Petőfi Népe, 2009. április (64. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-15 / 88. szám

PETŐFI NÉPE - 2009. ÁPRILIS 15., SZERDA 13 AGRÁRHÍRADÓ Segít-e a magyar termelőkön az etikai kódex? A válságban erősödtek meg a tetétleni sajtosok tejpiac Sorra számolják fel a telepeket, és ezrével adják el a külföldieknek a fejősteheneket TANFOLYAMOK RENDKÍVÜL KEDVEZŐ ÁRON!!! Bombabiztos kukorica gyomirtás Balatoniné Margó várja minden kedves régi és új vásárlóit! AJ1KJ3 öntözőrendszer alkatrészek KEDVEZŐ ÁRON NAGYMÉRETŰ DÍSZFÁK ÉRKEZTEK! DÍSZFÁK, DÍSZCSERJÉK, ÖRÖKZÖLDEK, TUJÁK, ÉVELŐK ÉS EGYÉB KIEGÉSZÍTŐK! Faiskolai áruda: 76/504-964, 30/2499-369, Kivitelezés: 30/9639-271, 30/2288-171 Diszkért Kft. Kecskemét, Budai út (A Tesco körforgalomtól 200 m-re a város felé) További tanfolyamainkat honlapunkon megtalálja! fíóivbb tájékoztatás Cím: 6237 Kecel, Május 1. tér 13. Tel: 78/422-910,78/422-911, 30/688-9083. Fax: 78/422-910 tgvirag@gmail.com www.viragdekor-keceLsulinethu OM: 028012 Ny.sz: 03-0068-05 AL-0643 W DÍSZKERT ^SKERTÉPÍTŐ Kft. T.G.-Virágdekor Szakképző Iskola és Kollégium Információért forduljon Bács-Kiskun megyei kollégáinkhoz: Területi képviselő: Szeleczki Attila: (20) 366 5306 Értékesítési támogatók: Nyugat: Kapitány József: (20) 414 8123 Kelet: Opavszki Mihály: (30) 218 0431 0 . Észak: Greksa Tibor: (30) 551 9358 SyTIgenta >- Aranykalászos gazda >• Erdészeti szakmunkás >- Élelmiszer- és vegyi áru-eladó, -kereskedő >- Gyümölcspálinka­gyártó >- Kereskedő, boltvezető >- Körzeti közösségi szakápoló »- Mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő >■ Növényvédő és méreg- raktár-kezelő »- Panziós, falusi vendéglátó >- Pincér >- Szakács >• Szakoktató (akkreditált) >■ Számítástechnikai szoftver- üzemeltető »- Virágkötő >- Bor- és pálinka érzékszervi minősítő (akkreditált) Intézményünkben folyamatos a tanfolyami oktatás és vizsgáztatás. Nappali képzésre várjuk általános iskolát, 10. osztályt végzet­tek és érettségizett fiatalok jelentkezését. > Folytatás a 11. oldalról Fontos változásnak tartja azt is, hogy a jövőben a kereskedelem beszerzői nem keretszerződést kötnek a beszállítókkal, hanem termékszinten, tételesen állapod­nak meg, mert csak így derülhet ki, hogy képesek-e megtölteni polcaikat magyar áruval. Ha ke­vés a honi kínálat, csak akkor jö­het az import. A szakember el­mondta azt is, hogy a tejtermelők a növekvő kereslet miatt csekély áremelésre is számíthatnak. Sirman Ferenc szakállamtit­kár szerint a mezőgazdasági alapcikkek, például zöldségek, gyümölcsök, tojás, hal, valamint a tej és a tőkehúsok csak akkor számítanak magyarnak, ha azo­kat itt termelték, és hazai be­jegyzésű cég állította elő. A hús­ipari készítmények és tejtermé­kek esetében is alapkövetelmény lesz a magyar nyersanyag-fel­használás, ám az alapanyagokat külföldről is beszerezhetik, ha ez itthon teljes egészében nem megoldható. A szerződés aláírói egyebek mellett vállalják a 30 napos fize­tési határidő betartását. A kódex szabályainak megszegését az etikai bizottság állapítja meg, s ha szükséges, azzal büntetnék, hogy nyilvánosságra hoznák a szabály megsértését. ■ Zöld út az áruházakhoz, de csekély a termelők együttműködése. Egyes kereskedelmi láncok ve­zetői kétségesnek látják, hogy si­kerüljön a hazai termelőknek, feldolgozóknak feltölteniük a bol­tokat 80 százalékos áruszintre. A termelők sem biztosak ebben. Kosa István nagykőrösi zöld­ségtermesztő: - Az áruházlán­cok azokkal a termelőkkel és be­szállítókkal kötnek szerződést, melyek biztosítani tudják az' egyenletes, prognosztizálható árufelhozatalt megfelelő minő­ségben. A hazai terménynek és terméknek eddig is zöld útja volt a nagyáruházakhoz, mégsem használták azt ki, mégpedig azért nem, mert Magyaroszágon gyenge az agrárium, kevés a jó szakember, csekély a termelők együttműködése. Értelmetlen a kereskedelemtől úgy követelni a magyar áruk elsőbbségét, ha azok beszállításához nincsenek meg a feltételek. Ha pedig úgy gondolják: bírja a hazai agrá­rium a követelményeket, akkor meg minek az etikai kódex? A hazai tejtermelő gazda­ságok fele eltűnhet, ha nem emelkednek a felvá­sárlási árak. Ezen a tava­szon Nyugat-Európában is sötétnek látják a jövőt a tejesek. Miklay lenő A hazai tehenészetekre nincs hatással a brüsszeli intézkedés Brüsszel jó egy hónapja el­rendelte az intervenciós felvá­sárlást és az export támogatá­sát, de az a magyar tehenésze­teken egyelőre nem segít. Az in­tézkedések főként a nyugati tej­ipari cégek számára jelentenek némi segítséget, mert legin­kább a tejtermékek értékesíté­sét segíti elő, és csak később és csak áttételesen hat majd vala­mikor a tej felvásárlási árára. Sorra számolják fel a telepe­ket, az ukrán és az orosz felvá­sárlók ezerszámra viszik ki a vemhes üszőket és teheneket. Az idősebb állatok viszont nem kellenek, azok tényleg a mé­szárszéken végzik. Eddig nagy­jából 20 ezer tejelő marha ke­rült határainkon túlra. Az alacsony felvásárlási ár azzal magyarázható, hogy Európában két százalékkal több tejet állíta­nak elő, mint amennyit rentábili­san értékesíteni lehet. A nyerstej árának száz forint feletti tetőzése 2007 végén, 2008 elején a főleg Olaszországban jelentkező átme­neti nyersanyaghiány következ­ménye volt, de nálunk megbon­totta az üzleti kapcsolatokat. A termelők tömegesen hagyták fa­képnél feldolgozó partnereiket, s a jól fizető eseti felvásárlókhoz pártoltak. Aztán amikor újra túl­termelésbe futott a tejipar, az idő­legesen magas nyersanyagár és az akkori erős forintárfolyam okozta gyenge exportbevétel mi­att a hazai tejes cégek zöme visz- szavonult a külpiacról, jelentősen csökkentve termelésüket, néme­lyek végleg bezártak. A tej ára he­tek alatt 60 forintra vagy az alá zuhant, ha egyáltalán el tudták adni a gazdák. Létezik olyan tej- feldolgozó, amelyik a tejgazdasá­gi krízisben nemhogy talpon ma­radt, de erősödött is. A kőröstetét- leni Kőröstej Kft. pár hónapja az ország legnagyobb sajtgyára. Kecskés Péter, a kőröstetétleni üzem igazgatója azt mondja, az utóbbi egy-két évben a tej- feldolgozók sorsa attól függött, hogy meg tudták-e tartani az export­piacokat vagy sem. Ahol azt gon­dolták, hogy átmeneti visszavo­nulás után vissza lehet térni a külpiacokra, igen elszámították magukat.- Mondhatjuk, öldöklő a küz­delem a tejtermékek piacán is: főleg a dánok, a franciák, a né­metek árasztják el Európát sok Kőröstej. A termékskála bővítésének és olcsó áruval. A hazai sajtpi­ac 40-50 százalékát import ké­pezi, s az újabb előrejelzések szerint a nyomás fokozódik, vagyis feltételezhető, hogy idén további üzemek zárnak be. Erő­feszítésekkel, de végül is a Kő­röstej exporton tudta tartani késztermékei 60 százalékát, sőt idén az első negyedévben 20- 30 százalékkal nőtt a kivitelünk. Koráb­ban főleg az arab országokba szállí­tottunk, újabban a sajtok jelentős részét veszi fel a cseh piac, a balkáni térség, és nő a német, svájci, amerikai ér­tékesítések volumene is. Pia­cunk bővülésének magyaráza­ta, hogy már évekkel korábban jelentősen szélesítettük hagyo­mányos termékkörünket. Egye­bek közt felfuttattuk az ömlesz­tett és szeletelt sajtok gyártását, A nálunk árult sajtok közel fele importált. Kukorica gyomirtó szeres állománykezelésére. köszönhetően újabban a nyugat-európai és a tengerentúli piacokra is kijutottak a parenyicából pedig szinte va­lamennyi hazai üzletláncba szállítunk. Úgy néz ki, idén 2 ezer tonnával növelhetjük a ter­melést, azaz elérjük a 16 ezer tonnát, tehát a kapacitás továb­bi bővítéséről, esetleg új üzem létesítéséről kell gondoskodni - sorolta a sajtüzem igazgatója. Kecskés Péter úgy látja: a tej 60 forint körüli felvásárlási ára nem változik lényegesen nyár elejéig. A hazai gazdaságokból ez idő tájt is sok tejet exportra szállító tejtermelők kénytelenek beérni a nyomott árakkal, mert sokan nem tudtak leszerződni a feldolgozókkal. A közvetlen tej­exportból csak a kereskedők pro­fitálnak. A tejtermelők és -fel­dolgozók gazdasági érdeke, hogy a nyersanyagból itthon ál­lítsanak elő minél többet a ma­gas hozzáadott értékkel bíró készáruból - mondja Kecskés Péter. A tehenészetek többségé­vel a nyerstejexportőrök nem­igen kötnek egy hónapnál hosz- szabb szerződést; ha mégis köt­nek, akkor semmiféle kötele­zettséget nem vállalnak az átvé­teli árra. Jelenleg 40-45 forin­tért veszik meg a tejet. Tehát az eu régi tagországaiban szer­vesfejlődés során alakult ki a termelők, a feldolgozók, a ke­reskedők viszonya, addig Kö- zép-Európa országait néhány év alatt meghódították a multi­nacionális áruházláncok, és ma már az összes kereskedel­mi forgalom mintegy felét is irányítják. Módszereik lényege, hogy minél alacsonyabbra szo­rítsák a beszerzési árakat, és bevételeiket olyan összegekkel gyarapítsák, melyeket a beszál­nemcsak biztonságosabb, de előnyösebb is a feldolgozóval szerződni. A tejüzemek most 60 forint körül fizetnek az alapanyagért. Az önköltség átlagosan 70-75 fo­rint, vagyis a tehenészetek jó fél éve csak veszteséget fejnek. Utókkal fizettetnek meg - nyi­latkozta a sajtónak korábban Koncz György, a Magyar Agrár­kamara elnökhelyettese. Szlo­vákia, Csehország, Magyaror­szág és Lengyelország agrárka­marái közösen lépnének fel a tisztességtelen kereskedőkkel szemben. Erről külön egyezte­tést tartanak június első napjaiban - döntött a négy or­szág agrárkamarája a pár he­te tartott debreceni tanácsko­zásukon. Hadba indulnak az agrárkamarák A Casper, Milagro-val csomagban most még kedvezőbb áron kínál teljeskörű megoldást! 0 kiváló hatékonyság mind az évelő, mind a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen 0 nagyon j,ó ár-érték arány 0 a csomag tartalma 8 ha kukorica gyomirtására alkalmas = 2,5 kg Casper + 8x11 Miiagro + 2 x 0,5 I Extravon o CQSper+ Hl MILAGRO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents