Petőfi Népe, 2009. április (64. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-30 / 101. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2009. ÁPRILIS 30., CSÜTÖRTÖK CSÁVOLY Legfontosabb az anyanyelv művelése és a hagyományos kultúra ápolása A legjobb vízbázison ülnek interjú Cél a falu megújítása és a vidéki örökség megőrzése Nem csak zsinórt áztatnak a tóban, hanem halat is fognak jócskán A település arról híres, hogy jól működnek a kisebbségi önkormányzatok. Mándity István elnök foglalta össze a horvát ön- kormányzat tevékenységének lényegét. Mándity István elnök- Legfőbb feladatunk anyanyelvűnk művelése, a hagyományos bunyevác kultúra ápolása. Ezt szolgálta, hogy ráirányítottuk a figyelmet községünk hajdan volt jeles szülötteire. Említhetem Páncsics Péter szerzetes atyát, aki Bosznia-Hercegovinában gimnáziumot alapított. Igazgatója, majd később a jezsuita rendtartomány főnöke lett. Petres János kanonok-plébános Csávolyon végezte a hívek lelki gondozását. A bácskai bunyevá- cokkal kapcsolatos irodalmi munkássága között hét színdarab, számos verseskötet szerepel. Kiadásukat anyagilag is támogattuk. Felvállaljuk Vidáko- vity Róza költőnő verseinek kiadását, hagyatékának ápolását. Tavalyelőtt megkezdtük Krékity István pedagógus irányításával hagyományos népi hangszerünk, a tambura oktatását. Egyebek mellett azzal a céllal, hogy tamburásaink megoldják a néptánchoz nélkülözhetetlen zenekíséretet - fogalmazott az elnök. A Bunyevác Kör 1953-ban alakult. Jelenleg kiemelkedő szerepet tölt be a néptánc. Kissné Osztrogonácz Rita tanárnő vezetésével a legkisebbektől kezdve - 15 fős óvodás csoport van - a felnőttekig minden korcsoport szerepel. Gyönyörű népművészeti ruhájukban kiemelkedő sikert arattak a Malagoricai Napokon, amikor a Zágráb közeli községben 30 fős kulturális küldöttség képviselte a falut. ■ AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: GÉCZY ZSOLT, GÁL ZOLTÁN Ha Bajáról Szeged felé haladunk az 55-ös számú főúton, mindössze 15 kilométerre a várostól első településként egy festőién szép, tiszta, rendezett községen keresztül vezet az utunk. Balra a híres Bara-tó. Itt ágazik el az út, a messziről látható televíziós torony mellett Jánoshalma felé. Gál Zoltán Hivatalában kerestem fel Berta János polgármestert, hogy községük jelenéről és jövőjéről érdeklődjem. - Örömmel jelezhetem, hogy a körülményekhez képest a falu gazdasági helyzete stabilnak mondható - kezdi a polgármester. - Ez az utolsó három esztendőre is érvényes. Rendkívül takarékosan gazdálkodunk. Egyetlen embert sem küldtünk el, de a nyugállományba vonulók helyett nem vettünk fel új dolgozókat. így a községházán csak négy főállású munkatársam van adminisztratív munkakörben. Ehhez jön a polgár- mester, a jegyző és egy titkárnő.- Milyenek a demográfiai mutatók?- A lélekszám meghaladja a kétezret, pontosan 2019 lakosa van a községünknek. Örvendetes, hogy tavaly megállt a lakosságszám csökkenése. Idén már az első hónapokban tizenhat gyermek születéséről van tudomásom, szemben a 2007. évi hattal.- Úgy hírlik, nagy a munka- nélküliség.- Sajnos, magas a munkanélküliségi ráta: 17 százalékos. Ötvenöt szociális segélyezettünk van, de a segély legalacsonyabb, tehát 28 500 forintot kitevő ösz- szegéből nem lehet megélni. A megyei munkaügyi központ bajai kirendeltségével jó kapcsolatunk van. Most indul az „Út a munkához” program, melynek keretében, a kirendeltséggel való megállapodás értelmében 105 főt kívánunk foglalkoztatni. A közhasznú munkán így foglalkoztatottakkal a közterületeket szeretnénk karbantartani, a földes utak felújítását elvégezni, a temetőket rendbe hozni. Reméljük, a benyújtott pályázatok közül legalább néhánnyal nyeBorsos István és Attila (apa és fia), Tóth Pállal (balról jobbra) igazi mesterei a csávolyi halászlének rünk, akkor itt is lehet közmunkásokat foglalkoztatni.- Bevált az iskolatársulás?- Nyugodtan mondhatom, hogy a legteljesebb mértékben. Iskolánk a Felső-Bácskai ÁMK keretében működik. Nemesnádudvar székhellyel további négy község - Rém, Borota, Érsekhalma és Csávoly - fogott össze. Közösen pályázunk óvodáink, iskoláink felújítására. Olyan rekonstrukciót tervezünk, melynek keretében megoldjuk az akadálymentesítést is. Elbírált pályázatunk van a község útjainak felújítására 53 millió forint értékben. A munkálatokban szerepel a rendkívül rossz állapotban levő, egy kilométer hosszú józsefházi bekötőút megépítése is.- Melyek a legfontosabb tervek a jövőre?- Beléptünk a Leader-akció csoportba. Falumegújításra és vidéki örökség megőrzésre pályáztunk egyaránt 15-15 millió forint értékben. Azt mondhatom, ha ezek a munkálatok befejeződnek, a község a játszótértől a plébániáig mindenütt olyan képet mutat, ahogyan egy európai falunak ki kell nézni.- Melyek a terveik a szennyvízberuházással kapcsolatban?- Sajnos, az öt község - Madaras, Katymár, Felsőszentiván, Az egykori falugazdász most is jó gazdája a falujának BERTA JÁNOS 1950-ben született Tázláron. Kiskőrösön érettségizett 1968-ban. Sorkatonai szolgálatot teljesített 1968-71 között. A Kecskeméti Kertészeti Főiskolán kapott diplomát borász szakon 1974-ben. 1987- ig a csávolyi termelőszövetkezetben borász, majd főágazat- vezető. 1992-95 között pincészetvezető Soltvadkerten. 1996-2006 között négy község falugazdásza. 2006-tól Csávoly polgármestere. Nős, három felnőtt gyermeke és két kis unokája van. Bácsbokod és Csávoly - közös szennyvízberuházói programját nem támogatta az értékelő bizottság. így most e társulásból kiválva egyedül próbálkozunk a beruházáshoz pályázati pénzhez jutni. A terv valóra váltása létkérdés számunkra. Biztató, hogy az ország egyik legjobb vízbázisán ülünk rajta.- Úgy tudom, nagy terveik vannak a művelődési házzal kapcsolatban.- Az idén elnyertük az IKSZT- címet. Azok a pályázatok kapják ezt a címet, melyek rendelkeznek jóváhagyott működési és fenntartási tervvel, vagyis pályázatuk kedvező elbírálásban részesült. A konkrét összeget még nem tudjuk, de a képviselő-testület úgy döntött, amennyiben az állam adja a kért 50 millió forintot, úgy a község 26 millió forinttal hozzájárul a művelődési ház átalakításához. Ezzel új szerepet kap az immár húsz éve üresen álló épület. A legfontosabb, hogy megszüntetjük a kihasználatlan mozitermet és végre életet lehelünk a komplexumba. Ösz- szefoglalva azt mondhatom: szép terveink vannak, melyeket a községét szerető lakosság ösz- szefogásával minden bizonnyal valóra is váltunk. ■ A település központjában, az 55- ös és a Jánoshalmára vezető út kereszteződésénél található az üde színfoltnak számító, festői szépségű, jól karbantartott Bara- horgásztó. A három hektáros vízfelület nagyon sok helybeli és távolabbról érkező horgásztársnak ad tartalmas kikapcsolódást. Amint Kupcsik Sándor elnöktől megtudtam, a horgásztavat ingyenes használatra a helyi sporthorgász egyesületnek adta a képviselő-testület. A kilencven felnőtt, ötven gyermek és húsz vidéki területi-jegyes horgász tavaly jócskán fogott. A legnagyobb horogra akad hal egy 16 kilós amur volt. Az egyesületi tagok nagy gondot fordítanak a halasításra. Idei tervük szerint 2800 kiló pontyot, 500 kiló kárászt és 350 kiló keszeget telepítenek a tóba. ■ A kemény tél lehetővé tette, hogy a tavat megtisztítsák az öreg nádtól. A pecások lelkiismeretesen vigyázzák, óvják a tavat és környékét. Az évi kétezer óra társadalmi munka mellett mindenki felelősséget vállal közvetlen helyének rendben tartásáért is. A kemény tél lehetővé tette, hogy a tó egész felületét megtisztítsák az öreg nádtól, ragyogó vízfelülettel várták a tavaszt. Tervezik, hogy az önkormányzattal összefogva tovább szépítik a nyugati partszakaszt. Befejezik a parkosítást, sétányt és pihenőhelyeket építenek. Folytatják fásítási programjukat, felújítják a zsilipet. Hagyományos évadnyitó horgászversenyüket vasárnap tartják. ■ Nagy fogások 2008. halfajta _________mennyiség (kg)_______ po nty_________2070 amur ______530 sü llő _______24 cs uka_____________33 FO RRÁS: CSÁVOLYI HORGÁSZEGYESÜLET KÉPVISELŐ-TESTÜLET: Germánná Katona Irén alpolgármester, Ábel Györgyné, Csuportné Kovácsics Mária, Fischer József, Kissné Osztrogonácz Zita, Koch Mártonná, Kovács Istvánné, Mamuzsitsné Vidákovics Éva, Pappné Páncsits Dragana. Jegyző: dr. Drávái László. Egy kis történelem a régi Töttös-birtokról Dr. Mándics Mihály, a község múltjának tudós kutatója szerint Csávoly legalább 3-4 ezer éve ember által lakott hely. Erről vallanak a régészeti leletek. A település okiratban 1220-ban említte- tik először. Tudjuk, hogy 1323- ban Chayol néven a Töttös család birtoka. A török dúlás hatására a falu elnéptelenedett. 1726-ban a kamarai birtokokból a Czobor család megkapta Baját és környékét, vele a lakatlanként jelölt Csávoly pusztát. A falu pecsétje 1734-ből való. Ezt követően fél-fél ezer bunyevác és német lakos telepedett itt meg. Felépült a római katolikus templom, majd az Iskola. A dualizmus korában a község nagy fejlődésnek indult. Mérhetetlen veszteség volt az első világégés: a harctérről 240 fiatal közül csak 138 került haza. Az I. világháborút követő szerb demarkációs vonal a falu északi határában volt, így a földjét művelni akaró gazdának át kellett menni a határon. A szerb megszállók kivonulása után a település fejlődésnek indult. 1928-ban téglagyár létesült, a következő esztendőben bevezették a villanyt. AII. világháború után a német ajkú lakosságot kitelepítették, helyükre felvidéki lakosok érkeztek. Csávoly szorgalmas népe minden jó ügyért összefogva építi- szépíti faluját. ■ BARA-TÓ joggal büszkék a csávolyiak a Bara-tóra, melyet az önkormányzat jóvoltából ingyen használhat a horgászegyesület (AZ OLDAL A CSÁVOLYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT)
