Petőfi Népe, 2009. április (64. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-14 / 87. szám
RIPORT Tavaszi hadjárat 20 ezer néző előtt hagyomány A kecskeméti huszárok száraz egyenruhában kerültek ki a múltidéző csatából Ágyúdörgés, lőporszag, 40-50 kilométer lovaglás naponta, közös szállás a lovakkal az egykori huszárlaktanya lovardájában - a tavaszi hadjáratról a Kiskun Huszár Honvéd Hagyományőr Egyesület tagjai meséltek olvasóinknak. Rákász Judit A tavaszi hadjárat Közép-Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye. Az elsőt húsz évvel ezelőtt tartották: kilenc lovas kelt útra, saját ötletből, saját költségükön, hogy végigjárják az 1848- 49-es szabadságharc dicsőséges hadjáratának helyszíneit. Idén száz lovas és közel háromszáz gyalogos gyűlt össze április elsején Hatvan-Boldog határában. De nemcsak a résztvevők száma emelkedik évről évre, hanem azoké a településeké is, ahol fogadják, vendégül látják a korhű egyenruhába öltözött, lovas vagy gyalogos hagyományőrzőket, akikkel együtt emlékeznek a ’48- as hősökre. A kecskeméti Kiskun Huszár Honvéd Hagyományőr Egyesület idén 18 katonával csatlakozott Nagykátán a nagyszabású, látványos rendezvényhez. Onnan egyenesen Tápióbicskére indultak, hogy részt vehessenek az 1849. április 4-ei, a magyar honvédség győzelmével végződő csata megidézésében.- Ez a hadjárat legpontosabban koreografált csatája. 20 ezer néző előtt vívtuk meg - mesélte Kun Attila, az egyesület vezetője. - A sereg több mint, negyven kilométeres lovaglás után, lóháton érkezett a mezőre, amit kettészel a Tápió. Az osztrák és a magyar had a folyó két oldalán sorakozott fel. Onnan támadtak egymásra: hol az egyik lovasság gázolt át a Tápión, hol a másik. A gyalogosok egy erős fahídon masíroztak át. Hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején használták - ezért is hívják ezt a csatát hídi csatának. Közben lőporos puskával lőttek, és mindkét oldalon 7-8 ágyú tüzelt folyamatosan. Persze a nagy zajt nem mindegyik ló viseli jól. Ahogy az igazi csatákban, úgy itt is mindig akadnak, akik beleesnek a folyóba, de a kecskeméti huszáA dicsőséges tavaszi hadjárat legpontosabban koreografált csatáját természetesen ismét a honvédők nyerték. A harcmezőig igen hosszú volt az út. Hagyományőrzők jöttek a Felvidékről, Lengyelországból és Erdélyből is rok idén is száraz egyenruhában kerültek ki a csatából. A hadjárat állomásain a résztvevőket ott szállásolják el, ahol éppen akad elég hely. A lovaknak általában katonai rajsátrakat fűznek össze, a lovasok pedig sport- csarnokban, művelődési házban kapnak helyet. Kivétel volt idén Jászberény, ahol az egykori huszárlaktanya lovardájába vette be magát a csapat: száz ló és lovasa együtt a hatalmas épületben. , A Magyar Hagyományőr Világszövetség által szervezett hadjárathoz Magyarország minden részéről csatlakoztak egyesületek, de érkeztek lengyel dzsidá- sok, felvidéki és székelyudvarhelyi huszárok. Tápióbicskéről Isaszegre mentek tovább a katonák, majd a csata után kettévált a hagyományőrző sereg: az egyik csapat Vácnál, a másik Mogyoródon fejezte be a hadjáratot. Hol a magyar huszárok, hol az osztrák lovasok gázoltak át a Tápión. Huszár igen, de ló nem maradt szárazon. Mi lesz veled, Verespatak, ha megvalósul az új Eldorádó? vándorkiállítás A Kiskunfélegyházára érkező fotók bejárták egész Európát, hogy figyelmeztessenek az ökokatasztrófára A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban mutatják be április 22-én, szerdán délután 1 órakor a Verespatak múltja, jelene és jövője képekben című vándorkiállítást. A gazdag történelméről nevezetes, és a világörökség részeként nyilvántartott erdélyi bányászvároska megmaradt épületeit és elpusztított környékét bemutató tárlat kezdeményezője a Kiskunfélegyházán élő Kelemen József. Fotóit Hornok Ernő és lapunk munkatársa, Szász András készítette. A félegyházi kiállítás résztvevőit a házigazda Ficsór József polgármester köszönti. A megnyitóbeszédet Visy Zsolt, egyetemi tanár, Verespatak felbecsülhetetlen értékeinek egyik legjobb ismerője mond. Kelemen József, a tárlat rendezője elmondta: a gazdag képanyag célja, hogy hiteles tájékoztatást adjon az uniót alkotó különböző országok népeinek a Verespatakra tervezett, cianidos technológiát alkalmazó külszíni aranybányászati programról, annak megvalósításával járó - nemcsak Erdélyt, de a Tisza teljes vízgyűjtő területét fenyegető - veszélyekről, a beláthatatlan kimenetelű ökológiaikatasztrófa-kocká- zatról, a természeti, kulturális és ■ A világörökség része az erdélyi bányászváros. Verespatakon rengeteg ingatlan áll üresen KÉPGALÉRIA: BAON.HU történelmi értékek teljes megsemmisülésének veszélyeiről. A kiállítás ideje alatt többször levetítik Kocsis Tibor Új Eldorádó cím,ű, Verespatakról, illetve a felvidéki Körmöcbányáról készült két dokumentumfilmjét. «A. S. Tizenhét év alatt 331 tonna aranyat nyernének az új beruházás teljes értékét közel hárommilliárd dollárra becsülik. Az ingatlanvásárlásokon kívül a kanadai-román vegyes vállalat, a Rosia Montana Gold Corporation eddig többlOO millió dollárt költött feltárásokra és tanulmányokra, melyeket nyolc esztendeje kezdtek el. A termelés beindulását követően a cég évi 13 millió tonna kőzet megmozgatását tervezi. (A korábbi, ma már nem létező állami vállalat évente 400 ezer tonna kőzet kitermelésére volt képes.) Elképzelései szerint a kanadai-román cég a munkálatok befejezéséig (az indulástól tizenhét év) 331 tonna színaranyat és 1600 tonna ezüstöt állít elő.
