alatt felére csökkent a társasági adó, a következő évben en­nek a duplája folyt be. Az Or- bán-kormány 10 százalékkal csökkentette a tb-járulékot, az is jótékony hatással bírt a fi­zetési hajlamra. Az ÉVA be­vezetése is pozitívan hatott az adózói morálra, de említhet­jük a szomszéd országok pél­dáját is. nak kellene beavatkoznia a pi­acbővítés érdekében.- Mire gondol?- Áfacsökkentésre vagy költ­ségvetési pénz gazdaságba törté­nő pumpálására. Az EU-orszá- gok többségében, ahol maradtak erre tartalékok is, ez történik. A magyar építőipar számára lét­kérdés lehet az ígért 1800 milli­árd forint beruházási projekt mi­előbbi indítása. Az áfa 20-ról 25 százalékra emelése nyilvánvaló­an visszafogja a fogyasztást.- Jövőre jön a szuperbruttósí­tás. Ez mit jelent?-A tb-járulékot is tartalmazó bruttó bér után kell majd a jövedelemadót fizetni. En­nek nem sok értelmét lát­juk azon túl, hogy növeli az adminisztrációt, csökkenti a megemelt szja-sávhatár hatását, kettős adóz­tatást jelent.- Jut-e pénz kuta­tás-fejlesztésre?- Sajnos félő, hogy válságkezelés közben erre nem gondol senki, pedig hazánk számára ez lehetne az egyik fontos kitörési stratégia. A Bajnai-kor- mányban nincs kutatás-fejleszté­sért felelős miniszter. Korábban dr. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora töltötte be ezt a posztot.- Hol tartanak a gazdaság­élénkítő programok?- Még nem látszanak a gaz­daságélénkítésre átcsoportosí­tott 1400 milliárd forintra kiírt programok. Minden Eli-ország­ban kiemelten kezelik a mun­kahelymegtartást, nálunk még csak nagyon a kezdetén tart az erre szánt pénzek kifizetése. Egyébként erre is van a kama­rának egy javaslata. Támogatás kifizetése helyett jobb lenne, ha a fizetendő járulékot hagyná ott a kormány - át­meneti időre csökkentve az adót vagy járulékot - annál a cégnél, ahol ez indo­kolt. Ez a külföldön már alkalmazott megoldás gyor­sabb, egyszerűbb, és minimális a visszaélés lehető­sége - mondta végül Gaál Jó­zsef, az MKIK or­szágos alelnöke. A Kiskunhalasi Többcélú Kistérsé­gi Társulás és a Bács-Kiskun Me­gyei Kereskedelmi Iparkamara (BKMKIK) Kiskunhalasi Képvise­lete április elején vállalkozói fóru­mot szervezett a Csipkeházban. Gaál József kamarai elnök elő­adásában látványos prezentáció­val mutatta be a magyar gazda­ság helyzetét - összehasonlítva a környező országok adataival. A megyei kamara tevékenységével kapcsolatban elmondta: több szakterületen az előkelő 3., 4. he­lyet foglalja el á BKMKIK a test­vérszervezetek között. Tőle vette át a szót Sipos Zsolt, a kamara megyei titkára, aki prezentáció­jában hosszasan beszélt magá­ról a gazdasági válságról. Majd szólt a hazai pályázati lehetősé­gekről. Hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozói szektort kel­lene megerősíteni a legjobban idehaza, mert ők foglalkoztatják az alkalmazottak csaknem két­harmadát. ■ A magyar vállalkozók tá­mogatósát szorgalmaz­zák. Előadása további részében tá­jékoztatta a jelen lévő vállalko­zásokat a kamara életéről. Érté­kelte a különböző tagozatok munkáját, beszélt a taglétszám­ról. Kiemelte a kiskunhalasi tér­ség területét, bemutatta a képvi­selet munkáját. Hangsúlyozta azokat a szolgáltatásokat, melye­ket a kamara a vállalkozások ér­dekében végez. Az előadás témá­jához kapcsolta a pályázatírást mint kamarai szolgáltatást. Kér­te, hogy éljenek a cégek ezzel a lehetőséggel. Pintye László, a megyei kama­ra ipari alelnöke előadása első részében megállapította, hogy 23 milliárd forint került a régió­ban visszavonásra. így sem a vállalkozók által kedvelt, úgy­nevezett taneszköz-beszerzési pályázat, sem pedig a rehabos pályázatok nem kerülnek kiírás­ra. Ezt követően kiemelte, hogy megjelent viszont a DAOP-1.1.1. számú pályázati kiírás, mely te­lephelyfejlesztésre vonatkozik, igen előnyös a vállalkozások szá­mára, mivel 50 százalékos támo­gatású, és ehhez még a leghátrá­nyosabb helyzetű kistérségek­ben - Jánoshalma, Bácsalmás - még plusz 20 százalékkal növek­szik a támogatás. ■ A T.G. Virágdekor igazgatója lett Kecelen az év vállalkozója téglás andrás Azokat az embereket tekintettem példaképemnek, akik letettek az asztalra valamit Téglás András, az Év Vállalkozó­ja címet kapta meg április 22-én Kecelen az önkormányzattól. A T.G. Virágdekor Szakképző Isko­la és Kollégium elnök igazgató­ja nemcsak ismert kertész szak­ember, de egy, a szakoktatásban is elfogadott személy.- Az ön iskolájába látogató azt tapasztalja, hogy a diákok fe­gyelmezettek. Nem túl szigorú a fiatalokhoz?- Nálunk is vannak diákcsí­nyek. Nálunk is van diákélet. De! És talán itt van a különbség más intézményekkel szemben: a hoz­zánk kerülő fiatalokat még az elején megfogjuk. Előzékenység­re, udvariasságra, jó modorra ta­Téglás András igazgató nítjuk őket. S ami nagyon fon­tos: következetesen, példamuta­tással meggyőzéssel próbáljuk nevelni őket.- Önről azt tartják, hogy nem az elméleti, hanem a gyakorla­ti oktatás híve. Miért?- Olyan diákokat szeretnénk képezni, akik amikor elhagynak bennünket, akár másnap reggel önálló vállalkozást indíthatnak vagy munkába állhatnak. Ter­mészetesen az elmélet is fontos nálunk. A tanulók ugyanúgy ta­nulják a közismereti tárgyakat, mint más iskolákban, de az ará­nyok tekintetében a gyakorlat a fontosabb.- Az Ön iskolája pályázati tá­mogatásokból, oktatási támo­gatásból tartja fent magát. Ez jelentős részben az ön munká­jának, kapcsolatainak köszön­hető. Hamarosan 67 éves lesz. Mi az, ami önt hajtja?- Azokat az embereket tekin­tettem példaképemnek, akik al­kottak valamit.- Mennyi diákot oktatnak?- A felnőttképzésben több mint ezret, a középiskolások szá­ma több mint másfél száz.- Az ön nevéhez fűződik a ke­celi virágfesztivál, az Országos Téli Gazda Esték sorozat a Ta­vaszköszöntő fesztivál elindí­tása. Mi van még a tarsolyá­ban?- Amit mi itthon csinálunk, az bőven elég. Inkább másoknak fogunk most már besegíteni. Pél­dául a Szőregi Rózsafesztiválon a közel 40 ezer virág zömét a mi ta­nulóink kötik össze.- Az önök iskolája jól felsze­relt. Ki támogatja önöket?- Olyan vállalkozások segíte­nek, amelyek új gépekkel jelen­nek meg a piacokon. Ezeket ná­lunk mutatják be, mi pedig eze­ken tanítjuk be a fiataljainkat.- Miért tagja az iskola a kama­rának?- A kamarában jó kapcsolato­kat lehet kialakítani, a szervezet sokat tesz azért, hogy a hazai szakoktatás fejlődjön. Közös az érdekünk, ezért működünk együtt. ■ Ehető virágok fesztiválja az idén május utolsó hétvé­géjén rendezik meg a feszti­vált a keceli iskola területén (2009. május 29-30-31.). Ennek keretében agrárkiál­lítás és -vásár, borszépség­verseny, ehető virágok be­mutatója, gasztronómiai verseny és egyéb programok várják a látogatókat. A há­rom nap alatt több mint tíz­ezer látogató szokott meg­fordulni az iskolában, és vi­szi messze földre az intéz­mény jó hírét.

Next

/
Thumbnails
Contents